A KSH gyorstájékoztatója növekvő foglalkoztatottsági adatokról számol be: júliusban 4 millió 675 ezer volt a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma, ami 29 ezer fővel haladja meg az egy hónappal korábbi értéket. A kedvező egyszeri adatok azonban még nem feltétlenül jeleznek valódi trendfordulót, arra a jövő év első felében kerülhet majd sor – jelzi előre a Trenkwalder Magyarország.
A munkaerőpiaci szolgáltató rámutat: bár a júliusi emelkedés meghaladja a nyári szezonális munkák létszámnövelő hatásával magyarázható mértéket, a foglalkoztatottak száma így is 37 ezerrel marad el a tavaly ilyenkor regisztrált létszámnál. A munkanélküliségi ráta továbbra is viszonylag magas, 4,5 százalékos értéken áll, az álláskeresés átlagos időtartama továbbra is meghaladja az egy évet, és aggasztó, hogy tovább nőtt a tartósan munka nélkül maradók aránya is.
„A vállalatok jelentős részénél a bérköltségek emelkedését nem követte megfelelő mértékű hatékonyságjavulás, a várt gazdasági élénkülés elmaradása pedig továbbra is kivárásra, óvatosabb tervezésre, vagyis a beruházások és a munkaerő-felvétel késleltetésére készteti a vállalati döntéshozókat – magyarázza Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója. – A következő hónapokban az alkalmi munkák körének szezonális beszűkülése, valamint a közösségi megbízásokból vagy állami megrendelésekből kieső egyes vállalkozások nehézségei is negatívan befolyásolhatják az őszi időszak munkaerőpiaci számait.”
A fenti hatásokat erősítheti, hogy továbbra is magas a csoportos létszámleépítések száma, és a cégbedőlések száma sem csökken számottevően. Mindezek következtében a foglalkoztatottság mértéke az év hátralévő részében újra visszaeshet akár 30-40 ezer fővel is. A gazdaság általános élénkülése, illetve az uniós pénzekből finanszírozott projektek beindulása várhatóan csak 2027 tavaszán hozhatja el a hosszabb távú fordulatot.
Strukturális problémák is nehezítik a foglalkoztatottsági szint fenntartását
Jelentős átalakulás zajlik a munkaerőpiacon: a termelési folyamatokban egyre nagyobb szerep jut az automatizációnak, a digitalizációnak és a mesterséges intelligencia alkalmazásának. Ennek eredményeképpen a rutinszerű feladatokat ellátását biztosító munkakörök száma csökken, az elbocsátott munkaerő egy része pedig nem rendelkezik az új típusú munkahelyek által megkövetelt képességekkel. A HR feladatkörének a toborzásról egyre inkább át kell tolódnia az átképzés, továbbképzés irányába, hogy a munka nélkül maradók minél nagyobb része maradhasson hosszabb távon is foglalkoztatható.
„Mindez nem a távoli jövő, a folyamat már most a szemünk előtt zajlik – hangsúlyozza Nógrádi József. – Az álláskeresők 37 százaléka (79 ezer fő) legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik, miközben szintén több mint egyharmaduk (72 ezer fő) már 55 év feletti. Mindez azt jelzi, hogy a magyar munkaerőpiac egyik legnagyobb kihívása ma már nem pusztán a betölthető munkahelyek számának alakulása, hanem a képzettségi, generációs és egészségügyi szempontból is fenntartható foglalkoztathatóság biztosítása is.”
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.