Tovább emelkedett szeptemberben a munkanélküliség

2022. 10. 27., 10:17

2022 szeptemberében a munkanélküliek száma 185 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék, a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 708 ezer fő volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A munkanélküliségi ráta több hónapja folyamatosan emelkedik: júniusban 3,3, júliusban 3,5, augusztusban 3,6 százalék volt. A foglalkoztatottak átlagos létszáma júniusban 4 millió 739 ezer, júliusban 4 millió 714 ezer, augusztusban 4 millió 713 ezer fő volt.

A KSH részletes adatokat mindig három hónapról közöl, a szóban forgó időszak ezúttal a harmadik negyedév:

Munkanélküliség, 2022. július–szeptember

A 15–74 éves munkanélküliek száma 11 ezer fővel, míg a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal csökkent. A férfiak körében a munkanélküliek száma 97 ezer fő volt, míg 3,7 százalékos munkanélküliségi rátájuk gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábbival (+0,1 százalékpont). A nőknél a munkanélküliek száma 81 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,5 százalékponttal, 3,5 százalékra csökkent.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 34 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 3,7 százalékponttal, 10,8 százalékra mérséklődött, ennek ellenére az összes munkanélküli 19,2 százaléka közülük került ki. A 25–54 éves korosztály 3,2 százalékos munkanélküliségi rátája lényegében nem változott (–0,1 százalékpont), míg az 55–74 éveseké, 0,3 százalékponttal, 3,0 százalékra emelkedett.

A munkanélküliségi ráta Észak-Magyarországon volt a legmagasabb (6,0 százalék), Közép-Dunántúlon pedig a legalacsonyabb (1,9 százalék). Az előző év azonos időszakához képest három régióban kismértékben emelkedett a ráta értéke, Dél-Dunántúlon (0,1 százalékponttal), Budapesten (0,3 százalékponttal) és Nyugat-Dunántúlon (0,5 százalékponttal), míg a többi régióban csökkent – a legjelentősebben Észak-Alföldön (1,2 százalékponttal).

A munkakeresés átlagos időtartama 9,2 hónap volt, a munkanélküliek 33,9 százaléka legalább egy éve keresett állást.

Foglalkoztatottság, 2022. július–szeptember

A foglalkoztatottak létszáma 49 ezer fővel több, 4 millió 712 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 54 ezerrel és a külföldön dolgozóké 10 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 16 ezerrel csökkent.

A 15–64 évesek közül 4 millió 601 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,6 százalék volt. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma 17 ezer fős növekedéssel 2 millió 439 ezer főt ért el, foglalkoztatási rátájuk 0,9 százalékponttal, 79,1 százalékra nőtt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 24 ezerrel, 2 millió 162 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 1,2 százalékponttal, 70,1 százalékra emelkedett.

A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 282 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,8 százalékponttal, 28,7 százalékra emelkedett. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal, 88,3 százalékra, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 1,9 százalékponttal, 65,6 százalékra emelkedett.

A 15–64 évesek körében a foglalkoztatás szintje a fővárosban volt a legmagasabb (79,4 százalék), míg a legalacsonyabb érték (70,1 százalék) Észak-Magyarországot jellemezte. A legjelentősebb növekedés a foglalkoztatási ráta értékében Dél-Dunántúlon (2,5 százalékpont) volt, míg Nyugat-Dunántúlon enyhe (0,1 százalékpont) csökkenés mutatkozott.

KSH

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-14 22:30:00
A Napenergia Plusz program folytatása mellett még az idén pályázatot írnak ki azok számára, akik a korábbi elszámolás mellett telepítettek napelemet, ám kiestek a tízéves szaldós időszakból – jelentette be az energiaügyi miniszter.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS