Verseny népszerűsíti az építőmérnök szakmát

2021. 04. 20., 10:45

Évek óta folyamatosan csökken az építőmérnök szakra jelentkezők száma, ennek egyik oka, hogy a fiatalok közül sokan nem ismerik ezt a szakmát. A végzetteket pedig jó elhelyezkedési esélyek és versenyképes fizetés várja a magyar építőiparban. A KÉSZ Csoport ezért építőmérnök-hallgatóknak indított szakmai versenyt, a Hexatlonra jelentkezett fiatalok már a döntő előtt állnak. A verseny célja, hogy egyre többen lássanak perspektívát az építőiparban.

Az öt év alatt elért közel 49 százalékos növekedésével Európa egyik legjobbjának számító magyar építőipar még mindig jelentős munkaerőhiánnyal küzd. A tartós szakemberhiány pedig komoly problémákat okozhat hosszú távon, többek között megakaszthatja a különböző építkezések ütemét, valamint egyre inkább a digitalizáció irányába fordíthatja az ágazatot – derült ki a KÉSZ Csoport, Magyarország egyik legnagyobb építőipari vállalatcsoportja összeállításából.

Egyre kevesebb a jelentkező

A munkaerőhiány ráadásul több szinten is jelentkezik, a szakiparosokból ugyanúgy kevés van, mint például mérnökökből, ráadásul akadozik az utánpótlás is. A KÉSZ Csoport ezért kifejezetten az építőmérnök-hallgatóknak indított versenyt márciusban. A Hexatlon célja az építőmérnök-képzés népszerűsítése, hiszen ezen a területen az egyik legégetőbb a szakemberhiány.

„Az építőmérnök szakra felvételizők aránya országosan folyamatosan csökken. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nappali alapképzésén 10 évvel ezelőtt még több mint 400 hallgató kezdte meg tanulmányait, ez a szám évek óta már csak 200 fő körüli. Hasonlóképpen, a mesterképzést is egyre kevesebben választják, 5-6 évvel előtt körülbelül 200 fő tanult ezen a szakon, most évfolyamonként 70 fővel megy a képzés” – mondta Budaházy Viktor, a BME adjunktusa és a Hexatlon egyik zsűritagja.

A BME oktatója szerint az építőmérnök szak csökkenő népszerűségének egyik oka, hogy sokan nem tudják pontosan mivel is foglalkoznak az építőmérnökök. Míg a többi mérnöki szakma – így az építészmérnök vagy az gépészmérnök – ismertebb a középiskolások körében, addig az építőmérnökök esetében általában láthatósági mellényekre és munkagödörre gondolnak, holott egy építőmérnök feladatai összetettek és a szakmában rendkívül változatos munkakörökben lehet elhelyezkedni. 

Jó esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon

A végzett építőmérnök-hallgatók ráadásul rendkívül könnyen el tudnak helyezkedni: a BME-s diákok közül már sokan dolgoznak az egyetemi évek alatt is, az alapszakos építőmérnök hallgatók több mint 30 százaléka dolgozik, míg a mesterképzésen részt vevők körében ez az arány már 80-90 százalékra rúg.

Ez azonban azzal is jár, hogy sokan abbahagyják a tanulmányaikat miután befejezték az alapszakot, és egyre kevesebben mennek tovább mesterképzésre. A bérek szintén versenyképesek: a 2020-as 403 600 forintost bruttó átlagkeresetekhez képest a BME-n végzett pályakezdők 440 ezer forintot meghaladó bruttó bérrel számolhatnak, ami egyes építőmérnöki területeken 1-2 éven belül elérheti a bruttó 700 ezer forintot is, így még nehezebb őket visszacsábítani az iskolapadba. Holott egyébként a magasabb szintű végzettséggel több „jogosítványt” kapnak a végzettek, azaz bizonyos feladatokat csak mesterképzéssel rendelkező szakemberek láthatnak el.

Hiányszakmát népszerűsítenek

„Szeretnénk megmutatni a fiataloknak, hogy van perspektíva az építőiparban és itthon is szép karrierutat lehet bejárni. A KÉSZ Csoportnál korszerű szakmai tudást és akár nemzetközi tapasztalatot is lehet szerezni. A pénzbeli jutalom mellett karrierlehetőséget is biztosítunk a győztesnek. Már számos szakmai feladaton túl vannak a fiatalok, kíváncsian várjuk, hogy a döntőben milyen kreatív ötletekkel állnak elő” – mondta Metykó Tibor, a KÉSZ Csoport marketing- és vállalati kommunikációs igazgatója.

(Az Üzletem.hu Metykó Tiborral korábban készített interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)

A Hexatlon versenyre a legtöbben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről (BME) jelentkeztek, a második helyen pedig holtversenyben a Debreceni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem futott be. A résztvevők több szakmai tudást és kreativitást igénylő feladatot kell megoldaniuk, például meg kellett találniuk és ki kellett javítaniuk egy tervrajzban az elrejtett hibákat.

Az utolsó fordulóba jutott versenyzőknek a szakmai zsűri előtt is bizonyítaniuk kell, az április végi döntőben hat fő mérkőzhet meg egymással. A verseny fődíja 2 millió forint és egy gyakornoki lehetőség a KÉSZ Csoportnál. A második helyezett 500 ezer forinttal, míg a harmadik helyezett 250 ezer forinttal távozhat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS