A termelők közel négyötöde indulna agrárpályázaton a következő években

2021. 04. 08., 11:30

A következő két évben az agrártárca tájékoztatása szerint mintegy 1500 milliárd forintnyi mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési pluszforrásra pályázhatnak a szektor szereplői. Az Agroinform.hu őstermelők és mezőgazdasági vállalkozók körében végzett felmérése szerint a következő öt év során a válaszadók csaknem négyötöde tervez mezőgazdasági, élelmiszeripari pályázaton indulni. A jövőbeli pályázati források iránt érdeklődő gazdaságok háromnegyede gépbeszerzési céllal kíván pályázni.

Az Agroinform.hu felmérése az előző öt év pályázati tapasztalataira és a következő időszak terveire egyaránt rákérdezett. A közel félezer beérkező válasz alapján kiderült, hogy a pályázók főként agrár-környezetgazdálkodási kifizetésére (a pályázók 30 százaléka) és kertészeti üzemek korszerűsítésére (28 százalék) pályáztak az elmúlt öt év során, de jelentős volt körükben az érdeklődés az állattartó telepek, illetve fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatására is (24-24 százalék). A pályázatok zöme ebben a körben gépbeszerzésre, árbevételt növelő tevékenység megvalósítására, illetve infrastruktúra-fejlesztésre és -korszerűsítésre irányult.

Az elmúlt időszakban pályázók 43 százaléka számolt be arról, hogy az előző öt évben összesen 1-10 millió forint közötti összeget nyert pályázaton, további 40 százalékuk esetében 10 és 50 millió forint közé esett ez az összeg, 50-100 millió forint közötti összeget 11, míg 100 millió forint feletti támogatást 6 százaléknyian kaptak. Az ügyintézés összetett folyamatát jól mutatja, hogy mind az alacsonyabb, mind a magasabb támogatási összegre pályázók között magas, 70 százalék körüli volt azok aránya, akik a pályázati adminisztrációhoz igénybe vették külső projektmenedzser szolgáltatását, és a jövőben, az eddig már megszerzett tapasztalatok birtokában is hasonlóan tennének.

A projektfinanszírozás módját ugyanakkor erősen befolyásolta a támogatási összeg nagysága. Az 50 millió forint alatti projektek 46 százalékát képesek voltak önerőből kiegészíteni a pályázók, 39 százalékuk vett fel hitelt, miközben 15 százaléknyian nem tudták megvalósítani a projektet. Az 50 millió feletti támogatást nyerők között ugyanakkor mindössze 13 százalék volt az tisztán önerővel kiegészített finanszírozás, a pályázók 64 százaléka pedig hitelt vett fel. Ebben a körben a finanszírozás hiánya miatt a projektek 23 százalékát nem sikerült befejezni.

A pályázaton elnyert összegek elszámolásával kapcsolatban az érintettek 46 százaléka semmilyen problémát nem tapasztalt, további 20 százalékuk esetében ez a folyamat jelenleg is zajlik. Az ellenőrzések és a kifizetések lassúsága ugyanakkor a pályázók 28 százalékának okozott kisebb-nagyobb gondot.
A következő öt év során a válaszadók csaknem négyötöde tervez mezőgazdasági, élelmiszeripari pályázaton indulni, 77 százalékuk gépbeszerzések, 42 százalékuk infrastruktúra-fejlesztések, 40 százalékuk árbevétel-növelő tevékenységek megvalósítását is tervezi ebből a forrásból.

A pályázatok megvalósításának számos kockázata közül a válaszadók 65 százaléka azt emelte ki, hogy a pályázati elbírálás olykor hosszú időt vesz igénybe, mely idő alatt a tervezett beruházások költsége és műszaki tartalma, de akár a jogszabályi háttere is változhat, ami előre nem tervezett plusz terhet jelenthet. 50 százaléknyian a megvalósítás előfinanszírozását látják nagy tehernek, hiszen ha van is lehetőség előfinanszírozásra, az a pályázat teljes összegére általában nem vehető fel.

A felmérés kitért azok motivációinak vizsgálatára is, akik nem kívánnak pályázni. A távol maradók 48 százaléka szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy tudna-e nyerni. 23 százalékuk az előfinanszírozás lehetősége híján marad távol ettől a forrástól. 15 százalékának a támogatás elégtelen intenzitása miatt nem éri meg a procedúra, a többiek a pályázatíráshoz szükséges ismeretek hiányára hivatkoztak, illetve arra, hogy a szükséges összegeket önerőből is elő tudják teremteni (7-7 százalék).

„A következő évek során nagyságrendileg nő az agrárium szereplői által pályázható összegek nagysága – mutat rá Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője. – A források biztosítása mellett fontos feladat lesz a támogatások további népszerűsítése és az elosztási infrastruktúrájának további fejlesztése is. Az eddigieknél is jobb helyzet kínálkozik arra, hogy a hazai mezőgazdaság termelési hatékonysága tovább közeledjen a nyugat-európai országokban tapasztalható szinthez, ennek fontos feltétele pedig az, hogy a támogatási összegek eljussanak a támogatásra érdemes helyekre.”

(Az Üzletem.hu Bolyki Bencével korábban készített interjúját IDE KATTINTVA olvashatja.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 11. 11., 11:11
A november 2-án kezdődött év végi kgfb-kampány első hetében a személygépkocsival rendelkező ügyfelek 32 800 forintos átlagdíjon kötöttek új szerződést, miközben biztosítójuk átlagosan 46 600 forintos indexdíjat ajánlott számukra, így a biztosításukat lecserélők átlagosan 29,6 százalékot spórolhattak – tájékoztatott saját adatai alapján az Insura.hu biztosításközvetítő.
2024. 11. 10., 19:50
Új pályázati konstrukciót hirdet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, elsősorban a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat segítve innovációs törekvéseikben – tájékoztatott a Kulturális és Innovációs Minisztérium.
2024-11-11 22:41:38
A Joint Venture Szövetség Country Ride sorozatának következő rendezvényét Miskolcon tartják, ahol az adott régió számára legaktuálisabb témákat hozzák el a résztvevőknek. Az eseményt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előadásával nyitják meg.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 11. 06., 09:35
epizód: 2024 / 21   |   hossz: 28:39
Az I. Nyílt Magyar Sommelier Bajnokság „Best Young Sommelier” kategóriájának idei győztese, Novák Dávid örömmel kampányol a borfogyasztás mint kulináris élmény mellett, hiszen egy jól kiválasztott ital új dimenzióval gazdagítja az étkezést. Az ízek és aromák összjátékának ismeretéhez hatalmas elméleti tudás kell, de az igazi kihívás az, hogy ráérezzen a vendég személyes preferenciáira. A VIRTU Restaurant sommelier-je cukrász múltjából és külföldi tapasztalataiból merítve vált profivá, pedig még csak a húszas éveit tapossa. Ebben az epizódban e különleges szakma szépségeiről és a borfogyasztás szertartásáról is mesél.
Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS