Tovább nőtt augusztusban a munkanélküliek száma

2022. 09. 22., 09:13

2022 augusztusában a foglalkoztatottak száma 4 millió 713 ezer fő, a munkanélkülieké 177 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig 3,6 százalékos volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Júniusban a KSH 160 ezer, júliusban 173 ezer 15–74 éves munkanélküliről számolt be, a ráta a nyár első két hónapjában 3,3, illetve 3,5 százalékos volt. [A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet által javasolt és a statisztikusok által használt meghatározás szerint munkanélküli az, akire a következő három feltétel mindegyike teljesül: (i) nincs munkája, (ii) az elmúlt 4 hétben aktívan keresett munkát és (iii) ha találnak, 2 héten belül munkába tudna állni.]

A foglalkoztatottak száma ezzel párhuzamosan csökkent: júniusban 4 millió 739, júliusban 4 millió 714 ezer fő volt.

Június–augusztus

A KSH részletes adatokat a június–augusztusi időszakról tett közzé. Ezek szerint:

A foglalkoztatottak átlagos létszáma (a 15–74 évesek körében) 4 millió 711 ezer fő volt, 52 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 62 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig kismértékben, 4 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 14 ezerrel csökkent.

A 15–64 évesek közül 4 millió 604 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,6 százalék volt. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma 16 ezer fős növekedéssel 2 millió 439 ezer főt ért el, foglalkoztatási rátájuk 0,8 százalékponttal, 79,1 százalékra nőtt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 29 ezerrel, 2 millió 164 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 1,4 százalékponttal, 70,2 százalékra emelkedett.

A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 278 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,5 százalékponttal, 28,2 százalékra emelkedett.

Az „legjobb munkavállalási korú” (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 1,3 százalékponttal, 88,6 százalékra, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 1,3 százalékponttal, 65,1 százalékra emelkedett.

A munkanélküliek száma a 15–74 éves korosztályban 2021. június–augusztushoz képest 34 ezer fővel, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal csökkent. A férfiak körében a munkanélküliek száma 92 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,5 százalékponttal, 3,6 százalékra mérséklődött. A nőknél a munkanélküliek száma 73 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 1,0 százalékponttal, 3,2 százalékra csökkent.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 30 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 6,0 százalékponttal, 9,9 százalékra mérséklődött, ennek ellenére az összes munkanélküli 18,4 százaléka közülük került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal 2,9 százalékra csökkent, míg az 55–74 éveseké kismértékben, 0,3 százalékponttal 3,1 százalékra emelkedett.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,9 hónap volt, a munkanélküliek 37,7 százaléka legalább egy éve keresett állást.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-07 18:07:00
A szakmai zsűri döntése alapján ezúttal az Audi, az IKEA, a Masterplast, a Richter, a Spar és a Tesco érdemelte ki az Effekt 2030 díjat, az Aldi és a Vodafone különdíjat nyert, a Körber pedig megszerezte a közönségdíjat. A nyertesek az Effekteam október 7-én megrendezett ESG konferenciájának keretében vehették át a szakmai elismeréseket.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS