Élvonal kutatói kiválósági program: november 26-ig lehet pályázni

2019. 10. 18., 18:31

November 26-ig lehet pályázni a megújult Élvonal kutatói kiválósági program támogatásaira – mondta el Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NFKI) Hivatal elnökhelyettese a pályázati aktualitásokról rendezett sajtótájékoztatón.

A program lényeges változása, hogy míg korábban főként a hazai kiválasztási rendszeren kellett átesniük a pályázóknak, idén ezt nemzetközi szintre helyezték át. Az Élvonal program keretösszegéből olyan kutatók részesülhetnek, akik elsősorban az ERC, azaz az Európai Kutatási Tanács programjaiban megfelelő szakmai értékelést értek el, de nem jutottak forráshoz, illetve akiknek jelenleg is fut nemzetközi kutatási projectje az ERC-n belül.

A támogatott projekteknek magyarországi kutatóhelyhez kell kötődniük, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy Magyarország a térség kutatás-fejlesztési és innovációs központjává fejlődjön. Az Élvonal programra idén is tematikus megkötés nélkül lehet pályázni, tehát az NKFI Hivatal bármilyen tudományterületről szívesen látja azoknak a vezető kutatóknak a pályázatait, akik nemzetközileg elismert, kiemelkedő tudományos hatást kiváltó eredményeket értek el, és szakterületük formálóivá váltak.

A tudományos teljesítmény mércéje, hogy a pályázó 2017 januárja és 2020 augusztusa között sikeresen lezárt vagy le fog zárni egy általa vezetett és az ERC által Starting Grant, Consolidator Grant, Advanced Grant, vagy Synergy Grant kategóriában támogatott kutatási projektet, illetve e kategóriák valamelyikében megfelelő szakmai értékelést ért el, de végül forráshiány miatt nem nyert támogatást.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológia Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: idén mintegy 14 milliárd forintot fordítanak az egyéni kutatók és kutatócsoportok támogatására, ennek része a most meghirdetett Élvonal program 3 milliárdja, amely a legkiválóbb kutatókat fogja itthon tartani.

Az alapkutatások támogatására az NKFI Hivatal olyan pályázati rendszert alakított ki, amelynek egymásra épülő konstrukciói jól követik a kutatói életpálya szakaszait. A posztdoktori program és a fiatal kutatók témapályázata a pályájuk elején lévő kutatókat segíti összesen 4 milliárd forint értékben, a klasszikus kutatási témapályázat már stabil kutatói háttérrel rendelkező kutatók számára biztosít finanszírozást egy adott kutatási projekt megvalósítására, kiegészülve a nemzetközi együttműködésben végzett kutatási témapályázattal összesen 5,8 milliárd forint keretösszegben. A portfólió további eleme a jelentős nemzetközi hatású eredményeket elért kutatócsoportok támogatása 1 milliárd forinttal. A 2020-ra kiírt Élvonal kutatói kiválósági program 10-15 leendő nyertese a következő öt évre akár 300 millió forint vissza nem térítendő támogatást is elnyerhet a kutatócsoportja finanszírozására, illetve kutatásai magyarországi megvalósítására.

Schanda Tamás elmondta azt is: Magyarország célul tűzte ki, hogy a kutatás-fejlesztési ráfordítások GDP-arányos összege 2020-ig eléri az 1,8 százalékot, 2030-ra pedig a 3 százalékot. Ennek érdekében a jövő évi költségvetésben az eddigi 133 milliárd forinthoz képest 32 milliárd forinttal több jut innovációra és kutatás-fejlesztésre. A többletforrás az NKFI Alap jelenleg elérhető pályázati programjainak továbbvitele mellett további hazai forrásokból új kutatás-fejlesztési programok elindítására is lehetőséget biztosít. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.
2026-01-15 16:20:00
A Webes Ügysegéd helyett a NAV Ügyfélportál új, Vállalkozói Ügysegédje szolgál majd a vállalkozói bejelentkezésre és az adatváltozások közlésére. A tesztüzem– a vállalkozói érdekképviseleti szervek bevonásával – január második felében indul.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS