Segítheti a gazdaság versenyképességének megőrzését a minimálbér-emelés

2021. 11. 10., 13:45

A 2022 januárban életbe lépő minimálbér-emelés szélesebb körű bérszínvonal-emelkedést hozhat magával, amely azonban hosszabb távon nem rontja, sőt, emeli a magyar gazdaság és vállalkozások regionális versenyképességét – mondja a Work Force HR-szolgáltató szakértője. A bérszínvonal emelkedése hozzájárulhat az automatizálás és a robotizálás terjedéséhez, legnagyobb vesztesei pedig az alacsony termelékenységű vállalatok lesznek.

Már eldőlt, hogy jövőre bruttó 200 ezer forintra emelkedik a garantált minimálbér, ebből (kedvezmények nélkül) nettó 133 ezer forint marad a munkavállalóknál. A garantált bérminimum összege ezzel egyidőben bruttó 260 ezer forintra emelkedik, ami (kedvezmények nélkül) nettó 172 900 forintnak felel meg.

Az olcsó munkaerőt sokáig olyan gazdasági előnynek tartották, amellyel meg lehet nyerni a külföldi befektetőket, különösen a munkaintenzív iparágakban (gyártóipar, összeszerelés). Egy hosszú távon is fenntartható működési modellt azonban nem lehet pusztán az olcsó munkaerőre építeni, hiszen a befektető könnyen talál egy még olcsóbb országot, ahová kitelepítheti a termelést.

Ráadásul az alacsonyan tartott bér egy idő után már nem lesz vonzó a helyi munkaerő számára, így bizonyos munkákra külföldről kell dolgozókat keresni. Nem csak Nagy-Britannia próbál a kontinensről átcsábítani kamionsofőröket, hanem több hazai szektorban és régióban is az tapasztalható, hogy külföldi munkaerő nélkül nem boldogulnak a munkáltatók.

Regionális különbségek

Azokból az országokból, ahonnan a magyar vállalatok hagyományosan toborozzák munkavállalóikat (Ukrajna, Románia), már egyre kevesebben hajlandóak Magyarországra jönni dolgozni. A román minimálbér (2300 lej) nagyjából azon a szinten áll, mint a mostani magyar (167 400 forint) – jelenlegi árfolyamon számolva mindkettő 460 euró körül van.

A sokkal alacsonyabb bérszínvonalat kínáló Ukrajnából pedig szívesebben mennek a dolgozók Lengyelországba vagy Csehországba: előbbiben 2800 zloty (605 euró), utóbbiban 15 200 korona (590 euró) a minimálbér, vagyis sokkal vonzóbb célpontot jelentenek az alacsonyan képzett munkaerő számára. A jövőre életbe lépő magyar 200 ezer forintos minimálbér is csak 550 eurót tesz ki (október végi árfolyamon számolva), de mindenképpen versenyképesebbé teszi a munkaerő szemében a hazai vállalkozásokat a régiós vetélytársakhoz képest.

Az emelés lehetséges hatásai

„A gazdasági növekedés fenntartásához szükséges külföldi munkaerő további bevonzásában is elengedhetetlen a minimálbér emelése. Ez viszont a bértorlódás néven ismert jelenség miatt hatással lesz a nem minimálbéres alkalmazottakra is. Egy ilyen emelés ugyanis nem csak azokat a munkavállalókat érinti, akik a tényleges minimálbért kapják, hanem azokat is, akik a közvetlenül fölöttük lévő bérsávokban – nagyjából bruttó 350 ezer forintig – keresnek. Ha ugyanis a minimálbéres fizetések beérik vagy megközelítik az ő keresetüket, akkor azt is emelni kell, hogy a helyzet ne okozzon a cégen belül bérfeszültséget” – elemzi a minimálbér emelésének lehetséges hatásait Czellecz Zoltán, a Work Force operációs igazgatója.

(Czellecz Zoltán is részt vett az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatában. A sorozat312. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja.)

A szakember hozzáteszi: a Work Force ügyfelei jellemzően már a bértorlódás által indokolt módosításokat készítik elő, közöttük ugyanis többségben olyan multinacionális nagyvállalatok, találhatók, amelyek egyrészt mindenkit bejelentve foglalkoztatnak, másrészt pedig már most is a 2022-es minimálbérnél magasabb fizetést adnak dolgozóiknak.

Nagyobb jelentősége lesz az emelésnek a hátrányosabb helyzetű (jellemzően kelet-magyarországi) régiókban működő vállalkozások számára, illetve a mikro- és kisvállalkozások egy részére. Ezek azok a cégek, ahol még mindig előfordul, hogy a minimálbért tudják a munkavállalóik számára biztosítani, emellett pedig jellemző a szürkefoglalkoztatás: sok esetben csak a valósnál alacsonyabb béren jelentik be a dolgozóikat.

Bár a munkáltatói adóterhek 2022-ben négy százalékponttal mérséklődni fognak, a béremelés terhének legnagyobb része a foglalkoztatóé, ami alacsonyabb termelékenységű vállalatok esetében kihívást jelent majd.

Lehetséges vállalkozói reakciók

A minimálbér emelésére több módon is reagálhatnak a vállalkozások:

- árat emelnek, így részben vagy egészben a vevőikre hárítják a béremelés terhét, ami az inflációs kockázat emelkedésével jár,

- külföldre költöztetik a termelés, szolgáltatást,

- erősítik a szürkegazdaságot: 8 órás munkaviszony 6 órásra csökkentése, be nem jelentett munkaviszony nagyobb arányú alkalmazása,

- hatékonyságjavítás: automatizáció, robotizáció segítségével kiváltani az egyszerűbb, különösebb hozzáadott értéket nem teremtő feladatokat – akár szellemi munkakörökben is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.