Velünk marad a home office

2021. 10. 05., 17:30

A számítógéppel dolgozók több mint háromnegyede a hibrid munkavégzés valamilyen formáját tartaná ideálisnak – állapítja meg a Telenor szeptemberi kutatása. A járványhelyzet elmúltával várhatóan sok pozícióban megmarad a részbeni home office lehetősége, ahogyan az online állásinterjúk és állásbörzék is a munkavállalók mindennapjainak részévé válnak

A kutatásban megkérdezettek valamivel több mint egyharmada (36 százalék) legalább heti egy napot otthonról dolgozik jelenleg is, jelentős részük (61 százalék) többet, mint a járványt megelőzően. 30 százalék a pandémia alatt folyamatosan bejárt dolgozni, és most is így tesz, 34 százalékuk pedig jelenleg nem otthonról végzi a munkát, de az elmúlt egy évben dolgozott otthonról. A számítógéppel dolgozók többsége (77 százalék) a hibrid munkavégzés valamilyen formáját tartja ideálisnak, a legtöbben – a válaszadók fele – hetente 2–3 napot töltenének munkahelyükön és otthon is – derül ki a Telenor 18-65 év közötti magyar internethasználók körében végzett 840 fős kutatásából, amely a számítógép mellől dolgozó válaszadók (66 százalék) munkahelyi és munkáltatói preferenciáit, álláskereséssel kapcsolatos tapasztalatait vizsgálta.

 „A Telenornál korábban is volt lehetőség az otthoni munkavégzésre, de a járvány kezdetekor bátor döntést hoztunk, és az elsők között álltunk át a teljes home office-ra – mondta Endrei-Kiss Judit, a Telenor Magyarország HR vezérigazgató-helyettese. – Közeledve a pandémia végéhez, azt látjuk, hogy a home office a hibrid munkavégzés formájában a jövőben is velünk marad. Fontos a személyes együttműködés, és ezzel párhuzamosan egyre erősebb az igény a rugalmasság biztosítására is. Ezért irodai dolgozóinkkal 3 napot az irodából és 2 napot fixen otthonról dolgozunk.”

Nem fekete és fehér: ezek a hibrid munkavégzés előnyei és hátrányai

A válaszadók a hibrid munkavégzés legfontosabb előnyeinek a rugalmas időbeosztást és a rövidebb utazási időt tartják. Fontos szempontnak tartják, hogy ezzel a munka és a magánélet könnyebben összehangolható – ebben jelentősebb eltérés van a női (64 százalék) és a férfi (53 százalék) megkérdezettek között. A munka és szabadidő egyensúlyának biztosítása, tiszteletben tartása – a versenyképes fizetés és az őszinte kommunikáció után – általában is a munkáltatóval szembeni legfontosabb elvárás. A válaszadók 41 százaléka szerint a hibrid munkavégzés hatékonyabb is, mint a kizárólag irodai munka. A home office egyre inkább általános igényként jelenik meg bizonyos munkakörökben – az NRC kutatása szerint a jelenleg otthonról dolgozók közel fele gondolkodna el a váltáson, ha a munkahelyén megszűnne ez a lehetőség, a jövőbeni álláskeresés során pedig háromból két ember számára fontos szempont, hogy munkahelyén legyen home office.

Az otthoni munka legfontosabb hátrányának a kevesebb csapatmunkát és a közösség hiányát (49 százalék) tartják, ezt követi a kollégák elérésének bizonytalansága (29 százalék). Ez a vállalati HR terület számára is aktuális kérdés: a vezetőknek sokszor kihívást jelent, hogyan lehet csapatot vezetni távolról. 

Az álláskeresésben is hozzászokhatunk a hibridhez

A munkaerőpiaci tapasztalatokat a kutatás is alátámasztja: bár a számítógép mellől dolgozókat is érintette a járványhelyzet, de nem ezen a területen jellemző a tömeges munkanélküliség: az elmúlt egy évben a válaszadóknak csak kisebb része keres (13 százalék) vagy keresett (15 százalék) állást. A munkavállalók kivártak, inkább ragaszkodtak a biztonságot jelentő állásukhoz, és a vállalatok is kevesebb pozíciót hirdettek meg. Ezeket a „befagyasztott” állásokat az elmúlt időszakban kezdték megnyitni, így most a munkakeresők a legtöbb területen sok lehetőségből tudnak választani, és ezért nagyobb eséllyel is indulnak.

Az álláskereső válaszadók általában jól vették a közelmúlt online interjúinak akadályait: többségük nem szembesült technikai nehézségekkel. A Telenor kutatásában részt vevők fele egyébként jó lehetőségnek tartja az online állásbörzéket, és részt is venne (vagy korábban már vett részt) ilyen eseményen. Így a szakemberek arra számíthatnak, hogy – hasonlóan a hibrid munkavégzés elterjedésével – az álláskeresés, az állásbörzék és az interjúk egy része is tartósan a netre költözik. Ilyen lesz az október 20–21. között megrendezett „Job4me, a Virtuális Állásbörze”, ahol a résztvevők online találkozhatnak az ország legjelentősebb munkaadóival (köztük a Telenorral is), válogathatnak az állások között, virtuális profilt építhetnek, chatelhetnek vagy videóinterjúzhatnak a cégekkel, illetve részt vehetnek a kiállítók webinarjain. A szervezők már várják az érdeklődő munkakeresők regisztrációját.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS