Work Force: 1800–2200 forint között alakul a diákmunkások órabére

2025. 06. 11., 06:50

A tavaszi vizsgaidőszakban érettségiző több mint 70 000 középiskolás és a nagyságrendileg 330 000 felsőoktatási képzésben résztvevő hallgató potenciális munkaerő-tartalékot jelent a cégek számára, és nemcsak a nyári időszakra – emlékeztetett a Work Force csoport.

A diákmunka nemcsak költséghatékony megoldás, hanem tudatos válasz a hazai munkaerőpiac kihívásaira – hangsúlyozta Papp Tamás, a Work Force diák üzletágának (Job Force) vezetője. Papp szerint a fiatalok azonnali munkakezdése, digitális készségei és rugalmassága illeszkedik a cégek gyorsan változó elvárásaihoz, főként a szezonális és piaci ingadozások idején. A diákok foglalkoztatási költségei jelentősen kedvezőbbek más foglalkoztatási formákhoz képest, alkalmazásuk emellett lehetőséget ad a jövő szakember-utánpótlásának tudatos építésére is.

A Job Force saját adatai alapján a középiskolás és az elsőéves egyetemisták átlagosan heti 15-20 órát, míg a tanulmányaikban előrehaladott hallgatók 25–30 órát tudnak vállalni. Azok a diákok pedig, akik szakmai gyakorlati helyet keresnek, jellemzően heti 40 órás munkavégzési lehetőséget keresnek. Az átlagos órabér a diákok esetében 1800–2200 forint között alakul.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-07-14 18:50:00
A július 15-től augusztus 30-ig tartó ellenőrzés-sorozaton a Nébih és a kormányhivatalok szakemberei a nyári lovas táborokat, a fröccsteraszokat, a grillezésre szánt húskészítmény előállítókat, az ásványvíz palackozókat és szikvíz előállítókat, valamint a helyi termelői piacokat vizsgálják.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS