A VEKOP félidőben: a legfontosabb adatok

2018. 12. 03., 16:34

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kiadványa összefoglaltuk alapján a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) legfontosabb mutatóit.

A Közép-magyarországi régió (KMR) gazdaságilag Magyarország legfejlettebb régiójának tekinthető, a VEKOP kizárólag e régió további fejlesztéseit tűzte ki célul.

A források többek között mikro-, kis- és középvállalkozások, kutatóhelyek, egyházak, civil szervezetek, egészségügyi szolgáltatók, nonprofit szervezetek, helyi önkormányzatok és helyi nemzetiségi önkormányzatok, állami és önkormányzati fenntartású intézmények, valamint a szolgáltatásaikat igénybe vevő állampolgárok számára érhetőek el.

A VEKOP teljes 7 évre (2014–20) vonatkozó keretösszege felhívások formájában, a kormány által kitűzött 2017. március 31-i határidőre sikeresen elérhetővé vált.

A VEKOP keretében meghirdethető támogatás összege 258,5 milliárd forint, amely mellé a kormány 2017-ben további 33 milliárd forintnyi forrás biztosításáról döntött, így az elmúlt 2 évben 291 milliárd forint összegben 103 pályázati felhívás jelent meg.

2018. május 15-éig 676 pályázó rendelkezett hatályos támogatási szerződéssel több mint 138 milliárd forint értékben.

A VEKOP a Strukturális Alapok (ERFA és ESZA) KMR területén felhasználandó fejlesztési forrásait, valamint az egyes ágazati operatív programokból megvalósítandó országos hatású fejlesztések arányosított forrásait tartalmazza. Ugyanakkor alkalmazza a fejlesztések területi szemléletű, decentralizált végrehajtását, így a régió területi szereplőinek – Budapest, Pest megye, Érd megyei jogú város – igényeit is magába foglalja.

Ágazati fejlesztések

Az irányító hatóság a területi intézkedések esetében a területi szereplőkkel egyeztetve, a Területi Kiválasztási Rendszer (TKR) eljárásrend szabályai alapján hirdeti meg felhívásait.

A területi felhívások mellett, ágazati felhívásként, a szakterülettel egyeztetett, az ágazati programok Közép-magyarországi régióra vonatkozó, az ágazat felhívását letükröző felhívásait, ún. tükörfelhívásokat hirdet meg. Emellett 4 ágazati operatív program – a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) és a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) – országos kihatású felhívásainak a Közép-magyarországi régió területre arányosított forrásainak VEKOP keretében történő finanszírozását biztosítja.

Az infokommunikációs fejlesztéseket kizárólag a GINOP, a közigazgatás és közszolgáltatás fejlesztését kizárólag a KÖFOP keretében megvalósuló, a fejletlenebb régiókat és a KMR területét is érintő, országos hatással rendelkező beruházások támogatják. Ezenfelül az országos vállalkozói mentorhálózat Közép-magyarországi régióban működő mentorszervezeteinek közreműködésével, valamint a szakképzési és felnőttképzési intézményrendszer fejlesztésének keretében kerül sor a fejletlenebb régiókat és a KMR területét is érintő, GINOP országos hatással rendelkező beruházások támogatására.

A kiemelt társadalmi felzárkózási programok, az országos hatású egészségügyi intézmények, a szociális intézményi háló és az egészségügyi ellátórendszer tartalom- és szolgáltatásfejlesztése, a közművelődési és köznevelési intézmények, közgyűjtemények szolgáltatásai és programjai, valamint a felsőoktatási területet érintő fejlesztések részben a fejletlenebb régiókat és a KMR területét is érintő, EFOP országos hatással rendelkező beruházások keretében kerülnek támogatásra.

Ezek mellett a VEKOP biztosítja a régió határain átnyúló, országos hatással rendelkező, a KEHOP kapcsolódó prioritási tengelye alatt a földrajzi rugalmasság kihasználásával megvalósuló országos hatású fejlesztések KMR-arányos forrásait. Fontos kiemelni, hogy a területi és ágazati tükörfelhívások esetében a VEKOP irányító hatósága készíti elő és hirdeti meg saját felhívásait, a támogatói döntést az irányító hatóság vezetője hozza meg, míg az országos kihatású felhívások esetében a felhívást az ágazati irányító hatóság jelenteti meg, kezeli, látja el a támogatáskezelési feladatokat, továbbá hozza meg a támogatói döntéseket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 18., 15:15
A K&H nagyvállalati növekedési index 2024. IV. negyedévi adatai alapján a nagyvállalatok közel 80 százaléka úgy számol, hogy meg tudja tartani dolgozóit a következő 12 hónapban, minden tízedik vállalatnál csökkenő létszámmal terveznek. A 10 milliárd forintos árbevételt meghaladó cégeknél a legpesszimistábbak, körükben a 15 százalékpontot is eléri a leépítéssel kalkulálók aránya.
2025-03-17 11:35:00
A magyarországi munkavállalók 53 százaléka kapott saját bevallása szerint fizetésemelést 2024-ben. Ez alacsonyabb arány a 2023-asnál (61 százalék), de meghaladja a 2022-est (44 százalék). A megkérdezettek idén optimistábbak: míg tavaly a válaszadók 74 százalék, addig idén már 81 százaléka számít valamilyen formában fizetési csomagjának bővülésére, a cégek viszont idén óvatosabbak, mint előző évben – derül ki a Profession.hu friss felméréséből.
2025-03-17 10:05:00
A munkaviszonnyal összefüggésben több okból is szóba kerülhet a munkavállaló képzése, továbbképzése. Milyen szabályok vonatkoznak a kötelező képzésre? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS