A cél „a teljes magyar élelmiszeripar modernizációja”

2022. 01. 22., 12:35

Az Agrárminisztérium célja a teljes magyar élelmiszeripar modernizációja – jelentette ki Nagy István Csornán.

Az agrárminiszter a Goodmills Magyarország Malomipari Kft. számára átadott támogatói okirat kapcsán arra emlékeztetett, hogy az agrárgazdaságban és az élelmiszeriparban példaértékű eredményeket ért el hazánk az utóbbi években.

Tavaly a Megújuló vidék megújuló agrárium program részeként az élelmiszeripari üzemek kisebb léptékű fejlesztéseire 50 milliárd forint értékben, az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztéseire pedig 200 milliárd forint keretösszeggel írtak ki pályázatokat. Az utóbbi felhívás esetében az élelmiszeripari tevékenységhez kapcsolódóan új épületek, építmények kialakítására, bővítésére, felújítására, valamint technológiai rendszerek kialakítására is lehetőség nyílt.

Már a mezőgazdasági termelőnek nem minősülő közép és nagy vállalkozások számára is nyitva álltak a források – hangsúlyozta a tárcavezető. Az Élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése című felhívás kapcsán eddig 64 kérelem részesült több mint 46,2 milliárd forint támogatásban. Győr-Moson-Sopron megyében összesen 17 pályázatot adtak be 15,6 milliárd forint értékben, amiből eddig 2 pályázat részesült pozitív elbírálásban, 2,58 milliárd forint támogatási összegben.

A miniszter kiemelte, a kormány határozottan kiáll a vidék gazdaságát erősítő fejlesztések, az élelmiszeripari és mezőgazdasági beruházások, az életminőséget folyamatosan javító és a szolgáltatások körét egyre bővítő építkezések támogatása mellett. (AM Sajtóiroda)

Fotó: Pelsőczy Csaba

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-14 05:14:00
A munkaadók többsége bizakodó a jövő évvel kapcsolatban, gazdasági stabilizálódásra számítanak, és a vállalat létszámát tekintve is többen kalkulálnak bővüléssel, mint ahányan csökkenéssel. Minden második cég tervez béremelést, a cafeteria keretösszegét pedig minden ötödik emelné jövőre – derül ki a Profession.hu szeptemberi felméréséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS