Elégedettebbek a vezetők a fizetésükkel és kevesebben szeretnének munkahelyet váltani, mint tavaly – derült ki a Wyser Search Kft. felméréséből.
A Managers’ Salary & Market Guide 2025 kutatás szerint mostanra már „csak” a vezetők 67 százaléka nyitott a váltásra, ami jelentős csökkenés a tavalyi 83 százalékos rekordhoz képest. Habár ez továbbra is magas váltási hajlandóságot jelent, a trend egyértelműen csökkenő. „Az infláció mérséklődése és a munkahelyváltási hullám lezajlása után azt látjuk, hogy ma már elégedettebbek a vezetők a munkájukkal és a bérükkel. Arra számítunk, hogy a következő időszakban alacsonyabb szinten stabilizálódik a váltási hajlandóság” – mondta el Rónai Dániel, a toborzócég vezetője. Ugyanakkor van egy árnyoldala is annak, hogy csökken a váltási hajlandóság, ez pedig a bizonytalan gazdasági környezet. A válaszadó vezetők 30 százaléka ugyanis kivár az álláskereséssel addig, amíg jobbra fordulnak a gazdasági kilátások.
Ebben a tekintetben nagyon megosztottak a vezetők. A válaszadók fele számít arra, hogy 2026 érdemi fellendülést hozhat. A legfontosabb kockázatok között említik a jogi és a szabályozási környezet bizonytalanságát, a nehezen tervezhető költségeket, az inflációt, az árfolyam-ingadozást, illetve a geopolitikai bizonytalanságok gazdasági hatásait. Mindez pedig a vezetők alatt dolgozó csapatokra is hatással van. „Csak minden ötödik vezető mondta azt, hogy az ő csapata stabil, vagyis nagyon sokan tartanak fluktuációtól a következő időszakban” – emelte ki Rónai Dániel. Sokan továbbra is az alacsony béremelésre panaszkodnak, miközben a megnövekedett munkaterhelés is komoly problémát jelent. A vezetők egyharmada szektorspecifikus kihívásokra vezeti vissza a problémákat.
A vezetők 52 százaléka a hibrid munkavégzést tartja a leghatékonyabbnak, ami vagy két vagy három munkanap irodai jelenlétet jelent egy héten. A válaszadók mindössze 8 százaléka tette le a voksát a teljes irodai jelenlét mellett, miközben 15 százalék szerint az otthoni munkavégzés a leghatékonyabb, ők nem követelik meg a bejárást. További 21 százalék úgy látja, hogy a vezetőknek érdemes az irodában lenniük, de a csapat otthonról is végezheti a munkát. „Összességében a vezetők 80 százaléka úgy gondolja, hogy versenyhátrányt okoz, ha súlyosan korlátozzák az otthoni munkavégzést. A jelöltek egyharmadát azonnal elveszíti az a cég, amelyik nem engedélyez valamennyi otthoni munkavégzési lehetőséget. Ugyanabban a pozícióban sokkal magasabb bérigényt jelölnek meg a dolgozók ott, ahol nincs HO, mint ott, ahol engedélyezik az otthoni munkavégzést, illetve szinte kivétel nélkül kérnek vállalati autót is a csomagba” – tette hozzá Rónai Dániel.
A vezetők 43 százaléka 4–6 százalék közötti béremelést kapott idén, 17 százalékuknak ennél kisebb mértékben nőtt a bére. A menedzserek egynegyedének 7–9 százalékkal nőtt a bére; 10 százalék feletti emelést ugyanakkor csak 14 százalékuk tudott elérni. A vezérigazgatók bruttó 2,4–4,5 millió forintot keresnek havonta, attól függően, hogy mekkora cégnél dolgoznak. Ezzel csak az IT-szakemberek tudnak versenyre kelni. A Chief Information Officerek (CIO) és a Chief Technology Officerek (CTO) bruttó átlagkeresete egyaránt átlépte a bűvös 3 millió forintot. Ennél jóval alacsonyabb a vezérigazgató-helyettesek bére, az ő bruttó keresetük 2,1–2,4 millió forint között mozog. Ennél a pénzügyi igazgatói fizetések is magasabbak, egy középvállalatnak ugyanis legalább 2,3–2,6 milliót kell kínálnia a pénzügyi igazgatóknak.
Szolnoki gyárának kapacitásbővítése és a Gyármentő Program támogatásával egy biomassza-erőmű megépítése mellett döntött a Drenik. A 10 éve Magyarországon működő szerb higiéniai alappapír és késztermék gyártó vállalat befektetései megközelítik a 110 millió eurós összértéket, amellyel 55 új munkahely jön létre.
Az Országos Atomenergia Hivatal kiadta az 5. blokki nukleáris sziget három épületének építési, valamint a talajszilárdítás részhasználatbavételi engedélyeit.