A VEKOP félidőben: a legfontosabb adatok

2018. 12. 03., 16:34

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kiadványa összefoglaltuk alapján a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) legfontosabb mutatóit.

A Közép-magyarországi régió (KMR) gazdaságilag Magyarország legfejlettebb régiójának tekinthető, a VEKOP kizárólag e régió további fejlesztéseit tűzte ki célul.

A források többek között mikro-, kis- és középvállalkozások, kutatóhelyek, egyházak, civil szervezetek, egészségügyi szolgáltatók, nonprofit szervezetek, helyi önkormányzatok és helyi nemzetiségi önkormányzatok, állami és önkormányzati fenntartású intézmények, valamint a szolgáltatásaikat igénybe vevő állampolgárok számára érhetőek el.

A VEKOP teljes 7 évre (2014–20) vonatkozó keretösszege felhívások formájában, a kormány által kitűzött 2017. március 31-i határidőre sikeresen elérhetővé vált.

A VEKOP keretében meghirdethető támogatás összege 258,5 milliárd forint, amely mellé a kormány 2017-ben további 33 milliárd forintnyi forrás biztosításáról döntött, így az elmúlt 2 évben 291 milliárd forint összegben 103 pályázati felhívás jelent meg.

2018. május 15-éig 676 pályázó rendelkezett hatályos támogatási szerződéssel több mint 138 milliárd forint értékben.

A VEKOP a Strukturális Alapok (ERFA és ESZA) KMR területén felhasználandó fejlesztési forrásait, valamint az egyes ágazati operatív programokból megvalósítandó országos hatású fejlesztések arányosított forrásait tartalmazza. Ugyanakkor alkalmazza a fejlesztések területi szemléletű, decentralizált végrehajtását, így a régió területi szereplőinek – Budapest, Pest megye, Érd megyei jogú város – igényeit is magába foglalja.

Ágazati fejlesztések

Az irányító hatóság a területi intézkedések esetében a területi szereplőkkel egyeztetve, a Területi Kiválasztási Rendszer (TKR) eljárásrend szabályai alapján hirdeti meg felhívásait.

A területi felhívások mellett, ágazati felhívásként, a szakterülettel egyeztetett, az ágazati programok Közép-magyarországi régióra vonatkozó, az ágazat felhívását letükröző felhívásait, ún. tükörfelhívásokat hirdet meg. Emellett 4 ágazati operatív program – a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) és a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) – országos kihatású felhívásainak a Közép-magyarországi régió területre arányosított forrásainak VEKOP keretében történő finanszírozását biztosítja.

Az infokommunikációs fejlesztéseket kizárólag a GINOP, a közigazgatás és közszolgáltatás fejlesztését kizárólag a KÖFOP keretében megvalósuló, a fejletlenebb régiókat és a KMR területét is érintő, országos hatással rendelkező beruházások támogatják. Ezenfelül az országos vállalkozói mentorhálózat Közép-magyarországi régióban működő mentorszervezeteinek közreműködésével, valamint a szakképzési és felnőttképzési intézményrendszer fejlesztésének keretében kerül sor a fejletlenebb régiókat és a KMR területét is érintő, GINOP országos hatással rendelkező beruházások támogatására.

A kiemelt társadalmi felzárkózási programok, az országos hatású egészségügyi intézmények, a szociális intézményi háló és az egészségügyi ellátórendszer tartalom- és szolgáltatásfejlesztése, a közművelődési és köznevelési intézmények, közgyűjtemények szolgáltatásai és programjai, valamint a felsőoktatási területet érintő fejlesztések részben a fejletlenebb régiókat és a KMR területét is érintő, EFOP országos hatással rendelkező beruházások keretében kerülnek támogatásra.

Ezek mellett a VEKOP biztosítja a régió határain átnyúló, országos hatással rendelkező, a KEHOP kapcsolódó prioritási tengelye alatt a földrajzi rugalmasság kihasználásával megvalósuló országos hatású fejlesztések KMR-arányos forrásait. Fontos kiemelni, hogy a területi és ágazati tükörfelhívások esetében a VEKOP irányító hatósága készíti elő és hirdeti meg saját felhívásait, a támogatói döntést az irányító hatóság vezetője hozza meg, míg az országos kihatású felhívások esetében a felhívást az ágazati irányító hatóság jelenteti meg, kezeli, látja el a támogatáskezelési feladatokat, továbbá hozza meg a támogatói döntéseket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS