Tényleg a vendégmunkás-stop a jó megoldás?

Tényleg a vendégmunkás-stop a jó megoldás?
2026. 05. 19., 14:45

A magyar munkaerőpiacot védeni kell, de nem szabad olyan hirtelen döntéseket hozni, amelyek működő vállalkozásokat, termelőkapacitásokat és végső soron magyar munkahelyeket veszélyeztetnek. Van aktivizálható munkaerő-tartalék Magyarországon, de ez nem gombnyomásra elérhető. Az inaktívak, a szenior munkavállalók, a részmunkaidőben visszatérők, a pályakezdők vagy a külföldről hazatérő magyarok bevonásához célzott programokra, tanácsadásra, képzésre és időre van szükség. Erre a VOSZ komplex programjavaslatot dolgozott ki és örömmel tárjuk ezt a döntéshozók elé, továbbá országos hálózatunkkal közre is működünk a megvalósításban” – mondta Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese.

A VOSZ álláspontja szerint a magyar dolgozók munkahelyeinek és bérfejlesztésének védelme és az ellenőrizetlen, vagy indokolatlan munkaerő-behozatal visszaszorítása helyes és szükséges cél. A szabályozásnak azonban különbséget kell tennie a jogszerűen, ellenőrzött csatornákon keresztül érkező és a termelés fenntartásához szükséges munkaerő biztosítása és az átláthatatlan, ellenőrizetlen, esetenként visszaélésszerű foglalkoztatási formák között.

„A magyar munkaerőpiacot védeni kell, de nem szabad olyan hirtelen döntéseket hozni, amelyek működő vállalkozásokat, termelőkapacitásokat és végső soron magyar munkahelyeket veszélyeztetnek. Van aktivizálható munkaerő-tartalék Magyarországon, de ez nem gombnyomásra elérhető. Az inaktívak, a szenior munkavállalók, a részmunkaidőben visszatérők, a pályakezdők vagy a külföldről hazatérő magyarok bevonásához célzott programokra, tanácsadásra, képzésre és időre van szükség. Erre a VOSZ komplex programjavaslatot dolgozott ki és örömmel tárjuk ezt a döntéshozók elé, továbbá országos hálózatunkkal közre is működünk a megvalósításban” – mondta Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese.

A VOSZ szerint a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása nem lehet általános megoldás a magyar munkaerőpiacon jelentkező strukturális munkaerőhiányokra, de egyes ágazatokban, térségekben és munkakörökben jelenleg fontos szerepe van a vállalkozások működésének fenntartásában. Ezért a szabályozás célja nem a működő, ellenőrzött rendszerek fűnyíróelv-szerű felszámolása, hanem azok megvizsgálása, megtisztítása, szigorítása és átláthatóbbá tétele kell legyen.

A VOSZ javaslatai szerint az újraszabályozásnak legalább öt alapelvre kell épülnie.

Elsőként a magyar munkavállalók foglalkoztatásának elsőbbségét világos és ellenőrizhető módon kell érvényesíteni. Harmadik országbeli munkavállaló foglalkoztatása csak ott legyen indokolt, ahol igazolhatóan nincs elegendő hazai munkaerő, és ahol a foglalkoztatás nem járhat bérletöréssel vagy a magyar munkavállalók kiszorításával.

Másodszor, a szabályozásnak a visszaéléseket kell célba vennie. Az ellenőrizetlen közvetítést, a rendezetlen alvállalkozói láncokat, a nem megfelelő szállásoltatást, a bizonytalan jogi státuszt és a munkaügyi szabálytalanságokat szigorúan vissza kell szorítani. Ehhez erősebb hatósági kontrollra, digitális nyilvántartásra, rendszeres adatszolgáltatásra és valódi – minden foglalkoztatóra érvényes – szankciókra van szükség.

Harmadszor, meg kell őrizni a vállalkozások kiszámítható működési feltételeit. A már Magyarországon dolgozó, jogszerűen foglalkoztatott harmadik országbeli munkavállalók helyzetét világosan rendezni kell, az esetleges új szabályokhoz, ill. a munkaerő szükséges pótlásához átmeneti időt kell biztosítani. A kiszámíthatatlanság a vállalkozások legnagyobb ellensége: termelési zavarokat, beruházói bizonytalanságot és munkahelyvédelmi kockázatokat okozhat.

Negyedszer, a VOSZ szükségesnek tartja a minősített, ellenőrzött foglalkoztatási csatornák megerősítését. A jövőben csak átlátható tulajdonosi hátterű, ellenőrzött, megfelelő szakmai múlttal rendelkező, pénzügyi és munkajogi garanciákat vállaló szereplők vehessenek részt harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásában vagy közvetítésében. Ezekre a felelős vállalkozásokra a döntéshozók támaszkodhatnak a foglalkoztatáspolitika piackonform és növekedés-orientált kialakításában is. A nem megfelelően működő szereplőket gyorsan és automatikusan ki kell zárni a rendszerből.

Ötödször, a harmadik országbeli munkavállalókra vonatkozó szabályozás nem választható el a magyar munkaerő mobilizálásától. A VOSZ szerint párhuzamosan el kell indítani azokat a programokat, amelyek rövid és középtávon bővíthetik a hazai munkaerő-kínálatot: a nyugdíjas foglalkoztatás kedvező feltételeinek fenntartását, a részmunkaidő és az atipikus foglalkoztatás terjesztését, az egyszerűsített foglalkoztatás életszerű finomhangolását, az inaktívak reintegrációját, a pályakezdők gyorsabb munkába állását és a külföldön dolgozó magyarok hazatérésének ösztönzését.

„A belső tartalék mozgósítása valós lehetőség, de nem azonnali pótlék. Ha a vendégmunka szabályait egyik napról a másikra, ágazati hatásvizsgálat és átmeneti szabályok nélkül szigorítják tovább, akkor a gazdaság egy része előbb veszít kapacitást, mint ahogy a hazai munkaerő-tartalék megjelenne a munkahelyeken. Ezért kell a szigorítást és a magyar munkaerő mozgósítását egyszerre, összehangoltan elindítani” – hangsúlyozta Gazsi Attila.

A VOSZ szerint a szabályozási felülvizsgálatból az érdekvédelmi szervezetek kihagyhatatlanok. A munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, az ágazati szervezetek, a kamarák, valamint a humánerőforrás-szolgáltatók olyan gyakorlati információkkal rendelkeznek, amelyek nélkül nem készíthető működőképes szabályozás. A VOSZ ezért azt javasolja, hogy a kormány a szabályozási változásokat a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) és az érintett szakmai szervezetek – a VKF országos munkaadói érdekképviseletei és szakszervezeti konföderációi – bevonásával, gyorsított, de érdemi egyeztetési folyamatban készítse elő.

A szövetség szerint a következő hetekben három döntésre lenne szükség: ágazati és térségi hatásvizsgálatra, a már jogszerűen itt dolgozók átmeneti szabályainak tisztázására (a piaci bizonytalanság felszámolására), valamint egy magyar munkaerő-mobilizációs program elindítására. Utóbbi a VOSZ javaslata szerint a „Munkát Mindenkinek” tanácsadási hálózattal, szenior és részmunkaidős foglalkoztatási pilotokkal, valamint hazatérési, reintegrációs és pályakezdői programokkal indulhatna el.

A VOSZ – kidolgozott szakmai javaslataival és szakembereinek folyamatos támogatásával – kész részt venni a szabályozás szakmai előkészítésében, a vállalkozói visszajelzések összegyűjtésében és azoknak a gyakorlati megoldásoknak a kidolgozásában, amelyek egyszerre védik a magyar munkavállalókat, a vállalatok munkahelyeit és működőképességét és a magyar gazdaság versenyképességét.

A VOSZ álláspontja világos: a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának szabályozását felül kell vizsgálni, de nem hirtelen tiltással, hanem célzott szigorítással, átlátható ellenőrzéssel, átmeneti szabályokkal és a hazai munkaerő-tartalék valódi mozgósításával.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-07-14 13:20:00
A tulajdonjog olyan alapvető jelentőségű jogintézmény, amely nélkül manapság nem csak a gazdasági élet, hanem a magánszemélyek mindennapi élete is nehezen lenne elképzelhető. Ezért érdemes tisztában lenni az alapvető szabályaival. Mit tartalmaz és mi lehet a tulajdonjog tárgya? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS