A mesterséges intelligencia rendkívüli sebességgel formálja azokat a készségeket, amelyeket a munkáltatók leginkább keresnek a munkavállalókban. Egyre nagyobb hangsúly kerül az olyan emberi erősségekre, mint a jó ítélőképesség, a kreativitás és a vezetői kompetenciák. Ráadásul azok a vállalatok, amelyek hatékonyabban tudják alkalmazni az AI-t, lényegesen gyorsabban bővítik a munkaerő-felvételt versenytársaiknál – derül ki a PwC Global AI Jobs Barometer 2026 című jelentéséből.
A felmérés több mint egymilliárd álláshirdetést elemzett hat kontinensen, és megállapította, hogy az AI egy kétpólusú globális munkaerőpiacot alakított ki. Az egyik oldalon azok a szakmailag mélyülő munkakörök állnak, amelyekben az AI automatizálja a rutinfeladatokat, így a hangsúly az emberi szakértelemre és döntéshozatalra helyeződik. A másik oldalt az AI által „demokratizálódó” munkakörök képviselik, ahol a technológia magát a munkát teszi könnyebben elvégezhetővé, akár nem szakértők számára is.
A szakmailag mélyülő szerepköröknél (például radiológusok vagy toborzási szakemberek esetében) kétszer több szabad pozíció és 42 százalékkal gyorsabb bérnövekedés figyelhető meg, mint a „demokratizálódó” állásoknál (például IT szolgáltatásmenedzserek vagy orvosi titkárok).
A technológia a belépő szintű pozíciók terén is érezteti hatását: a mesterséges intelligencia láthatóan megnövelte a szenior készségek iránti keresletet már a pályakezdő munkavállalók esetében is. Az Egyesült Államokban elemzett 2,4 millió pályakezdő állás alapján az AI által leginkább érintett pozíciók ma már hétszer nagyobb valószínűséggel követelnek meg hagyományosan magasabb szintű, emberi kompetenciákat (ilyenek például a vezetői kvalitások, a kreativitás vagy a kommunikáció). Ezek a „szeniorizált” belépő szintű munkakörök 2019 óta 35 százalékkal növekedtek, míg a hagyományos junior pozíciók száma 10 százalékkal csökkent.
„Az AI hatása szintenként eltérő: a junior kollégáknál elsősorban a produktivitásban hoz ugrásszerű növekedést, hiszen gyorsabban és magabiztosabban tudnak kimeneteket előállítani. A szenior munkatársaknál ez a hatás mérsékeltebb, viszont a kimenetek minőségében és konzisztenciájában jelentkezik – pontosan azokon a területeken, ahol az emberi ítélőképesség a legértékesebb” – mutat rá Oltyán Gábor, a PwC Magyarország Data & AI Platform implementációs csapatának vezetője.
„A világgazdaságban egyre inkább egy új törésvonal körvonalazódik a tehetség- és értékteremtési modellek között. Azok a vállalatok érik el a legnagyobb eredményeket az AI alkalmazásával, amelyek a technológiát az emberi szakértelem erősítésére, az innováció felgyorsítására és teljesen új értékteremtési lehetőségek kialakítására használják. Ezek a cégek termelékenység és növekedés terén egyre jobban lehagyják azokat a versenytársaikat, amelyek elsősorban az automatizációra koncentrálnak” – emelte ki Lajtai Péter, a PwC Magyarország Data & AI területéért felelős cégtársa.
A „szupersztár” hatás
A jelentés szerint egyre nagyobb különbség alakul ki az AI-nak leginkább és legkevésbé kitett vállalatok között. A mesterséges intelligencia által legmélyebben érintett szektorokban a cégek termelékenysége tavaly 34 százalékkal nőtt a 2018-as szinthez képest, míg az AI-t legkevésbé kihasználó vállalatok esetében ez az arány mindössze 24 százalék volt.
Előbbi csoporton belül egy markáns „szupersztár” hatás is megfigyelhető. Az AI-nak leginkább kitett vállalatok legeredményesebb 20 százaléka átlagosan 163 százalékos munkatermelékenység-növekedést ért el 2018-hoz viszonyítva – ez közel ötször magasabb, mint az összes, AI-nak kitett vállalat átlaga.
„A »szupersztár hatás« mögött nem önmagában a technológia, hanem a szervezeti AI-érettség áll. Egy kevésbé érett szervezet az AI használatával csupán ráül a meglévő, nem hatékony folyamataira, míg egy érett szervezetnél az új megoldások bevezetése gyorsabb, és tapasztalataink szerint 3–5-szörös ROI-t is eredményezhet ugyanazon befektetés mellett” – hangsúlyozta Oltyán Gábor.
Ami talán a leginkább meglepő, hogy az AI által legjobban érintett vállalatoknál a létszámbővülés is gyorsabb – 2025-ben 52 százalékos emelkedés volt 2018-hoz képest –, mint a legkevésbé érintett cégeknél (36 százalék).
Rekordszintre emelkedett az AI-készségek bérprémiuma
Miközben a vállalatok folyamatosan javítják termelékenységüket a mesterséges intelligencia segítségével, az AI-készségekkel rendelkező munkavállalók átlagos bérprémiuma tovább emelkedett, és az idei évben elérte a 62 százalékot a tavalyi 57 százalék után. A bérprémium mértéke azonban iparáganként eltérő lehet: egyes szektorokban, például a fogyasztói piacok területén akár 118 százalék is lehet, míg a kormányzati és közszférában 16 százalék körül alakul.
A speciális AI-készségeket – mint prompt engineering vagy gépi tanulás – igénylő munkakörök száma szintén jelentősen megugrott: körülbelül nyolcszor gyorsabban (69 százalék) gyarapodott, mint a teljes álláspiac (9 százalék). Ez az ütem közel kétszerese a 2024-es adatnak, és az AI-hoz kötődő pozíciók számának emelkedése 2015 óta folyamatosan meghaladja az összes állás növekedési ütemét. Az AI által érintett munkák között a technológiai, média- és telekommunikációs szektor (11 százalék), valamint a professzionális szolgáltatások területe (6 százalék) mutatta a legnagyobb növekedési arányt, míg az egészségügy a lista végén (kevesebb mint 1 százalék) szerepelt.
„A 62 százalékos globális AI-bérprémium a magyar munkáltatók számára is komoly figyelmeztetés. Az AI-kompetenciákkal rendelkező munkavállalók egyre inkább globális munkaerőpiacon mozognak, és a hazai vállalatoknak nemcsak a bérezésben, hanem a fejlődési lehetőségek, az izgalmas AI-projektek és a belső képzési ökoszisztéma terén is versenyezniük kell. Azok a szervezetek, amelyek nem fektetnek be a belső képzésekbe és átképzésekbe (reskill/upskill), hosszú távon fenntarthatatlan bérnyomással és magas fluktuációval szembesülhetnek” – véli Oltyán Gábor.
Lajtai Péter így fogalmazott: „A tapasztalat és a szakértelem közötti hagyományos kapcsolat átalakulóban van. Az AI már kivált bizonyos rutinfeladatokat, amelyek korábban egyfajta tanulási folyamatként szolgáltak. Ezzel párhuzamosan sokkal korábban megjelenik az igény az olyan skillek elsajátítására és gyakorlására, mint az alkalmazkodás, jó ítélőképesség vagy a különböző vezetői kompetenciák. A szervezeteknek újra kell gondolniuk, hogyan fejlesztik, képzik tehetségeiket, ha azt akarják, hogy munkavállalóik sikeresen boldoguljanak ebben a megváltozott környezetben.”
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”