A legpesszimistábbak szerint 74 év lesz a nyugdíjkorhatár

2022. 03. 09., 14:28

Bár egyre több 35 év alatti fiatal kezd el takarékoskodni önkéntes nyugdíjpénztár segítségével, kifejezetten a nyugdíjas évekre összességében még mindig kevesen tesznek félre. A nyugdíjcélú megtakarítási hajlandóság logikus módon a nyugdíj előtt állóknál a legmagasabb. A Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztárnál 2021-ben éves szinten a 21-30-asok körében az egyéni befizetések összege átlagosan 113 ezer forint volt, az 51-60 éveseknél már 209 ezer forintra, a 61-70 éveseknél pedig 278 ezer forintra rúgott. A Prémium Pénztárak kutatása szerint egyébként a magyarok a nyugdíjkorhatár emelésével számolnak, a legpesszimistább fiatalok szerint ők 73-74 évesen mehetnek majd nyugdíjba.

Több változást is hozott az idei év a nyugdíjaknál, többek között 2022-től 65 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár az 1957-ben vagy az azt követően születettek körében. A fiatalabbak azonban ennél jóval későbbre saccolják a nyugdíjas éveik kezdetét – derült ki a Prémium Önkéntes Pénztárak reprezentatív kutatásából.

Később mehetnek nyugdíjba

A felmérés szerint a nyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező, dolgozó magyarok a nyugdíjkorhatár emelkedését várják: a jövőbeni nyugdíjkorhatárt átlagosan 71 évre tették a megkérdezettek, ez jóval több a mostani szabályozásban szereplőnél.

A most 18-24 évesek arra számítanak, hogy ők már csak 74 évesen mehetnek majd nyugdíjba. A 25-34 évesek pedig 73 évre teszik ezt. 72 évvel számolnak a most 35-44 évesek, a 45-54 év közöttiek 68,8 évvel, az 55-64 évesek pedig 66,4 évvel kalkulálnak.

„A várható élettartam a 2010-es évek közepe óta lassuló ütemben, de folyamatosan nő, így egyre több lesz azoknak az éveknek a száma, amikor a munkabér helyett a nyugdíjból és a megtakarításokból kell megélni. A felmérésből az is kiderül, hogy kifejezetten a nyugdíjas éveire a megkérdezettek mindössze 17 százaléka spórol, ugyanakkor a nyugdíjhoz közelebb állóknál már jóval magasabb az arány. Az 50-64 éveseknél már 31 százalékra emelkedik a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők aránya. A nyugdíjkorhatár közeledtével tehát egyre többen ismerik fel, az állami juttatás nem biztos, hogy elegendő lesz az aktív évek alatt megszokott életszínvonal fenntartásához és egyre fontosabbá válnak a megtakarítások” – mondta Pataki Tímea, a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának elnöke.

Évi több mint 200 ezer forint

Ezzel összhangban vannak a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár saját adatai is. Kedvező változás, hogy egyre inkább megjelennek a tagok között a fiatalok – a hat évvel ezelőtti helyzethez képest 2021-re a 21-30 éves belépők aránya 10 százalékról 20 százalékra emelkedett –, a nyugdíjcélú megtakarítási hajlandóság ugyanakkor még mindig a nyugdíj előtt állóknál a legmagasabb.

A Prémium saját adataiból látható, hogy az átlagos egyéni befizetés tavaly 202 ezer forint volt. A befizetések összege azzal párhuzamosan emelkedik, ahogy fogy az idő a nyugdíjig: míg 2021-ben éves szinten ez az összeg az egyéni befizetéseknél átlagosan 113 ezer forint volt a 21-30-asok körében, az 51-60 éveseknél már 209 ezer forintra ugrott, a 61-70 évesek körében pedig elérte a 278 ezer forintot. A 31-40 évesek felhalmozott vagyona 4,8 milliárd forintot tett ki, az 51-60 éveseké meghaladta a 21,7 milliárd forintot, míg a tagok összvagyona a 2017-es évvégi 48 milliárd forintról 62 milliárd forintra nőtt 2022 februárjáig.

A Prémium Nyugdíjpénztárnál a belépéskori átlagéletkor egyébként 2021-ben 39 év volt, a tagok között a legnagyobb arányban, 34 százalékkal a 31-40 évesek képviseltetik magukat, a 41-50 évesek aránya pedig 33 százalék.

Saját megtakarítások kontra állami nyugdíj

A kutatás és a Pénztár saját adatai szerint is a fiatalok tudatosabbak és felismerték a saját megtakarítások szerepét is. A 18-34 évesek között még 63 százalék, míg a 35-49 évesek között már csak 48 százalék támaszkodna majd a megtakarításaira, befektetéseire a nyugdíjas mindennapokban. A nyugdíj melletti munkát, mint bevételi forrást ellenben inkább az idősebbek említették, az 50-64 évesek fele számít arra, hogy nyugdíjasként is dolgozik majd.

Jó lehetőség a visszatérítés

A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy jó apropót ad a takarékoskodásra az egyszeri, a gyermeket nevelőknek adott adóvisszatérítés, ezt az összeget az érintettek nagy része már februárban megkapta. Ez egyrészt fókuszba helyezte a személyi jövedelemadót érintő kedvezményeket. Jelenleg ugyanis a Prémium Pénztárak kutatása szerint csak minden harmadik ember tudja, hogy a pénztári tagság mellé állami támogatás is jár.

Jelentős adó-visszatérítésről van szó, amit a pénztártagok minden évben a befizetéseik 20 százalékát, maximum évi 150 ezer forintot kaphatnak. Másrészt pedig az idén beérkező, egyszeri visszatérítés jó alapot adhat a takarékoskodásra vagy annak megkezdésére, amennyiben valaki megteheti, érdemes hosszú távú, például nyugdíjcélú megtakarításra befizetni a kérdéses összeget vagy annak egy részét.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 05. 23., 15:23
Nagy Ferenc Gábor, az NFG Badboys Kft. tulajdonosa reméli, hogy a VOSZ-on belül is sok céghez eljuthatnak, egyre többen ismerik majd meg programjukat és filozófiájukat. A VOSZ Sportvállalkozási Szekciójának új tagjával eddigi eredményeiről és terveiről is beszélgettünk.
2023. 05. 25., 16:55
Hosszú ideje a vállalkozás világában élők is sokat tanulhattak a VOSZ Páholy első három rendezvényén, ahol a résztvevőknek lehetősége van a tanulás mellett egymás és a másik vállalkozás tevékenységének megismerésére. Nagyon készülünk az év további rendezvényeire is – mondta Micski Marianna, a VOSZ Heves vármegyei elnöke a vosz.hu-nak.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 05. 29., 17:20
epizód: 2023 / 8   |   hossz: 22:26
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével áttekintettük az építőipar első negyedévi visszaesésének okait, és arra is megkértük, hogy vázolja az ágazat továbbiakban várható sorsát. Bár nem minden szakmabeli járt rosszul az utóbbi időben, „sok pozitívumot nehezen tudna mondani“. Az elnök tisztázta a nemzeti tüzépek körül halmozódó félreértéseket, és azt is elárulta, hogy milyen modern éptőipari megoldásokat kedvelnek az embereket, illetve melyek felfutását reméli.
Dr. Baracsi Katalin internetjogászt az általa cégek kollektívái számára tartott online jogi tréningek kapcsán a legfontosabb, az embereket leginkább aggasztó problémákról kérdeztük. A szakértő maga is meglepőnek tartja, hogy hányszor találkozik olyan emberrel, aki még mindig nincs tisztában az interneten elkövethető bűncselekmények súlyával. Sőt, azzal sem, hogy online egyáltalán lehet bűnt elkövetni. Ha mindez nem lenne elég, azt is viszonylag kevesen tudják, hogy mit tehet meg a céges IT-eszközökkel és a rajta felhalmozódott adatokkal a dolgozó, illetve maga a vállalat. Utóbbi egyébként nem árt, ha jó előre leszögezi, hogy mire lehet használni a céges számítógépet és mire nem.
Ebben az epizódban bebizonyítjuk, hogy szemléletváltással sokkal olajozottabb és jóval jövedelmezőbb szervezetté válhat bármely vállalkozás. A gyengeség szemléletet felváltó erősség szemlélet megváltást jelenthet a cégeknek, akik olyan erőforrástömegre bukkannak meglévő kollektívájukban, amire jó eséllyel nem is számítottak. Arról, hogy vezetőképzéssel, csapatépítéssel és mindezek tudományosan megalapozott stratégiáival hogyan lehet sikerre ítélni egy üzletet, az [eureka] Consulting and Games fehérgalléros ügyfélkörrel dolgozó üzleti tanácsadó cég társalapítójával, Bódi Gabriellával beszélgettünk.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS