Targoncásból és varrónőből is nagy a hiány a Dél-Alföldön

2022. 01. 13., 16:05

A dél-alföldi régió munkaerőpiaca jelentős mértékben megsínylette a koronavírus-pandémia okozta gazdasági válságot, a munkanélküliségi ráta átmenetileg meredeken nőtt az első járványhullámok idején. Viszont 2021 utolsó két negyedévére visszarendeződés volt tapasztalható, így több területen jelenleg munkaerőhiány van a régióban. Főként az élelmiszer- és nehéziparban keresnek képzett szakmunkásokat, illetve betanított fizikai dolgozókra is nagy az igény. Az autóipar a globális félvezető-hiány miatt némileg megtorpant, azonban az idei év első félévben jelentős fellendülés várható ebben az iparágban is, ami további munkaerőigényt idéz majd elő várhatóan a Dél-Alföldön a WHC Csoport területi vezetője szerint.

A WHC Csoport, az ország legnagyobb magyar tulajdonú HR-szolgáltatója, elsősorban munkaerő-kölcsönzésre és munkaerő-közvetítésre specializálódott. A vállalat saját helyi irodáiból szolgálja ki térségbeli ügyfeleit, Szegedről a Csongrád-Csanád és Békés megyei, míg Kecskemétről a Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyei cégeket.

A WHC így közvetlen és jelentős rálátással bír a térség munkaerőpiaci folyamataira.

„Tapasztalataink alapján munkaerőpiac tekintetében leginkább a szolgáltatóipar és az autóipar sínylette meg átmenetileg a pandémiát. Csongrád-Csanád megyében – mint szolgáltatásokra erőteljesen építő térség – jelentős leépítési hullám volt tapasztalható például a vendéglátásban. A feldolgozóipar viszont szinte azonnal lehetőséget nyújtott a leépített munkavállalók számára, hiszen több, például vegyipari cég termékei iránti kereslet éppen a vírushelyzet miatt nőtt meg, amelynek teljesítéséhez jelentős munkaerőigényre volt szükség. Bács-Kiskun és Békés megyében pedig a globálisan tapasztalható félvezető-hiány következtében hajtottak végre bizonyos mértékű létszámleépítéseket az autóipar szereplői 2021 második és harmadik negyedévében. Az iparág fellendülése az idei első félévére várható”hívta fel a figyelmet Bajkán Márk, a WHC Csoport Csongrád-Csanád és Békés megyékért felelős területi vezetője.

A WHC tapasztalatai alapján 2020 második negyedévében az egész régióban nagymértékben emelkedett a munkanélküliek száma, mely 2021 első negyedévében tetőzött: körülbelül az egy évvel korábbi szint duplájára növekedett a munkanélküliek lakosságarányos száma.

„A tetőzés után csökkenés indult el, 2021 harmadik negyedévére kezdett normalizálódni a helyzet. Csongrád-Csanád megyében például az év eleji 4,9 százalékos munkanélküliség kevesebb, mint a felére, 2,4 százalékra csökkent” – részletezi a szegedi irodavezető.

A régióban a nehézipar és az agrárium dominál, Szegeden pedig a tudásintenzív iparágak

A Dél-Alföld általános munkaerőpiaci sajátosságait vizsgálva az látható, hogy az autóipar és annak beszállítói, illetve a műanyag-, fém- és elektronikai ipar szereplői biztosítják a legtöbb munkahelyet, ezen belül Csongrád-Csanád megyében inkább a könnyűipar, valamint a szolgáltatóipar a legfőbb munkáltató. Noha Békés megye gazdasági szempontból elsődlegesen agrártérségnek tekinthető, az aktív korú lakosság legnagyobb arányban mégis a feldolgozóiparban dolgozik.

„Hangsúlyos munkaerőpiaci tényező a térségben a mezőgazdasági idénymunkák munkaerő-elszívó ereje más ágazatokból, amely jelentős munkaerőpiaci átrendeződéshez vezethet az év különböző periódusaiban, például a címerezés vagy a betakarítás időszakában” – tette hozzá Bajkán Márk.

A régión belül Szeged külön sajátosságokkal rendelkezik, hiszen más városokhoz képest érezhetően nem a nehézipar dominál, hanem úgynevezett „szerteágazó tudásintenzív” iparágról beszélhetünk. A multinacionális vállalatok szolgáltató központjainak elterjedése mellett egyre nagyobb teret kapnak az IT ágazat képviselői a városban. A város legnagyobb foglalkoztatója pedig a Szegedi Tudományegyetem.

A fémiparban jelentős a munkaerőhiány, felkészül: az autóipar

Régiós szinten a betöltetlen pozíciók száma a végzettséget nem igénylő betanított fizikai munkakörökben a legmagasabb. Szakmai végzettséget igénylő munkakörök közül jellemzően fémipari dolgozókra van szükség, például hegesztő, gépi forgácsoló, lakatos munkakörökben, de hiányszakma a targoncás, a gépbeállító, villanyszerelő és a gépész is. A hiányszakmák betöltése okozza a legnagyobb nehézséget, hiszen az ország nyugati részében, illetve külföldön jellemzően magasabb kereseti lehetőségre tehetnek szert a releváns tapasztalattal rendelkező munkavállalók.

A nyitott munkalehetőségek legnagyobb része a betanított jellegű fizikai munkakörökre terjed ki, klasszikusan összeszerelő, csomagoló, anyagmozgató pozícióban.

Az autóipar fellendülésével hatalmas munkaerőigényre lehet számítani az autógyártóknál, illetve legfontosabb beszállítóiknál a 2022-es év első és második negyedévétől kezdődően, amelyre a WHC szerint megoldás a magyar és a szomszédos harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása mellett hosszabb távon a távol-keleti munkaerő alkalmazása lehet.

 „A harmadik országbeli munkavállalókkal kapcsolatos tapasztalunk, hogy a magyar tulajdonú munkáltatók egyelőre óvatosabbak a foglakoztatásukat illetően, viszont a multinacionális vállalatok nyitottak a külföldi munkaerő alkalmazása felé, hiszen egyre inkább csökken hazánkban az aktív korúak száma. A munkaerőhiányra a leggyorsabb és leghatékonyabb választ adhatja a határon túlról érkező dolgozók termelésbe történő integrálása, ugyanis körükben alacsonyabb a fluktuáció, ezzel egyidejűleg a magyar munkavállalók túlterheltségét is tudják csökkenteni. A munkáltatók termelékenységének szintén kulcsszereplői lehetnek, ezáltal a helyi munkaerő és munkahelyek megőrzésében is fontos szerepet játszanak” – fejti ki WHC Csoport területi vezetője.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének Békés és Csongrád-Csanád megyében várhatóan munkaerőmegtartó hatása lesz, Bács-Kiskun megyét kisebb mértékben fogja érinteni.

„Országos szinten Békés megyében az egyik legalacsonyabb a nettó átlagkereset (2021 első negyedévében 205 000 forint), Csongrád-Csanád megye a középmezőnyben helyezkedik el (2021 első negyedévében 236 000 forint). Várhatóan – ahogy a korábbi években is – a bérek alakulása követi a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének tendenciáját, a munkáltatók különböző béren kívüli juttatásokkal igyekeznek kompenzálni az országos viszonylathoz képest alacsonyabb alapbért” – részletezi Bajkán Márk.

„A Csongrád-Csanád és Békés megyét kiszolgáló 10 fős szegedi irodánkban több tucat, főképp az autóiparban, a fémiparban, valamint az ezeket kiszolgáló feldolgozóipari szektorban tevékenykedő ügyfelekkel dolgozunk együtt, de szakértő csapatunk iparágtól függetlenül bármely területen működő partner HR-igényeit ellátja” – összegzi a szegedi iroda tevékenységét Bajkán Márk.

A régiós kirendeltség fő fókusza a szakképzett és betanított munkavállalók foglalkoztatása és közvetítése, az iroda azonban széleskörű HR-szolgáltatásokat nyújt, a kölcsönzés mellett toborzással és szövetkezeti foglalkoztatással is foglalkozik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-26 15:10:00
Húsz százalék fölötti átlagos hozam, rekord összegű befizetés és kifizetés: ez a nyugdíjpénztárak 2023-as mérlege. A reálhozam megvolt, a tagság viszont egyre csak öregszik – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS