Kicsit optimistábbak a magyarok a nyugdíjukat illetően

2021. 12. 20., 15:05

Viszonylag többet és többen tudnak félretenni nyugdíjas éveikre, mint négy évvel ezelőtt, de még így is minden második magyar szerint a nyugdíjasok rosszabbul fognak élni néhány évtized múlva, mint most – derül ki a Generali Biztosító reprezentatív kutatásából.

A Generali Biztosító néhány évente átfogó, reprezentatív kutatás keretében méri fel a magyar lakosság véleményét és aktuális lehetőségeit a nyugdíjcélú megtakarítás témakörében, hogy teljes képet kaphassunk az attitűdök és a lehetőségek változásairól. A legutóbbi 2017-es és az idei kutatás eredményei alapján felfedezhetők pozitív változások a magyarok öngondoskodáshoz való hozzáállásában és pénzügyi lehetőségeiben, azonban a jövő megítélésének tekintetében továbbra is a pesszimizmus jellemző.

Viszonylag többet és többen tesznek félre nyugdíjra

Az egyik legszembetűnőbb pozitív eredmény, hogy míg négy évvel ezelőtt a válaszadók 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy aktuálisan semennyit nem tud félretenni a havi fizetéséből megtakarítási célra, addig ez az arány idén már csak 35 százalék volt. 2017-hez képest idén ugyan kicsivel, de többen  tudnak félretenni havonta legfeljebb 50.000 Ft-ot, de az ennél magasabb összeget megtakarítók is többen vannak idén.

A kutatás négy évvel ezelőtt és idén is megkérdezte a résztvevőket, mi az az összeg, amit szerintük havonta félre kell tenni ma ahhoz, hogy nyugdíjas éveikben is megfelelő anyagi biztonságban tudhassák magukat. 2017-ben ez az összeg a válaszadók 63 százaléka szerint maximum 50.000 forint, idén átlagosan havi 70.000 forint volt.

2017-ben a válaszadók mindössze 20 százaléka mondta azt, hogy legalább annyit félre tud tenni havonta, mint amit az ideális összegnek gondol. Idén viszont már a válaszadók 26 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az a pénz, amit havonta meg tud takarítani, az közelít a nyugdíjra általa ideálisnak vélt összeghez. Sőt, a megkérdezettek 10 százaléka ennél többet is félre tud tenni. Fontos azonban kiemelni, hogy ez a hazai 18-65 éves lakosságnak még mindig csupán körülbelül harmada. A 2021-ben megkérdezettek átlagosan mindösszesen 28.000 forintot tudnak félretenni havonta.

Többen terveznek előre tudatosan

Általánosan elmondható, hogy 2017-ben és 2021-ben egyaránt azzal számolnak a magyarok, hogy hamarosan nem támaszkodhatunk majd időskorunkban kizárólag az állami nyugdíjrendszerre. Azonban azok aránya, akik úgy gondolják, hogy mire elérik a nyugdíjkorhatárt, addigra összedől az állami nyugdíjrendszer, 2021-ben kisebb, mint négy évvel ezelőtt (2017: 64 százalék; 2021: 54 százalék). Ennek ellenére 2017-hez képest csupán 2 százalékkal növekedett azok aránya, akik szerint nyugdíjas korukban is dolgozni fognak majd jövedelmük kiegészítése miatt. Idén a kutatásban résztvevők 52 százaléka nyilatkozott így, ami így is a válaszadók felét jelenti.

2017. óta közel 10 százalékkal emelkedett azok száma, akik odafigyelnek arra, hogy havonta rendszeresen, tervezetten félretegyenek annak érdekében, hogy nyugdíjas éveikről gondoskodjanak: ez az arány idén már 43 százalék.

Jobb vagy rosszabb jövőt jósolunk?

Az idei kutatás rákérdezett a magyarok körében arra is, hogyan fognak itthon 20-30 év múlva élni az aktív keresők, illetve a nyugdíjasok. Az aktív keresők jövőjét illetően többen vannak azok, akik szerint rosszabbul fognak élni, mint most (38 százalék), azonban közülük optimistábbak, akik jelenleg többet tudnak félretenni. A jövendő nyugdíjasok nehezebb életkörülményeit illetően viszont szinte egységes a vélekedés, csökken a véleménykülönbség a tehetősebb és a félretenni nem tudók között: a nyugdíjasokat illetően már a válaszadók fele gondolja úgy, hogy rosszabbul fognak élni a jövőben, mint most.

Szerencsére ma már több megoldás közül választhat az, aki biztonságban szeretné tudni jövőjét és nyugdíjas éveit. A nyugdíjbiztosítások egyik legnagyobb előnye, hogy hosszútávú, fix megtakarításra ösztönöznek, emellett ez az egyetlen előtakarékossági forma, melyet nem érint a mindenkori nyugdíjkorhatár.

Így spórolhatunk nyugdíjbiztosításunkkal

Magyarországon az állam 2014 óta ösztönzi a nyugdíjas évekre vonatkozó öngondoskodást, melynek keretében a nyugdíjbiztosítások díjai után adókedvezmény vehető igénybe: a befizetett biztosítási díj 20 százaléka, adóévenként maximum 130.000 forint igényelhető vissza a személyi jövedelemadó (szja) bevallásban, azzal, hogy a visszaigényelt összeg a nyugdíjbiztosítási szerződésre kerülhet kiutalásra, jóváírásra. A maximális adókedvezmény eléréséhez szükséges, hogy a naptári évben történő díjbefizetések összege elérje a 650.000 forintot, illetve legyen 130.000 foront összevont jövedelmet terhelő fizetendő adó. A választható kiegészítő biztosításokra befizetett díjrész nem képezi az adójóváírás alapját.

Azoknak, akinek van nyugdíjbiztosítási szerződése, még most érdemes átgondolni, hogy maximálisan kihasználták-e a lehetőségeket, illetve ki tudják-e egészíteni esetleg eseti, rendkívüli befizetéssel.

Akik jogosultak a 2021 évi gyermeket nevelők szja visszatérítésére, azok annyiban tudnak a 2021 évi befizetéseik után nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó kedvezményt érvényesíteni, amennyiben a fizetendő adójuk meghaladja a 809.000 forintot. Ebben a körben érdemes megfontolni, hogy a 2022 évben kézhez veendő szja-visszatérítés is felhasználható a nyugdíjbiztosítási megtakarítások gyarapítására, így az szja visszatérítés 20 százaléka további szja kedvezményt jelenthet a 2022. évi szja bevallásban a nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódóan.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 05. 23., 15:23
Nagy Ferenc Gábor, az NFG Badboys Kft. tulajdonosa reméli, hogy a VOSZ-on belül is sok céghez eljuthatnak, egyre többen ismerik majd meg programjukat és filozófiájukat. A VOSZ Sportvállalkozási Szekciójának új tagjával eddigi eredményeiről és terveiről is beszélgettünk.
2023. 05. 25., 16:55
Hosszú ideje a vállalkozás világában élők is sokat tanulhattak a VOSZ Páholy első három rendezvényén, ahol a résztvevőknek lehetősége van a tanulás mellett egymás és a másik vállalkozás tevékenységének megismerésére. Nagyon készülünk az év további rendezvényeire is – mondta Micski Marianna, a VOSZ Heves vármegyei elnöke a vosz.hu-nak.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 05. 29., 17:20
epizód: 2023 / 8   |   hossz: 22:26
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével áttekintettük az építőipar első negyedévi visszaesésének okait, és arra is megkértük, hogy vázolja az ágazat továbbiakban várható sorsát. Bár nem minden szakmabeli járt rosszul az utóbbi időben, „sok pozitívumot nehezen tudna mondani“. Az elnök tisztázta a nemzeti tüzépek körül halmozódó félreértéseket, és azt is elárulta, hogy milyen modern éptőipari megoldásokat kedvelnek az embereket, illetve melyek felfutását reméli.
Dr. Baracsi Katalin internetjogászt az általa cégek kollektívái számára tartott online jogi tréningek kapcsán a legfontosabb, az embereket leginkább aggasztó problémákról kérdeztük. A szakértő maga is meglepőnek tartja, hogy hányszor találkozik olyan emberrel, aki még mindig nincs tisztában az interneten elkövethető bűncselekmények súlyával. Sőt, azzal sem, hogy online egyáltalán lehet bűnt elkövetni. Ha mindez nem lenne elég, azt is viszonylag kevesen tudják, hogy mit tehet meg a céges IT-eszközökkel és a rajta felhalmozódott adatokkal a dolgozó, illetve maga a vállalat. Utóbbi egyébként nem árt, ha jó előre leszögezi, hogy mire lehet használni a céges számítógépet és mire nem.
Ebben az epizódban bebizonyítjuk, hogy szemléletváltással sokkal olajozottabb és jóval jövedelmezőbb szervezetté válhat bármely vállalkozás. A gyengeség szemléletet felváltó erősség szemlélet megváltást jelenthet a cégeknek, akik olyan erőforrástömegre bukkannak meglévő kollektívájukban, amire jó eséllyel nem is számítottak. Arról, hogy vezetőképzéssel, csapatépítéssel és mindezek tudományosan megalapozott stratégiáival hogyan lehet sikerre ítélni egy üzletet, az [eureka] Consulting and Games fehérgalléros ügyfélkörrel dolgozó üzleti tanácsadó cég társalapítójával, Bódi Gabriellával beszélgettünk.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS