Több, mint egymillió forintra taksálnak egy induló babacsomagot

Babahelyzet Magyarországon

Alapvetően gyerekpártiak a magyarok: vagy van gyerekük (51 százalék) vagy még nincs, de szeretnének (22 százalék). Jellemzően a házasság nem igazán fontos (28 százalék), elég az egy háztartásban élés is (65 százalék). A „tipikus” leendő szülő 2019-ben 40 alatti, legalább középfokú végzettségű, magasabb jövedelemmel rendelkezik és élettársi kapcsolatban él vagy még egyedülálló. Ez összefügg azzal a jelenséggel, hogy kitolódik a gyerekvállalás, mert a szülők először fejezik be az iskolát, azután jöhet csak a családbővítés.

Igaz-e a mondás: kis gyerek, kis gond – nagy gyerek, nagy gond?

A jövőbeli szülők a gyereknevelés induló költségeiről jóval nagyobb léptékben gondolkodnak: egy „babacsomagot” (orvos, terhesgondozás, babakelengye, autósülés, hordozó, babakocsi) átlagosan 1,2 millió forintra becsülnek. Az anyagilag leghúzósabb időszaknak a csecsemőkort látják.

Ezzel szemben a gyerekesek ennek majdnem felét, 700 ezer forintot kalkuláltak, és ők épp fordítva látják, szerintük iskoláskort elérve kerül majd igazán sokba a gyerek. Az anyagilag legmegterhelőbb tételekben viszont egyetértés van a két csoport között, ezek az iskolai kiadások, a ruházkodás és az iskolán kívüli fejlesztő foglalkozások.

Feltételek babavárás előtt

A gyerekeseknek a gyerekvállaláshoz nem a szilárd pénzügyi helyzet az első, náluk a biztos munkahely (71 százalék) mellett a határozott elképzelés a gyereknevelésről (74 százalék), a szülők együttélése (64 százalék), a támogató családi, baráti környezet (59 százalék) sorolódnak előre. 

A jövőbeli szülőknél viszont ezek mellett az anyagi faktorok, a megtakarítás (78 százalék), a külön gyerekszoba (68 százalék) és a saját lakás (63 százalék) is jobban érvényesülnek. A leendő szülők magas elvárásaihoz bizakodó jövőkép is társul, alig akad olyan körülmény, amiről a túlnyomó többség ne gondolná, hogy ne valósulna meg a későbbi gyerekszületésig: ilyen a házasság, a részidős munkalehetőség és egy olyan szintű jövedelem, ami lehetővé teszi lakáshitel felvételét, bébiszitter fizetését. Egy dologban mindkét csoport egyetért: a gyerekvállalás legfontosabb feltétele a szülők közötti stabil párkapcsolat (87 százalék).

Idealizmus vs. racionalizmus

A gyereket nevelők többségének, utólagos bevallásuk szerint, a legtöbb szükséges körülmény adott volt a gyerek születésekor (67 százalék). Egyedül a megtakarítás (43 százalék), a külön gyerekszoba (48 százalék), a saját lakás (50 százalék) és a részmunkaidős állás (36 százalék) megvalósulásában éreztek némi hiányérzetet a szülők. Saját lakás esetében banki hitelt (33 százalék) és állami támogatást (31 százalék) szinte ugyanolyan sokan veszik/vennék igénybe, mint a család anyagi segítségét (37 százalék). Önálló háztartásba költözéskor és autóvásárláskor egyaránt sokaknál felmerül a banki hitel és a családi támogatás is, míg a családi támogatás különösen fontos forrás a külön gyerekszobánál (20 százalék).

Babaváró és CSOK körkép

Egyelőre kevesen vannak, akik már igénybe vették a CSOK-ot vagy a babaváró hitelt, azonban a gyereket tervezőknél nagy az érdeklődés: minden negyedik-ötödik igénybe venné. Viszont nagy részüknél sok a kérdőjel: 41 százalék még nem döntött, hogy felvenné-e egyáltalán.

Az elsődleges finanszírozási cél a lakásvásárlás (58 százalék), de sokan építkezésre, lakásbővítésre fordítanák (38 százalék). Gyerekneveléssel kapcsolatos kiadásokat a válaszadók negyede (23 százalék), meglévő hitel kiváltást 9 százalék, és autóvásárlást 8 százalék jelölt meg. A kedvezményes hitel megtakarításként vagy befektetésként való kamatoztatása csak kis mértékben (6 százalék) van jelen, jellemzőbb a férfiakra, emellett pedig a diplomásokra, a budapestiekre és a magasabb jövedelműekre is.