Mennyibe kerül egy nyugdíjas egészsége?

2019. 11. 08., 15:32

A nyugdíjba vonulás után a havi bevételek 23 százaléka megy majd el egészségügyi kiadásokra – áll a K&H biztos jövő felmérésében.

A kutatásból az is kiderült, hogy a magyarok 74 százaléka betegen is dolgozik, mindössze 45 százalék sportol hetente legalább egyszer, az internetes öngyógyítással pedig 46 százalék próbálkozik. 59 százalékra nőtt azonban azok aránya, akik rendszeresen járnak szűrővizsgálatokra.

A havi bevételek jelentős részét, átlagosan 23 százalékát vihetik el az egészségügyi kiadások a nyugdíjba vonulás után – erre számítanak a 30-59 éves magyarok a K&H biztos jövő felmérése szerint.

A részeredmények alapján a megkérdezettek 17 százaléka azt várja, hogy a bevételeinek 10-14 százaléka megy majd erre a célra, 22 százalékuk azonban ennél jóval nagyobb kiadással tervez, szerintük a bevételek több mint 30 százalékát kell majd nyugdíjasként egészségügyi kiadásokra fordítani. A helyzetet a fiatalabbak látják a legsötétebben: minél fiatalabb valaki, annál többet szánna egészségügyi kiadásokra. Leginkább a 30-as korosztály említette, hogy a bevételük több mint felét költik majd erre, míg az 50-esek körében kiugróan magas volt azok aránya, akik szerint mindössze 10-14 százalékot visz majd el egészségük karbantartása.

Jobbak az átlagnál

A kutatásból az is kiderül, hogy meglehetősen bizakodóak a magyarok a jövőbeli egészségügyi helyzetüket illetően: a megkérdezettek 45 százaléka úgy látja, az átlagnál kevesebb problémája lesz nyugdíjasként. 80 százalék szerint, ha mégis megromlana az egészsége, akkor bízhat a családja vagy partnere segítségében. Érdekes, hogy elsősorban a nyugat-magyarországiak számítanak a családra baj esetén, míg a budapestieknél jóval alacsonyabb, mindössze 68 százalékos az arányuk. 77 százalék szerint pedig, ha lesznek is egészségügyi gondjai, meg tudja majd azokat oldani. A magyarok 36 százaléka ezzel szemben nem számít arra, hogy megérné a nyugdíjas kort, és mindössze 35 százalék számol azzal, hogy esetleg ápolásra szorulna.

Betegen is dolgoznak, kevesen sportolnak

Annak ellenére, hogy a megkérdezettek közel fele szerint jobb egészségügyi állapotban lesz nyugdíjas korában mint az átlag, sokan nem tesznek meg mindent az egészséges életmódért. 74 százalék nem megy táppénzre, hanem inkább betegen is dolgozik, 64 százalék orvos helyett inkább otthon kúrálja magát, 46 százalék pedig a neten csekkolja tüneteit, sőt gyógymódot is ott próbál találni. Mindössze 45 százalékos azok aránya, akik legalább hetente sportolnak.

Ugyanakkor kedvező eredménynek tekinthető, hogy 59 százalék – leginkább a nők – rendszeresen jár szűrővizsgálatokra. A megkérdezettek 57 százaléka mondta azt, hogy eleget – napi 7–8 órát – tud aludni.

A magyarok egészégi állapotán egyébként van mit javítani: a „Magyarország Átfogó Egészségügyi Szűrőprogramja” nevű projekt keretében 2010 és 2018 között 7 millió elvégzett vizsgálat alapján elkeserítő eredmények születtek. Minden második ember halálát szív-, és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedés okozza, minimum hárommillió magyarnál probléma a magas vérnyomás, és a lakosság fele pedig túlsúlyosnak mondható.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-23 15:10:00
A Credipass és a Duna House szakértői górcső alá vették a fővárosi ingatlan- és albérlet árakat és kiszámolták, hogy mikor éri meg saját ingatlant vásárolni a jelenlegi támogatási rendszerben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS