K&H: mennyi időre elég a huszonévesek tartaléka?

2024. 01. 25., 19:10

A huszonéves fiatalok alig több mint fele rendelkezik megtakarítással, de sokuknak csak rövid időre elég a tartaléka – derül ki a K&H ifjúsági indexből. A felmérés eredményei szerint a múlt év negyedik negyedévében az anyagi tartalékkal rendelkező fiatalok körében tízből hárman egy hónapig tudnának megélni, további 37 százalékuk viszont több mint hat hónapig.

Újabb fordulat történt a fiataloknál a megtakarításokat tekintve. A múlt év negyedik negyedévében a 19-29 évesek 51 százaléka rendelkezett megtakarítással. Ez minimális – egyben hibahatáron belüli - csökkenést jelent a harmadik, illetve második negyedévben mért 54 és 56 százalékhoz képest, de felülmúlja a 2023 első három hónapjára vonatkozó 49 százalékos arányt a K&H ifjúsági index szerint.

Ennyire elég

A kutatás arra is választ adott, hogy a tartalékkal rendelkező fiatalok mennyi ideig tudnának megélni, ha nem jutnának jövedelemhez, és nem kapnának pénzt senkitől. Tízből több mint hárman, 33 százalék mondta azt, hogy mindössze egy hónapra futja a félretett pénzből, míg 2023 korábbi három negyedévében 33, 38 és 37 százalékos volt az arányuk. A friss felmérés alapján 30 százalékuk három hónapig tudná finanszírozni a saját életét. A múlt év első negyedévében a 23, a másodikban 30, a harmadikban 27 százalékukra volt ez igaz.

Az érintettek több mint harmadának olyan az anyagi helyzete, hogy legalább hat hónapig tudná nélkülözni a bevételeit. A részeredmények szerint ez úgy néz ki, hogy 26 százalékuk hat-tizenkét hónapig nem kerülne bajba. Ugyanakkor mindössze 11 százalékuk tudna megélni egy évnél hosszabb ideig.

Elégedettek?

A fiatalok mindössze 16 százaléka számít a pénzügyeit tekintve derűlátónak a kutatás szerint. Ők azok, akik úgy látják, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzetük rendben van, és nem is fog romlani a jövőben. Arányuk a múlt év harmadik negyedévében szintén 16 százalékos volt, a második negyedévében 19, míg az elsőben 15 százalékot tett ki.

A 2012 óta minden negyedévben megjelenő K&H ifjúsági index hosszú távú eredményei szerint a 2010-es évek második felében – egy 2016 évi csúcsérték kivételével – 12-19 százalék között mozgott a pénzügyi téren elégedett optimista fiatalok aránya és az évek alatt egy lassan emelkedő trend kezdett kirajzolódni. A trend a pandémia évében, 2020 harmadik negyedévében megtorpant, de azt követően ismét növekedésnek indult. Ezt követően 2021-ben és 2022-ben születtek a csúcsértékek, akkor 20-23 százalékuk látta pozitívan az anyagi helyzetét. A tavalyi év azonban ismét egy alacsonyabb szintű elégedett optimista réteget eredményezett: az előző két év 21 százalékos arányához képest 2023-ban csak 17 százalékos átlagértéket mértek.

„A múlt évet jellemző magas inflációs környezet rávilágított a megtakarítások fontosságára. Bár pont ebben az időszakban a kiadások emelkedése miatt sokaknak nem volt erre lehetősége, de az inflációs nyomás enyhülésével érdemes mindenkinek, így a fiataloknak is minél előbb megkezdeniük a takarékoskodást, amennyiben van rá lehetőségük” – mondta Árva András, a K&H lakossági szegmensért felelős marketingvezetője a felmérés adatait kommentálva. Erre jó lehetőséget kínálnak a befektetési alapok, a megtakarítási számlák, köztük kimondottan a fiataloknak szánt konstrukciók is.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS