Schanda Tamás: minden korábban mértnél alacsonyabb a januári álláskeresők száma

2022. 01. 28., 11:12

2022. januárjában 249 ezer álláskereső szerepelt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) regiszterében – emelte ki Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára a minisztérium pénteki közleményében. Amióta a nyilvántartást vezetik, még sosem volt ilyen alacsony az álláskeresői létszám az év első hónapjában – tette hozzá. A járványhelyzet ellenére is rekordszintre bővült a foglalkoztatás, 2010-hez képest harmadára csökkent a munkanélküliségi ráta Magyarországon.

A regisztrált álláskeresők tavaly decemberi számánál egyedül a két évvel korábbi havi adat alakult kedvezőbben az elmúlt három évtizedben. A téli hónapok jellemzően növekedést hoznak, a többi között a sokkal kevesebb mezőgazdasági vagy építőipari feladat miatt is. Bár a természetes szezonalitásnak betudhatóan decemberről januárra mintegy négy százalékos emelkedés mutatható ki, az év első hónapjában még sosem tartottak nyilván a jelenleginél kevesebb álláskeresőt.

A magyarországi foglalkoztatás nemcsak visszanyerte a vírusválság előtti formáját, hanem már felül is múlja korábbi teljesítményét – hangsúlyozta Schanda Tamás. Csaknem 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon, ez a legmagasabb érték a rendszerváltás óta. A legtöbb új munkahely a tartós versenyképességet megalapozó ágazatokban, például az IT szektorban vagy a tudományos-szakértői tevékenységben jött létre.

A munkanélküliek aránya a legalacsonyabbak közé tartozik Európában. A baloldali kormányok kudarcos válságkezelése miatt 2010 januárjában ezzel szemben mintegy 400 ezerrel voltak többen az álláskeresők.

Az ITM parlamenti és stratégiai államtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány számos intézkedést tett és tesz a munkaalapú gazdaság megerősítéséért, a teljes foglalkoztatás eléréséért. Az egyre több ágazatban jelentkező munkaerőhiány rendezésében is segíthet az álláskeresők elhelyezkedése. Erre ösztönöz a Vállalkozások munkaerő támogatása, amelyben már több mint 38 ezer új munkavállaló felvételéhez igényeltek összesen 21 milliárd forintot.

A fiatal szakképzettek, az alacsony iskolai végzettségűek és hátrányos helyzetűek bérköltségeit teljes egészében a program állja három hónapon át. Akár ezután is igényelhető fél évig az alaptámogatás, amelynek lehetséges legmagasabb mértéke az eddigi 100 ezerről február elsejével havi 150 ezer forintra emelkedik. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS