Tízezreket tudnának munkába állítani a munkaerő-kölcsönzők: érezhető a visszaállás, de még nagyon törékeny a helyzet

„Bár a felfutás és a visszaállás nem egységes a különböző szektorokban, de vannak területek, ahol talán már látni az alagút végét. Jelentős kereslet mutatkozik a kölcsönzött munkaerőre, ebben az évben talán most a legnagyobb, így van ok az óvatos optimizmusra, azonban a helyzet bármikor és nagyon gyorsan újra megváltozhat a járvány-helyzettől függően. Érdekesség, hogy a korábbinál nagyobb számban keresnek diákmunkásokat a cégek, ez azt mutatja, hogy egyre többen kezdik felismerni a diákmunkában rejlő előnyöket” – mondta el Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója.

Az ország vezető HR szolgáltatójának statisztikái szerint a legkeresettebb munkakörök továbbra is a termelési és gyártósori pozíciók, valamint az ezt kiszolgáló feladatkörök, például a gépkezelő és beállító, technikusi, karbantartói pozíciók. Ugyanígy nagy a kereslet élelmiszeriparban, a raktári munkakörök és a szakképzett logisztikai munkatársak – például targoncavezetők – iránt, és sokaknak kínálnak munkákat a mezőgazdaságban az őszi idénymunkákra. Bár a javulás egyértelmű, a Prohuman becslése szerint a válság előtti időkhöz képest jelenleg mintegy 10-15%-kal dolgozhatnak kevesebben a munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül.

A második hullám még inkább felértékelte a munkaerő-kölcsönzők szerepét: win-win helyzetben a dolgozók és a cégek

„Azt tapasztaljuk, hogy egyre nagyobb a nyitottság a vállalatok részéről, mert a kölcsönzési foglalkoztatás forma olyan rugalmasságot biztosít, amely a jelenlegi gyorsan változó gazdasági környezetben sok előnnyel jár. A legtöbb szektorban most felfutást és bővülést látunk, mindenki szeretné minél hamarabb behozni az első hullám okozta éves lemaradást. A mi feladatunk, hogy az ehhez szükséges szakemberállományt gyorsan biztosítsuk” – jelentette ki Juhász Csongor. „Országos hálózattal és több mint 340 ezer különböző képzetséggel rendelkező, számos esetben szinte azonnal bevethető munkavállaló adatbázisával rendelkezünk, így képesek vagyunk megfelelni ezen elvárásoknak és ez még vonzóbbá teszi a kölcsönző cégek bevonását a létszámbővítési tervek megvalósításához. Mindez a munkavállaló szemszögéből sem rossz, hiszen ha egy vállalatnál visszaesnek a megrendelések és leépítést hajtanak végre, a munkaerőkölcsönző cég – amely sok vállalattal áll egyszerre kapcsolatban – akár már másnap munkát kínálhat egy másik helyen az érintett dolgozónak” – foglalta össze a Prohuman vezetője. Juhász Csongor szerint, bár a járvány második hullámát éljük, a kölcsönzött munkaerő számát tekintve egyes területeken az első hullám előtti időszak foglalkoztatási szintjét lassan talán elérheti a magyar munkaerőpiac. A szakember ezt azzal indokolta, hogy mivel már van tapasztalat a járványhelyzet első hullámából, sokkal felkészültebbek és tudatosabbak a cégek. Ennek egyik elemeként a korábbiaknál magasabb szintű óvintézkedéseket vezettek be és a legtöbb vállalat mára kidolgozta a gyorsan bevethető vészhelyzeti forgatókönyvét, így a termelést igyekszenek fenntartani a járványhelyzet közepette is.

Bizonyos ágazatokban újra van munkaerőhiány

A Prohuman tapasztalatai azt mutatják, hogy bizonyos ágazatokban már újra munkaerőhiányról lehet beszélni, így például feldolgozóipari, termelő és gyártó szektorokban. A vállalat szakemberei szerint jelenleg nem lehet tudni, hogy mindez mennyire lesz tartós, hiszen a járvány-helyzet számos kockázatot és bizonytalanságot rejt, és ez kihatással lehet a vállalatok teljesítményére, piacaira és beruházásokra, amelyek közvetve vagy közvetlenül befolyásolják a foglalkoztatást is.