Idén közel ugyanolyan gyorsan nőnek a vezetői fizetések, mint ahogy az alkalmazotti bérek emelkednek, részben a magas infláció miatt – derült ki a Wyser több mint 7 ezer vezető juttatási csomagját összegző kutatásából. A vezetői bérek átlagosan bruttó 1,5-3 millió forint között szóródnak. Az infláció miatti béremelések igénye komoly nyomást jelent a cégek számára, miközben a gazdasági lassulás már kopogtat.
A vezetőknek általában lassabb ütemben nő a bérük, mint a beosztottaknak, idén azonban az infláció miatt a menedzserek fizetése is jelentősen emelkedik – derült ki a Wyser felméréséből. A közép- és felsővezetők toborzására szakosodott vállalat Managers’ Salary & Market Guide 2022 kutatása szerint az ügyvezetők ma már bruttó 2,8 millió forintot keresnek, miközben a régiókért felelős menedzserek tipikus fizetése 3,4 millióra emelkedett.
Az ügyvezetők helyettesei sem maradnak le sokkal, 2,5 millió forintos bruttó fizetést ők is megkapnak. A pénzügyi igazgatók keresete 2,3 és 3 millió forint között ingadozik, attól függően, hogy mekkora vállalat pénzügyeiért felelősek; a kontrolling igazgatók tipikus fizetése bruttó 2,3 millió forint.
„Ma már vezetői szinten is jelentős munkaerőhiányról beszélhetünk, ami felfelé hajtja a béreket. A minden várakozást felülmúló infláció miatt a menedzseri bérek is nagymértékben nőnek” – mondta Rónai Dániel, a Wyser magyarországi vezetője.
„A nyitott álláshelyek száma idén folyamatosan emelkedett, ami nyomást helyez a HR-igazgatókra. A vezetők közül a Compensation & Benefit menedzserek néznek szembe a legnagyobb kihívással, hiszen az égető inflációra megoldást kell találniuk. A munkavállalók megtartása és a cég profitabilitásának fenntartása is fontos szempont” – tette hozzá.
(Rónai Dániel is válaszolt az Üzletem 12 kérdésére. A sorozat 210. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)
A HR igazgatók fizetése 1,8 és 2,4 millió forint között szóródik, attól függően, hogy kisebb vagy nagyobb vállalatnál végzik a feladatukat. A Compensation & Benefit igazgatók tipikus bére eléri a 2,1 millió forintot.
A gazdasági lassulás első jelei a makrogazdasági adatokban már látszanak, a munkaerőpiacon egyelőre ezek nem mutatkoznak a Wyser kutatása szerint. A munkaerőpiac feszes, tartalékok pedig egyre kevésbé vannak, miközben a cégeket bővülés jellemezte az elmúlt időszakban.
„A betöltetlen álláshelyek magas száma érdemi bérfelhajtó hatással bír, ezért, ha új dolgozókat szeretnének felvenni a vállalatok, akkor muszáj magasabb béreket kínálniuk, ami végső soron bérfeszültséghez vezet. A többletköltségek, illetve az év közbeni béremelések tovább gerjesztik az inflációt, mert a cégek csak áremeléssel tudják ezt kigazdálkodni” – mutatott rá Rónai Dániel.
Nem egyszer megtörténik, hogy a kiválasztási folyamat elején megadott bérigényen a 6-8 hetes folyamat végére változtatnak a jelöltek, mert akkora inflációt tapasztalnak. Az infláció pedig a következő időszakban is meghatározza majd az életünket.
Ma nincs olyan szektor, ahol ne lennének problémák: mindegyik a saját kihívásaival küzd. Az IT-ban érdemi munkaerőhiány volt már a Covid előtt is, mostanra pedig óriásivá vált a probléma. A remote work csak súlyosbít ezen, hiszen a home office miatt az IT-szektorban globális verseny zajlik, egyre jellemzőbb, hogy a világ bármely pontjáról lehet jelentkezni egy-egy pozícióra. Ezekkel a globális szereplőkkel szinte lehetetlen bérben felvenni a versenyt. Ugyanakkor egyes szektorokat érzékenyen érinthet a gazdaság lassulása és az energiaárak robbanása. Egy-egy szektor helyzete pillanatok alatt meg tud változni.
Mindeközben két új kihívással is találkozunk. „Az egyik az, hogy egyre nehezebb céges autókat beszerezni a menedzsereknek. Egyrészt nagyon megdrágultak, adott esetben duplázódtak a lízingdíjak, a gyenge forint, az emelkedő listaárak, illetve a kedvezőtlen kamatkörnyezet miatt, másrészt a várakozási idő is rendkívül kitolódott már szinte minden modell esetében. Ez érzékenyen érinti a vezetőket” – mondta Rónai Dániel.
A másik új keletű kihívás, hogy egyre több vezetőben merül fel, hogy euróban szeretné kapni a fizetését a forint árfolyama és az infláció miatt. Sokszor magyar vállalatokkal szemben is megfogalmazódik ez az elvárás, ami nem mindig teljesíthető.
„Egyre többen szeretnék a szerződésbe lefektetni az inflációkövető béremelést is, ami érhető igény a munkavállalók részéről, ugyanakkor óriási kitettség a vállalatok számára, főképp jelen gazdasági helyzetben, amikor nehéz megjósolni, hogy mit hoz a jövő” – hangsúlyozta Rónai Dániel.
Ahogy nő a gazdasági bizonytalanság, úgy válnak majd óvatosabbá a munkavállalók is. Ha beköszönt a válság, akkor a vállalatok erős produktivitás növekedést várnak majd el a munkavállalóktól, ugyanakkor a leépítésekkel óvatosak lehetnek. A Covid időszakában kiderült, hogy az a vállalat, amelyik gyors leépítéssel reagált, sokkal lassabban és nehezebben tudott visszaépülni, mint az, amelyik igyekezett megtartani a munkavállalókat.
Megkerülhetetlen cukrászlegendák, a csoki iránti szerelemből született friss kisvállalkozások, ékszerdobozhoz hasonlító helyiségek és nagypolgári miliő.
Június 6-án hajnalban a Zaporizzsjai Atomerőmű hűtővízellátására is szolgáló víztározó gátja megsérült. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tájékoztatása szerint a nukleáris létesítmény biztonsága ennek ellenére nincs közvetlen veszélyben.
