30 milliárd forintot „előlegez” a kormány fenntartható zöld közlekedés fejlesztésére

2023. 04. 24., 11:15

A Széchenyi Terv Plusz keretében megjelent a „Projektindító támogatás az E – Fenntartható zöld közlekedés komponenshez” című (RRF-5.0.0-23) felhívás.

A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 30 milliárd forint. Támogatási kérelmet a következő szervezetek nyújthatnak be:

  • Építési és Közlekedési Minisztérium
  • MÁV-HÉV Zrt.
  • HUMDA Zrt.
  • MÁV Zrt.
  • VPE Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft.
  • MÁV-START Zrt.
  • Volánbusz Zrt.
  • MÁV Szolgáltató Központ Zrt.
  • KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

A támogatás minimum 10 millió, maximum 4 999 999 999 forint lehet, a kiíró a felhívástervezet szerint 1–6 darab támogatott kérelemre számít. A támogatási kérelmeket április 21-től május 22-ig lehet benyújtani.

A felhívás célja, hogy a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben szereplő beruházások és reformok a tervben vállalt tartalommal és ütemezés szerint valósuljanak meg – olvasható a felhívástervezetben. Mivel az uniós finanszírozás folyósítását némi bizonytalanság övezi, a kormány úgy határozott, hogy a projektek előkészítéséhez szükséges költségek biztosítására projektindító támogatást nyújt. A „reformok és beruházások”, amelyekhez a projektek kapcsolódhatnak, a következők:

  • Elővárosi vasúti hálózat kapacitásainak bővítése (HÉV).
  • Vasúthálózat szűk keresztmetszet kiváltás TEN-T korridoron (Békéscsaba – Lőkösháza szakasz).
  • Vasúthálózat szűk keresztmetszet kiváltás TEN-T korridoron (Almásfüzitő – Komárom szakasz).
  • Zéró emissziós buszközlekedés fejlesztése.
  • Központi forgalomirányítás kiépítése TEN-T vasútvonalakon.
  • Egységes országos tarifa- és utastájékoztatási rendszer reformja az országos közlekedésszervező létrejöttével összefüggésben.

Forrás: KAVOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 18., 15:15
A K&H nagyvállalati növekedési index 2024. IV. negyedévi adatai alapján a nagyvállalatok közel 80 százaléka úgy számol, hogy meg tudja tartani dolgozóit a következő 12 hónapban, minden tízedik vállalatnál csökkenő létszámmal terveznek. A 10 milliárd forintos árbevételt meghaladó cégeknél a legpesszimistábbak, körükben a 15 százalékpontot is eléri a leépítéssel kalkulálók aránya.
2025-03-17 11:35:00
A magyarországi munkavállalók 53 százaléka kapott saját bevallása szerint fizetésemelést 2024-ben. Ez alacsonyabb arány a 2023-asnál (61 százalék), de meghaladja a 2022-est (44 százalék). A megkérdezettek idén optimistábbak: míg tavaly a válaszadók 74 százalék, addig idén már 81 százaléka számít valamilyen formában fizetési csomagjának bővülésére, a cégek viszont idén óvatosabbak, mint előző évben – derül ki a Profession.hu friss felméréséből.
2025-03-17 10:05:00
A munkaviszonnyal összefüggésben több okból is szóba kerülhet a munkavállaló képzése, továbbképzése. Milyen szabályok vonatkoznak a kötelező képzésre? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS