Tényleg a vendégmunkás-stop a jó megoldás?

Tényleg a vendégmunkás-stop a jó megoldás?
2026. 05. 19., 14:45

A magyar munkaerőpiacot védeni kell, de nem szabad olyan hirtelen döntéseket hozni, amelyek működő vállalkozásokat, termelőkapacitásokat és végső soron magyar munkahelyeket veszélyeztetnek. Van aktivizálható munkaerő-tartalék Magyarországon, de ez nem gombnyomásra elérhető. Az inaktívak, a szenior munkavállalók, a részmunkaidőben visszatérők, a pályakezdők vagy a külföldről hazatérő magyarok bevonásához célzott programokra, tanácsadásra, képzésre és időre van szükség. Erre a VOSZ komplex programjavaslatot dolgozott ki és örömmel tárjuk ezt a döntéshozók elé, továbbá országos hálózatunkkal közre is működünk a megvalósításban” – mondta Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese.

A VOSZ álláspontja szerint a magyar dolgozók munkahelyeinek és bérfejlesztésének védelme és az ellenőrizetlen, vagy indokolatlan munkaerő-behozatal visszaszorítása helyes és szükséges cél. A szabályozásnak azonban különbséget kell tennie a jogszerűen, ellenőrzött csatornákon keresztül érkező és a termelés fenntartásához szükséges munkaerő biztosítása és az átláthatatlan, ellenőrizetlen, esetenként visszaélésszerű foglalkoztatási formák között.

„A magyar munkaerőpiacot védeni kell, de nem szabad olyan hirtelen döntéseket hozni, amelyek működő vállalkozásokat, termelőkapacitásokat és végső soron magyar munkahelyeket veszélyeztetnek. Van aktivizálható munkaerő-tartalék Magyarországon, de ez nem gombnyomásra elérhető. Az inaktívak, a szenior munkavállalók, a részmunkaidőben visszatérők, a pályakezdők vagy a külföldről hazatérő magyarok bevonásához célzott programokra, tanácsadásra, képzésre és időre van szükség. Erre a VOSZ komplex programjavaslatot dolgozott ki és örömmel tárjuk ezt a döntéshozók elé, továbbá országos hálózatunkkal közre is működünk a megvalósításban” – mondta Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese.

A VOSZ szerint a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása nem lehet általános megoldás a magyar munkaerőpiacon jelentkező strukturális munkaerőhiányokra, de egyes ágazatokban, térségekben és munkakörökben jelenleg fontos szerepe van a vállalkozások működésének fenntartásában. Ezért a szabályozás célja nem a működő, ellenőrzött rendszerek fűnyíróelv-szerű felszámolása, hanem azok megvizsgálása, megtisztítása, szigorítása és átláthatóbbá tétele kell legyen.

A VOSZ javaslatai szerint az újraszabályozásnak legalább öt alapelvre kell épülnie.

Elsőként a magyar munkavállalók foglalkoztatásának elsőbbségét világos és ellenőrizhető módon kell érvényesíteni. Harmadik országbeli munkavállaló foglalkoztatása csak ott legyen indokolt, ahol igazolhatóan nincs elegendő hazai munkaerő, és ahol a foglalkoztatás nem járhat bérletöréssel vagy a magyar munkavállalók kiszorításával.

Másodszor, a szabályozásnak a visszaéléseket kell célba vennie. Az ellenőrizetlen közvetítést, a rendezetlen alvállalkozói láncokat, a nem megfelelő szállásoltatást, a bizonytalan jogi státuszt és a munkaügyi szabálytalanságokat szigorúan vissza kell szorítani. Ehhez erősebb hatósági kontrollra, digitális nyilvántartásra, rendszeres adatszolgáltatásra és valódi – minden foglalkoztatóra érvényes – szankciókra van szükség.

Harmadszor, meg kell őrizni a vállalkozások kiszámítható működési feltételeit. A már Magyarországon dolgozó, jogszerűen foglalkoztatott harmadik országbeli munkavállalók helyzetét világosan rendezni kell, az esetleges új szabályokhoz, ill. a munkaerő szükséges pótlásához átmeneti időt kell biztosítani. A kiszámíthatatlanság a vállalkozások legnagyobb ellensége: termelési zavarokat, beruházói bizonytalanságot és munkahelyvédelmi kockázatokat okozhat.

Negyedszer, a VOSZ szükségesnek tartja a minősített, ellenőrzött foglalkoztatási csatornák megerősítését. A jövőben csak átlátható tulajdonosi hátterű, ellenőrzött, megfelelő szakmai múlttal rendelkező, pénzügyi és munkajogi garanciákat vállaló szereplők vehessenek részt harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásában vagy közvetítésében. Ezekre a felelős vállalkozásokra a döntéshozók támaszkodhatnak a foglalkoztatáspolitika piackonform és növekedés-orientált kialakításában is. A nem megfelelően működő szereplőket gyorsan és automatikusan ki kell zárni a rendszerből.

Ötödször, a harmadik országbeli munkavállalókra vonatkozó szabályozás nem választható el a magyar munkaerő mobilizálásától. A VOSZ szerint párhuzamosan el kell indítani azokat a programokat, amelyek rövid és középtávon bővíthetik a hazai munkaerő-kínálatot: a nyugdíjas foglalkoztatás kedvező feltételeinek fenntartását, a részmunkaidő és az atipikus foglalkoztatás terjesztését, az egyszerűsített foglalkoztatás életszerű finomhangolását, az inaktívak reintegrációját, a pályakezdők gyorsabb munkába állását és a külföldön dolgozó magyarok hazatérésének ösztönzését.

„A belső tartalék mozgósítása valós lehetőség, de nem azonnali pótlék. Ha a vendégmunka szabályait egyik napról a másikra, ágazati hatásvizsgálat és átmeneti szabályok nélkül szigorítják tovább, akkor a gazdaság egy része előbb veszít kapacitást, mint ahogy a hazai munkaerő-tartalék megjelenne a munkahelyeken. Ezért kell a szigorítást és a magyar munkaerő mozgósítását egyszerre, összehangoltan elindítani” – hangsúlyozta Gazsi Attila.

A VOSZ szerint a szabályozási felülvizsgálatból az érdekvédelmi szervezetek kihagyhatatlanok. A munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, az ágazati szervezetek, a kamarák, valamint a humánerőforrás-szolgáltatók olyan gyakorlati információkkal rendelkeznek, amelyek nélkül nem készíthető működőképes szabályozás. A VOSZ ezért azt javasolja, hogy a kormány a szabályozási változásokat a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) és az érintett szakmai szervezetek – a VKF országos munkaadói érdekképviseletei és szakszervezeti konföderációi – bevonásával, gyorsított, de érdemi egyeztetési folyamatban készítse elő.

A szövetség szerint a következő hetekben három döntésre lenne szükség: ágazati és térségi hatásvizsgálatra, a már jogszerűen itt dolgozók átmeneti szabályainak tisztázására (a piaci bizonytalanság felszámolására), valamint egy magyar munkaerő-mobilizációs program elindítására. Utóbbi a VOSZ javaslata szerint a „Munkát Mindenkinek” tanácsadási hálózattal, szenior és részmunkaidős foglalkoztatási pilotokkal, valamint hazatérési, reintegrációs és pályakezdői programokkal indulhatna el.

A VOSZ – kidolgozott szakmai javaslataival és szakembereinek folyamatos támogatásával – kész részt venni a szabályozás szakmai előkészítésében, a vállalkozói visszajelzések összegyűjtésében és azoknak a gyakorlati megoldásoknak a kidolgozásában, amelyek egyszerre védik a magyar munkavállalókat, a vállalatok munkahelyeit és működőképességét és a magyar gazdaság versenyképességét.

A VOSZ álláspontja világos: a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának szabályozását felül kell vizsgálni, de nem hirtelen tiltással, hanem célzott szigorítással, átlátható ellenőrzéssel, átmeneti szabályokkal és a hazai munkaerő-tartalék valódi mozgósításával.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 06. 16., 10:50
Kiderült, mit ér a sokkal több bankjegykiadó automata és a duplájára emelt ingyenes készpénzfelvételi limit: új csúcsra, 124 ezer forint fölé ugrott az első negyedévben az egy kártyás készpénzfelvételre jutó átlagos összeg. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint viszont hiába telepítettek több száz új ATM-et a bankok, mégis kevesebbszer használták ezeket.
2026-06-17 18:20:00
Közelednek egymáshoz a balatoni új építésű lakások árai: míg néhány évvel ezelőtt jelentős különbségek voltak a tóparti üdülőhelyek ingatlanpiacán, mára a kisebb települések is felzárkóztak. Az Otthon Centrum adatai szerint a legkedveltebb lokációkban az új lakások négyzetméterára már eléri a 2,5 millió forintot.
2026-06-17 13:40:00
Léteznek olyan szerződések, amelyek nem a szerződő felek, hanem harmadik személy részére biztosítanak jogosultságot. Szólhat ez például valamely szolgáltatás igénybevételére vagy pénzösszeg megfizetésére. E szerződéseknek a jellegükből eredően van néhány sajátosságuk. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.
Vannak webshopok és kisvállalkozások, amelyek kínálata hónapról hónapra változik, így esélyük és forrásuk sincs rá, hogy minden egyes termékfotó modellekkel, stúdióban készüljön. Az AI szélesre tárhatja a lehetőségeiket, ám tapasztalt szem validálása nélkül visszafelé sülhet el a részben vagy egészben generált tartalom. Tarnai Szilvia termékfotó-készítő, a MagicPortraitStudio alapítója azt vallja, hogy a kereskedő hitelességének megóvása érdekében csak gondos kutatással, megfelelő parancsokkal, az ügyféligények monitorozásával és alapos utómunkával születhet sikeres termékfotó, amire szívesebben le is csapnak a vásárlók.
A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS