„Ha egy vállalat világos elvek mentén működik és következetesen ugyanazokat a szempontokat alkalmazza a bérezésben és az előmenetelben, az nemcsak a bérkülönbségek kezelésében segít, hanem erősíti a szervezeti bizalmat és a hosszú távú munkavállalói elkötelezettséget is.”
A magyar munkaerőpiac egyik régóta fennálló kihívására, a nemek közötti bérkülönbségre hívja fel a figyelmet a Nemzetközi Nőnap alkalmából a WHC. A szakértők szerint a jelenség mögött több tényező áll, köztük a karrierutak eltérései, a gyermekvállalással összefüggő karrierszakaszok, valamint az úgynevezett „láthatatlan munka” egyenlőtlen megoszlása. Az Európai Unió bértranszparencia-irányelvének bevezetése a következő évek egyik meghatározó munkaerőpiaci változása lehet, amely a javadalmazási rendszerek átláthatóságának erősítését célozza.
A nemek közötti bérkülönbség továbbra is jelen van az európai munkaerőpiacon, különösen a bérezés és a karrierlehetőségek területén – hívta fel a figyelmet a WHC. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az Európai Unióban a nők átlagosan 11,1 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál, míg Magyarországon ez a különbség 16,9 százalék, ami az egyik legmagasabb érték az EU-ban.
Bár az esélyegyenlőség irányába tett lépések világszerte láthatóak, a bérkülönbségek mögött több strukturális tényező áll: az eltérő karrierutak, az ágazati különbségek, a részmunkaidős foglalkoztatás aránya, valamint a gyermekvállalással összefüggő karrierszünetek. A szakértők egyre gyakrabban hívják fel a figyelmet az úgynevezett „láthatatlan munka” szerepére is – vagyis a háztartási és gondozási feladatokra –, amelyek Európa-szerte továbbra is nagyobb arányban a nőkre hárulnak. Ezek a tényezők együtt befolyásolhatják a nők karrierlehetőségeit és hosszabb távon a keresetük alakulását is.
Az Európai Unió bértranszparencia-irányelvének bevezetése ugyanakkor új kereteket teremthet a javadalmazási rendszerek átláthatóságának erősítésében. A WHC szakértői szerint az átlátható bérrendszerek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a vállalatok tudatosabban alakítsák ki javadalmazási struktúráikat és objektív, teljesítményalapú értékelési rendszereiket. A transzparencia segíthet abban, hogy a bérek meghatározása egyértelmű szakmai és teljesítménybeli szempontok alapján történjen.
„A WHC-nál nem csupán megfigyelői, hanem aktív alakítói kívánunk lenni a piaci folyamatoknak, miközben saját működésünkkel kívánunk példát mutatni a teljes ágazat számára. Kultúránk egyik alapja, hogy a szakmai teljesítmény és az emberi értékek határozzák meg a karrierlehetőségeket, nem pedig a nemi hovatartozás vagy az élethelyzet. Ha egy vállalat világos elvek mentén működik, és következetesen ugyanazokat a szempontokat alkalmazza a bérezésben és az előmenetelben, az nemcsak a bérkülönbségek kezelésében segít, hanem erősíti a szervezeti bizalmat és a hosszú távú munkavállalói elkötelezettséget is” – hangsúlyozta Sáfrány Lilla, a WHC People and Culture vezetője.
A HIPA támogatásával megvalósuló 1,9 millió eurós beruházás révén az amerikai NI egyebek mellett új generációs tesztelési megoldásokat fejleszt.
Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.