A termelők közel négyötöde indulna agrárpályázaton a következő években

2021. 04. 08., 11:30

A következő két évben az agrártárca tájékoztatása szerint mintegy 1500 milliárd forintnyi mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési pluszforrásra pályázhatnak a szektor szereplői. Az Agroinform.hu őstermelők és mezőgazdasági vállalkozók körében végzett felmérése szerint a következő öt év során a válaszadók csaknem négyötöde tervez mezőgazdasági, élelmiszeripari pályázaton indulni. A jövőbeli pályázati források iránt érdeklődő gazdaságok háromnegyede gépbeszerzési céllal kíván pályázni.

Az Agroinform.hu felmérése az előző öt év pályázati tapasztalataira és a következő időszak terveire egyaránt rákérdezett. A közel félezer beérkező válasz alapján kiderült, hogy a pályázók főként agrár-környezetgazdálkodási kifizetésére (a pályázók 30 százaléka) és kertészeti üzemek korszerűsítésére (28 százalék) pályáztak az elmúlt öt év során, de jelentős volt körükben az érdeklődés az állattartó telepek, illetve fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatására is (24-24 százalék). A pályázatok zöme ebben a körben gépbeszerzésre, árbevételt növelő tevékenység megvalósítására, illetve infrastruktúra-fejlesztésre és -korszerűsítésre irányult.

Az elmúlt időszakban pályázók 43 százaléka számolt be arról, hogy az előző öt évben összesen 1-10 millió forint közötti összeget nyert pályázaton, további 40 százalékuk esetében 10 és 50 millió forint közé esett ez az összeg, 50-100 millió forint közötti összeget 11, míg 100 millió forint feletti támogatást 6 százaléknyian kaptak. Az ügyintézés összetett folyamatát jól mutatja, hogy mind az alacsonyabb, mind a magasabb támogatási összegre pályázók között magas, 70 százalék körüli volt azok aránya, akik a pályázati adminisztrációhoz igénybe vették külső projektmenedzser szolgáltatását, és a jövőben, az eddig már megszerzett tapasztalatok birtokában is hasonlóan tennének.

A projektfinanszírozás módját ugyanakkor erősen befolyásolta a támogatási összeg nagysága. Az 50 millió forint alatti projektek 46 százalékát képesek voltak önerőből kiegészíteni a pályázók, 39 százalékuk vett fel hitelt, miközben 15 százaléknyian nem tudták megvalósítani a projektet. Az 50 millió feletti támogatást nyerők között ugyanakkor mindössze 13 százalék volt az tisztán önerővel kiegészített finanszírozás, a pályázók 64 százaléka pedig hitelt vett fel. Ebben a körben a finanszírozás hiánya miatt a projektek 23 százalékát nem sikerült befejezni.

A pályázaton elnyert összegek elszámolásával kapcsolatban az érintettek 46 százaléka semmilyen problémát nem tapasztalt, további 20 százalékuk esetében ez a folyamat jelenleg is zajlik. Az ellenőrzések és a kifizetések lassúsága ugyanakkor a pályázók 28 százalékának okozott kisebb-nagyobb gondot.
A következő öt év során a válaszadók csaknem négyötöde tervez mezőgazdasági, élelmiszeripari pályázaton indulni, 77 százalékuk gépbeszerzések, 42 százalékuk infrastruktúra-fejlesztések, 40 százalékuk árbevétel-növelő tevékenységek megvalósítását is tervezi ebből a forrásból.

A pályázatok megvalósításának számos kockázata közül a válaszadók 65 százaléka azt emelte ki, hogy a pályázati elbírálás olykor hosszú időt vesz igénybe, mely idő alatt a tervezett beruházások költsége és műszaki tartalma, de akár a jogszabályi háttere is változhat, ami előre nem tervezett plusz terhet jelenthet. 50 százaléknyian a megvalósítás előfinanszírozását látják nagy tehernek, hiszen ha van is lehetőség előfinanszírozásra, az a pályázat teljes összegére általában nem vehető fel.

A felmérés kitért azok motivációinak vizsgálatára is, akik nem kívánnak pályázni. A távol maradók 48 százaléka szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy tudna-e nyerni. 23 százalékuk az előfinanszírozás lehetősége híján marad távol ettől a forrástól. 15 százalékának a támogatás elégtelen intenzitása miatt nem éri meg a procedúra, a többiek a pályázatíráshoz szükséges ismeretek hiányára hivatkoztak, illetve arra, hogy a szükséges összegeket önerőből is elő tudják teremteni (7-7 százalék).

„A következő évek során nagyságrendileg nő az agrárium szereplői által pályázható összegek nagysága – mutat rá Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője. – A források biztosítása mellett fontos feladat lesz a támogatások további népszerűsítése és az elosztási infrastruktúrájának további fejlesztése is. Az eddigieknél is jobb helyzet kínálkozik arra, hogy a hazai mezőgazdaság termelési hatékonysága tovább közeledjen a nyugat-európai országokban tapasztalható szinthez, ennek fontos feltétele pedig az, hogy a támogatási összegek eljussanak a támogatásra érdemes helyekre.”

(Az Üzletem.hu Bolyki Bencével korábban készített interjúját IDE KATTINTVA olvashatja.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 22., 15:10
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.