Verseny népszerűsíti az építőmérnök szakmát

2021. 04. 20., 10:45

Évek óta folyamatosan csökken az építőmérnök szakra jelentkezők száma, ennek egyik oka, hogy a fiatalok közül sokan nem ismerik ezt a szakmát. A végzetteket pedig jó elhelyezkedési esélyek és versenyképes fizetés várja a magyar építőiparban. A KÉSZ Csoport ezért építőmérnök-hallgatóknak indított szakmai versenyt, a Hexatlonra jelentkezett fiatalok már a döntő előtt állnak. A verseny célja, hogy egyre többen lássanak perspektívát az építőiparban.

Az öt év alatt elért közel 49 százalékos növekedésével Európa egyik legjobbjának számító magyar építőipar még mindig jelentős munkaerőhiánnyal küzd. A tartós szakemberhiány pedig komoly problémákat okozhat hosszú távon, többek között megakaszthatja a különböző építkezések ütemét, valamint egyre inkább a digitalizáció irányába fordíthatja az ágazatot – derült ki a KÉSZ Csoport, Magyarország egyik legnagyobb építőipari vállalatcsoportja összeállításából.

Egyre kevesebb a jelentkező

A munkaerőhiány ráadásul több szinten is jelentkezik, a szakiparosokból ugyanúgy kevés van, mint például mérnökökből, ráadásul akadozik az utánpótlás is. A KÉSZ Csoport ezért kifejezetten az építőmérnök-hallgatóknak indított versenyt márciusban. A Hexatlon célja az építőmérnök-képzés népszerűsítése, hiszen ezen a területen az egyik legégetőbb a szakemberhiány.

„Az építőmérnök szakra felvételizők aránya országosan folyamatosan csökken. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nappali alapképzésén 10 évvel ezelőtt még több mint 400 hallgató kezdte meg tanulmányait, ez a szám évek óta már csak 200 fő körüli. Hasonlóképpen, a mesterképzést is egyre kevesebben választják, 5-6 évvel előtt körülbelül 200 fő tanult ezen a szakon, most évfolyamonként 70 fővel megy a képzés” – mondta Budaházy Viktor, a BME adjunktusa és a Hexatlon egyik zsűritagja.

A BME oktatója szerint az építőmérnök szak csökkenő népszerűségének egyik oka, hogy sokan nem tudják pontosan mivel is foglalkoznak az építőmérnökök. Míg a többi mérnöki szakma – így az építészmérnök vagy az gépészmérnök – ismertebb a középiskolások körében, addig az építőmérnökök esetében általában láthatósági mellényekre és munkagödörre gondolnak, holott egy építőmérnök feladatai összetettek és a szakmában rendkívül változatos munkakörökben lehet elhelyezkedni. 

Jó esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon

A végzett építőmérnök-hallgatók ráadásul rendkívül könnyen el tudnak helyezkedni: a BME-s diákok közül már sokan dolgoznak az egyetemi évek alatt is, az alapszakos építőmérnök hallgatók több mint 30 százaléka dolgozik, míg a mesterképzésen részt vevők körében ez az arány már 80-90 százalékra rúg.

Ez azonban azzal is jár, hogy sokan abbahagyják a tanulmányaikat miután befejezték az alapszakot, és egyre kevesebben mennek tovább mesterképzésre. A bérek szintén versenyképesek: a 2020-as 403 600 forintost bruttó átlagkeresetekhez képest a BME-n végzett pályakezdők 440 ezer forintot meghaladó bruttó bérrel számolhatnak, ami egyes építőmérnöki területeken 1-2 éven belül elérheti a bruttó 700 ezer forintot is, így még nehezebb őket visszacsábítani az iskolapadba. Holott egyébként a magasabb szintű végzettséggel több „jogosítványt” kapnak a végzettek, azaz bizonyos feladatokat csak mesterképzéssel rendelkező szakemberek láthatnak el.

Hiányszakmát népszerűsítenek

„Szeretnénk megmutatni a fiataloknak, hogy van perspektíva az építőiparban és itthon is szép karrierutat lehet bejárni. A KÉSZ Csoportnál korszerű szakmai tudást és akár nemzetközi tapasztalatot is lehet szerezni. A pénzbeli jutalom mellett karrierlehetőséget is biztosítunk a győztesnek. Már számos szakmai feladaton túl vannak a fiatalok, kíváncsian várjuk, hogy a döntőben milyen kreatív ötletekkel állnak elő” – mondta Metykó Tibor, a KÉSZ Csoport marketing- és vállalati kommunikációs igazgatója.

(Az Üzletem.hu Metykó Tiborral korábban készített interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)

A Hexatlon versenyre a legtöbben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről (BME) jelentkeztek, a második helyen pedig holtversenyben a Debreceni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem futott be. A résztvevők több szakmai tudást és kreativitást igénylő feladatot kell megoldaniuk, például meg kellett találniuk és ki kellett javítaniuk egy tervrajzban az elrejtett hibákat.

Az utolsó fordulóba jutott versenyzőknek a szakmai zsűri előtt is bizonyítaniuk kell, az április végi döntőben hat fő mérkőzhet meg egymással. A verseny fődíja 2 millió forint és egy gyakornoki lehetőség a KÉSZ Csoportnál. A második helyezett 500 ezer forinttal, míg a harmadik helyezett 250 ezer forinttal távozhat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-26 20:10:49
A Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara megtartotta hagyományos Gazdasági Évnyitó rendezvényét, amelyen dr. Pogátsa Zoltán közgazdász és Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója tartott előadást, továbbá a VOSZ Veszprém Vármegyei Szervezete és a VKIK együttműködési megállapodását is aláírták.
2024-02-26 19:10:00
A 2023-as év minimális cégszámcsökkenéssel zárult az építőiparban. Az alapítások száma mélypontra, ötezer alá csökkent, míg a megszűnések száma ötezer fölé emelkedett. Az építőipari szektorban tevékenykedő egyéni vállalkozások többsége kivárt, minden hatodik vállalkozó ideiglenesen felfüggesztette tevékenységét.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS