Trenkwalder-felmérés: a versenyszféra munkavállalóinak 55 százaléka elégedetlen a fizetésével

2025. 11. 12., 09:50

A vállalkozásoknál foglalkoztatott munkavállalók 55 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami éves szinten 6 százalékpontos emelkedést jelent. Ugyanakkor a tavalyi 52 helyett most csak 48 százalékuk tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált. Ebben meghatározó szerepe lehet annak, hogy az alkalmazottak 65 százaléka úgy érzi, tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder októberben elvégzett munkaerőpiaci kutatásából.

Az évente két alkalommal zajló, a versenyszférában dolgozó 500 munkavállalónak a fizetésével, illetve jelenlegi munkahelyével kapcsolatos attitűdjeit felmérő kutatás friss adatai szerint a fizetésükkel elégedetlen válaszadók aránya egy év alatt hat százalékponttal, 49-ről 55 százalékra emelkedett. „Mindez elsősorban annak köszönhető, hogy bár a bérek továbbra is az inflációt meghaladó mértékben emelkednek, a reálértékük idén már csupán 3-4 százalékkal nő, szemben a tavalyi 10 százalék körüli szinttel – magyarázza Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója. – A munkavállalók többsége továbbra is elvárja az előző évek inflációs környezetére jellemző béremelési ütemet, mivel a bérek értékének növekedését csak késleltetve érzékelik a hétköznapokban, és a bérek alakulása a korábbi inflációs hatásokat csak mostanra tudta ellensúlyozni."

Arra a kérdésre, hogy hány százalékkal magasabb bruttó fizetéssel lenne elégedett, a fizetésüket keveslők 44 százaléka válaszolta azt, hogy megelégedne 20 százalékon belüli béremeléssel is. A válaszadók további 31 százaléka 20-30 százalék közötti plusz jövedelmet tartana megfelelő mértékűnek. A munkavállalók túlnyomó többsége azonban legkorábban januárban számíthat a következő fizetésemelésre. Októberben mindössze a válaszadók 15 százaléka számolt be arról, hogy munkáltatója év közben emelt a fizetésén (két éve ez az arány 28, tavaly pedig 19 százalék volt.) Ez is világosan jelzi, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a cégek többsége visszafogott bérnövelést hajt végre, és csak kevesek képesek arra, hogy idén is 10 százalék fölötti mértékben emeljék dolgozóik juttatását.

Év végi bónuszt a válaszadók 40 százaléka vár a munkáltatójától, ez az arány kissé alacsonyabb a tavalyinál. A bónuszra számítók 68 százaléka a tavalyihoz hasonló mértékű plusz juttatásra számít, 17 százalékuk a tavalyinál többet, míg 15 százalékuk kevesebbet remél idén. Összességében a válaszadók 60 százaléka érzi úgy, hogy tavalyhoz képest romlott az anyagi biztonsága, ami szinte megegyezik az egy évvel korábbi 61 százalékos értékkel.

Ebben a helyzetben sokan érzik úgy, hogy anyagi problémájukat egy munkahelyváltás tudná megoldani. Jelenleg a válaszadók 48 százaléka nyilatkozik úgy, hogy ha talál megfelelő alternatívát, egy éven belül is szívesen vált munkahelyet. 12 százaléknyian már 10 százalékkal magasabb fizetésért is váltanának, 30 százalékkal kedvezőbb ajánlatra pedig az összes válaszadó 72 százaléka mondana igent.

Az optimális forgatókönyv azonban messze nem mindenki számára fog megvalósulni, hiszen a munkavállalók is érzik, hogy a gazdasági növekedés elmaradása miatt a munkáltatók munkaerő iránti kereslete visszaesett, vagyis szűkültek az elhelyezkedés lehetőségei. Jelenleg a válaszadók 65 százaléka érzi úgy, hogy tavalyhoz képest nehezebbé vált a szakmájában történő elhelyezkedés. Ez az arány két éve 53, tavaly pedig 59 százalék volt.

„Egyelőre kevés jel mutat arra, hogy a tavalyinál visszafogottabb béremelés miatt jelentősen felpörögne a fluktuáció. A munkavállalók 74 százaléka számára továbbra is a biztos munkahely a prioritás a magasabb bérrel szemben, vagyis, ha nem talál jobb lehetőséget, kiegyezik a meglévővel. Ráadásul a jövő évre vonatkozó kilátásokkal kapcsolatban már érződik némi optimizmus: arra a kérdésre, hogy 2026-ban a jelenlegi munkahelyén maradva is javulni fog-e várhatóan az anyagi biztonsága, a válaszadók 68 százaléka felelt pozitívan” – tette hozzá Nógrádi József.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 05., 17:25
A PwC által vizsgált globális piacokon 3,9 millió tisztán elektromos autót értékesítettek 2026 második negyedévében, 18 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Különösen erős növekedést mértek Európa öt legnagyobb autópiacán, emellett a bővülő kínálat és a kedvezőbb árak a használt elektromos modellek iránti keresletet is élénkítették.
2026. 10. 02., 09:25
„A legnagyobb kérdés mégis az, hogyan hangolják össze munkájukat a számos ponton átfedő hatáskörű szervek. El kell kerülni, hogy egyes ügyek gazdátlanná váljanak, és azt is, hogy a sok bába között elvesszen a gyerek.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS