A dél-alföldi régió munkaerőpiaca jelentős mértékben megsínylette a koronavírus-pandémia okozta gazdasági válságot, a munkanélküliségi ráta átmenetileg meredeken nőtt az első járványhullámok idején. Viszont 2021 utolsó két negyedévére visszarendeződés volt tapasztalható, így több területen jelenleg munkaerőhiány van a régióban. Főként az élelmiszer- és nehéziparban keresnek képzett szakmunkásokat, illetve betanított fizikai dolgozókra is nagy az igény. Az autóipar a globális félvezető-hiány miatt némileg megtorpant, azonban az idei év első félévben jelentős fellendülés várható ebben az iparágban is, ami további munkaerőigényt idéz majd elő várhatóan a Dél-Alföldön a WHC Csoport területi vezetője szerint.
A WHC Csoport, az ország legnagyobb magyar tulajdonú HR-szolgáltatója, elsősorban munkaerő-kölcsönzésre és munkaerő-közvetítésre specializálódott. A vállalat saját helyi irodáiból szolgálja ki térségbeli ügyfeleit, Szegedről a Csongrád-Csanád és Békés megyei, míg Kecskemétről a Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyei cégeket.
A WHC így közvetlen és jelentős rálátással bír a térség munkaerőpiaci folyamataira.
„Tapasztalataink alapján munkaerőpiac tekintetében leginkább a szolgáltatóipar és az autóipar sínylette meg átmenetileg a pandémiát. Csongrád-Csanád megyében – mint szolgáltatásokra erőteljesen építő térség – jelentős leépítési hullám volt tapasztalható például a vendéglátásban. A feldolgozóipar viszont szinte azonnal lehetőséget nyújtott a leépített munkavállalók számára, hiszen több, például vegyipari cég termékei iránti kereslet éppen a vírushelyzet miatt nőtt meg, amelynek teljesítéséhez jelentős munkaerőigényre volt szükség. Bács-Kiskun és Békés megyében pedig a globálisan tapasztalható félvezető-hiány következtében hajtottak végre bizonyos mértékű létszámleépítéseket az autóipar szereplői 2021 második és harmadik negyedévében. Az iparág fellendülése az idei első félévére várható” – hívta fel a figyelmet Bajkán Márk, a WHC Csoport Csongrád-Csanád és Békés megyékért felelős területi vezetője.
A WHC tapasztalatai alapján 2020 második negyedévében az egész régióban nagymértékben emelkedett a munkanélküliek száma, mely 2021 első negyedévében tetőzött: körülbelül az egy évvel korábbi szint duplájára növekedett a munkanélküliek lakosságarányos száma.
„A tetőzés után csökkenés indult el, 2021 harmadik negyedévére kezdett normalizálódni a helyzet. Csongrád-Csanád megyében például az év eleji 4,9 százalékos munkanélküliség kevesebb, mint a felére, 2,4 százalékra csökkent” – részletezi a szegedi irodavezető.
A régióban a nehézipar és az agrárium dominál, Szegeden pedig a tudásintenzív iparágak
A Dél-Alföld általános munkaerőpiaci sajátosságait vizsgálva az látható, hogy az autóipar és annak beszállítói, illetve a műanyag-, fém- és elektronikai ipar szereplői biztosítják a legtöbb munkahelyet, ezen belül Csongrád-Csanád megyében inkább a könnyűipar, valamint a szolgáltatóipar a legfőbb munkáltató. Noha Békés megye gazdasági szempontból elsődlegesen agrártérségnek tekinthető, az aktív korú lakosság legnagyobb arányban mégis a feldolgozóiparban dolgozik.
„Hangsúlyos munkaerőpiaci tényező a térségben a mezőgazdasági idénymunkák munkaerő-elszívó ereje más ágazatokból, amely jelentős munkaerőpiaci átrendeződéshez vezethet az év különböző periódusaiban, például a címerezés vagy a betakarítás időszakában” – tette hozzá Bajkán Márk.
A régión belül Szeged külön sajátosságokkal rendelkezik, hiszen más városokhoz képest érezhetően nem a nehézipar dominál, hanem úgynevezett „szerteágazó tudásintenzív” iparágról beszélhetünk. A multinacionális vállalatok szolgáltató központjainak elterjedése mellett egyre nagyobb teret kapnak az IT ágazat képviselői a városban. A város legnagyobb foglalkoztatója pedig a Szegedi Tudományegyetem.
A fémiparban jelentős a munkaerőhiány, felkészül: az autóipar
Régiós szinten a betöltetlen pozíciók száma a végzettséget nem igénylő betanított fizikai munkakörökben a legmagasabb. Szakmai végzettséget igénylő munkakörök közül jellemzően fémipari dolgozókra van szükség, például hegesztő, gépi forgácsoló, lakatos munkakörökben, de hiányszakma a targoncás, a gépbeállító, villanyszerelő és a gépész is. A hiányszakmák betöltése okozza a legnagyobb nehézséget, hiszen az ország nyugati részében, illetve külföldön jellemzően magasabb kereseti lehetőségre tehetnek szert a releváns tapasztalattal rendelkező munkavállalók.
A nyitott munkalehetőségek legnagyobb része a betanított jellegű fizikai munkakörökre terjed ki, klasszikusan összeszerelő, csomagoló, anyagmozgató pozícióban.
Az autóipar fellendülésével hatalmas munkaerőigényre lehet számítani az autógyártóknál, illetve legfontosabb beszállítóiknál a 2022-es év első és második negyedévétől kezdődően, amelyre a WHC szerint megoldás a magyar és a szomszédos harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása mellett hosszabb távon a távol-keleti munkaerő alkalmazása lehet.
„A harmadik országbeli munkavállalókkal kapcsolatos tapasztalunk, hogy a magyar tulajdonú munkáltatók egyelőre óvatosabbak a foglakoztatásukat illetően, viszont a multinacionális vállalatok nyitottak a külföldi munkaerő alkalmazása felé, hiszen egyre inkább csökken hazánkban az aktív korúak száma. A munkaerőhiányra a leggyorsabb és leghatékonyabb választ adhatja a határon túlról érkező dolgozók termelésbe történő integrálása, ugyanis körükben alacsonyabb a fluktuáció, ezzel egyidejűleg a magyar munkavállalók túlterheltségét is tudják csökkenteni. A munkáltatók termelékenységének szintén kulcsszereplői lehetnek, ezáltal a helyi munkaerő és munkahelyek megőrzésében is fontos szerepet játszanak” – fejti ki WHC Csoport területi vezetője.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének Békés és Csongrád-Csanád megyében várhatóan munkaerőmegtartó hatása lesz, Bács-Kiskun megyét kisebb mértékben fogja érinteni.
„Országos szinten Békés megyében az egyik legalacsonyabb a nettó átlagkereset (2021 első negyedévében 205 000 forint), Csongrád-Csanád megye a középmezőnyben helyezkedik el (2021 első negyedévében 236 000 forint). Várhatóan – ahogy a korábbi években is – a bérek alakulása követi a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének tendenciáját, a munkáltatók különböző béren kívüli juttatásokkal igyekeznek kompenzálni az országos viszonylathoz képest alacsonyabb alapbért” – részletezi Bajkán Márk.
„A Csongrád-Csanád és Békés megyét kiszolgáló 10 fős szegedi irodánkban több tucat, főképp az autóiparban, a fémiparban, valamint az ezeket kiszolgáló feldolgozóipari szektorban tevékenykedő ügyfelekkel dolgozunk együtt, de szakértő csapatunk iparágtól függetlenül bármely területen működő partner HR-igényeit ellátja” – összegzi a szegedi iroda tevékenységét Bajkán Márk.
A régiós kirendeltség fő fókusza a szakképzett és betanított munkavállalók foglalkoztatása és közvetítése, az iroda azonban széleskörű HR-szolgáltatásokat nyújt, a kölcsönzés mellett toborzással és szövetkezeti foglalkoztatással is foglalkozik.
Bárhol kóstoltam, két napon keresztül előbb-utóbb felemlegették. Túl sokan ahhoz, hogy szó nélkül hagyjuk.
A sikeres megbeszélések nyomán a kivitelezés új lendületet kap – mondta Szijjártó Péter, miután a Roszatom képviselőivel tárgyalt.