„Az a gazdálkodó, aki jó kérelmet nyújtott be, 2022 első negyedévében pozitív döntésre számíthat”

„Az a gazdálkodó, aki jó kérelmet nyújtott be, 2022 első negyedévében pozitív döntésre számíthat”
2022. 01. 28., 14:02

Az agráriumot érintő támogatáspolitika aktualitásairól tartott előadást Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a 40. AGROmashEXPO keretében megrendezett Szántóföldi Szakmai Napon.

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége által szervezett konferencián az államtitkár jelezte: a gazdálkodók számára az egységes kérelmek idei benyújtása megszokott módon, április elején indul majd, az igényelhető támogatások feltételei nem módosulnak. Idén 1,3 milliárd eurónyi forrás használható fel a közvetlen támogatásokra, ez a forrás körülbelül 219 euró/ha SAPS és zöldítési együttes támogatást tesz majd lehetővé az idei évi kérelmekhez kapcsolódóan.

A Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódó területalapú támogatások kapcsán elhangzott: a 2022-elejével induló új agrár-környezetgazdálkodási és új ökológiai gazdálkodási programokhoz a kérelmeket tavaly év végén kellett benyújtani. A gazdálkodók közel 1,3 millió hektárra nyújtottak be támogatási igényt az agrár-környezetgazdálkodási program keretében, ez körülbelül duplája az eddigieknek. Az államtitkár a lehetőségeket elemezve kijelentette: az a gazdálkodó, aki jó kérelmet nyújtott be, 2022 első negyedévében pozitív döntésre számíthat. Az ütemes és gyors elbíráláshoz az Agrárminisztérium minden előkészületet megtett.

A mezőgazdaság modernizációjának központi kérdése a legkorszerűbb digitális technológiák alkalmazása, a precíziós gazdálkodásra való átállás. Az ezt ösztönző pályázatra, a 100 milliárd forintos keretre összesen 210 milliárd forint igény érkezett a gazdáktól. Ütemesen zajlik a benyújtott pályázatok bírálata, eddig több mint 50 milliárd forint támogatás odaítéléséről született támogatói döntés. A gazdálkodók 6900 darab precíziós gép vásárlását kívánják ennek a forrásnak a segítségével megvalósítani, közel fele részben precíziós munkagépeket és 40 százalékban precíziós erőgépeket vásárolva a támogatás segítségével. A szántóföldi növénytermesztők számára kiírt terményszárítók és -tisztítók fejlesztésének támogatása felhívásra óriási érdeklődést tanúsítottak a termelők, a betervezett 50 milliárd forintos forráshoz képest 186 milliárd forintnyi támogatásra nyújtottak be kérelmet. A szükséges többletforrások biztosítottak, folyamatos a döntéshozatal, eddig már 200 termelő részesült mintegy 53 milliárd forint támogatásban, de ezek a számok folyamatosan emelkednek.

A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervét Magyarország az elsők között nyújtotta be az Európai Bizottságnak. A Magyar Kormány az uniós forrásokhoz 80 százalékos nemzeti kiegészítő támogatást biztosít, így történelmi léptékű fejlesztési forrás jut az agráriumba – mondta Feldman Zsolt. (AM Sajtóiroda; fotó: Fekete István)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS