Kiosztották a „PwC 2025 Legvonzóbb Munkahelye” Díjakat

Instabilitásban keresnek kapaszkodókat a munkavállalók

2025-ben a magyar munkaerőpiac dinamikáját továbbra is a gyorsan változó gazdasági és társadalmi környezet határozza meg: magas infláció, a klímaváltozás következményei, a geopolitikai feszültségek és a demográfiai kihívások nehezítik a tervezést. Magyarország gazdasági növekedése elmarad az uniós átlagtól, miközben az infláció továbbra is az egyik legmagasabb az EU-ban. A népesség csökken, az átlagéletkor emelkedik, a fiatal, képzett munkaerő kivándorlása pedig szintén nem könnyíti meg a hazai vállalatok helyzetét.

A foglalkoztatottság 2024-ben érte el csúcspontját (2024 II. negyedév: 4 millió 700 ezer fő), azóta enyhe visszaesés tapasztalható, miközben a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék körül stabilizálódott. A munkaerőhiány egyre inkább a tapasztalt szakemberek körében jelentkezik, míg a belépő szintű, speciális tudás nélküli pozíciók iránti kereslet csökken. A piacot egyszerre jellemzi tehát szakemberhiány és túlkínálat, a földrajzi és képzettségbeli eltérések miatt a kereslet és kínálat sokszor nem találkozik. Az elmúlt években a bérek növekedése sem tudta teljesen ellensúlyozni az inflációt, így a reálbérek stagnálása vagy csökkenése különösen érzékenyen érintette az alacsonyabb jövedelműeket és a belépő szintű pozíciókat.

A gyorsan változó környezet nem csak a munkáltatókat, hanem a munkavállalókat is kihívások elé állítja. A dolgozók egyre inkább keresik a kapaszkodókat: a stabilitást, a kiszámíthatóságot, az emberi hozzáállást és a támogató munkahelyi légkört. Bár a magyar munkavállalók általános munkahelyi közérzete továbbra is pozitív (10-es skálán 2025-ben 7,36-os értékkel), az elmúlt évhez képest enyhe csökkenés tapasztalható (7,59-es érték 2024-ben). A többség alapvetően jól érzi magát a munkahelyén, ugyanakkor a bizonytalanság, a növekvő elvárások és a gazdasági nyomás érezhetően hat a mindennapokra.

Pszichológiai biztonsággal a jobb teljesítményért

Az idei, munkavállalók preferenciáit vizsgáló kutatásban változatlanul a jó fizetés a legfontosabb, de minden egyéb anyagi ösztönző helyét átvették az együttműködést, bizalmat és őszinteséget meghatározó emberi tényezők. A munkavállaló válaszadók körében a munkahely kiválasztásánál a 10 legfontosabb elem a következő:

1. alapbér;
2. magánélet tiszteletben tartása;
3. nyitott, tiszteletteljes kommunikáció;
4. teljesítmény értékelése, megbecsülése;
5. támogató, együttműködő és bizalomra épülő csapat;
6. felkészült és támogató vezetők;
7. transzparencia és őszinteség;
8. munkahely biztonsága (például gazdasági visszaesés idején);
9. konfliktusok megfelelő kezelése;
10. empátia és érzelmi intelligencia.

A munkavállalók egyre inkább olyan munkahelyet keresnek, ahol a nyitottság, tisztelet (3. hely) és megbecsülés (4. hely) is alapértékek. Ezek nem csupán „jó érzést” keltenek, hanem a jó teljesítmény és az innováció motorjai. A legjobban teljesítő csapatokat már nem a szakmai tudás vagy a technológiai felkészültség különbözteti meg egymástól, hanem a pszichológiai biztonságérzet mértéke. Ahol a munkavállalók mernek kérdezni, új ötleteket behozni, azokat ütköztetni egymással és hibázni is – mindezt anélkül, hogy félniük kellene a megszégyenítéstől vagy az elmarasztalástól – ott kimagasló eredményeket érnek el.

A biztonságérzetet nagyban támogatja a transzparencia is (7. hely), azaz mennyire érzik úgy a munkavállalók, hogy értik a szervezet működését. A transzparencia magában foglalja a vezetőség nyílt és őszinte kommunikációját, legyen szó egy esetleges átszervezésről vagy juttatásokról, az átlátható karrierutakat és a vállalat etikus működését is. A szervezeti átláthatóság nemcsak a dolgozók biztonságérzetét erősíti, hanem hosszabb távon versenyelőnyt is jelent: azok a cégek lesznek sikeresebbek a toborzásban és a tehetségek megtartásában, amelyek következetesen és hitelesen, működésük valamennyi szintjén a transzparenciát követik.

Továbbra is erős a munkavállalók igénye a stabilitásra. A munkahely biztonsága a hangsúlyok áthelyeződése ellenére is kiemelt szempont (8. hely), ami talán nem is meglepő, ha a stagnáló gazdasági működésre vagy épp a globális elbocsátási hullámokra gondolunk. Az új munkahely keresésével kapcsolatban általánosságban érezhető egyfajta óvatosság, a dolgozók többsége (78 százalék) nem is tervez aktívan munkahelyet váltani a következő egy évben.

Fejlődés új szemlélettel: projektalapú és tapasztalati tanulás

A hagyományos frontális, tréning jellegű képzési lehetőségek iránti nyitottság az előző évhez képest még inkább hátrébb sorolódott: a 2024-es 21. helyről idén a 32. helyre. A technológiai fejlődés diktálta tempó, a „fejlődj vagy lemaradsz” üzenet aláhúzza a képességfejlesztés fontosságát. Azonban a munkáltatóknak szemléletváltásra van szükségük: a hagyományos, elméleti képzések helyett a gyakorlatias, projektalapú tanulásra kell helyezniük a hangsúlyt. Ez nemcsak aktívabb tanulási élményt jelent, ahol a munkavállalók valós, a vállalat számára is értéket teremtő projekteken dolgoznak együtt, hanem kézzelfogható eredményekhez vezet. A munkavállalók a szükséges tudást és készségeket rugalmas, kisebb egységekre bontott online tananyagokból sajátítják el és az egyes egységekből csak azt végzik el, amire valóban szükségük van. Emellett a munkavégzés közben, valós feladatok mentén történő, a fejlesztési folyamat során kapott rendszeres visszajelzések erősítik a csapatmunka hatékonyságát és az egyéni felelősségvállalást is.

„A hagyományos képzések ideje lejárt: érdemes olyan gyakorlatias fejlesztési megoldásokat választani, amelyek költséghatékonyak és a mindennapi munkába integrálhatók. Fontos, hogy a képzésre fordított erőforrások valódi értéket teremtsenek, és a tanulás kapcsolódjon a vállalat számára releváns feladatokhoz. Ez a megközelítés nemcsak a teljesítményt és az elkötelezettséget erősíti, hanem üzleti szempontból is versenyelőnyt jelent” – mutatott rá Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország HR és szervezetfejlesztési tanácsadási csapatának vezetője.

Generációs különbségek: valóban mások a fiatalok?

A Z generáció munkaerőpiacra lépése óta, azaz a 2010-es évek második felétől folyamatosan napirenden van a generációs diskurzus: mennyire különböznek egymástól az egyes generációk kommunikációban, hozzáállásban vagy épp az igényeik tekintetében. A PwC 2025-ös Munkaerőpiaci preferencia felméréséből számos generációs attitűdre is fény derül.

A fizetés a Z és Y generáció számára hangsúlyosabb: ezek a korosztályok a bért tartják a legfontosabbnak, míg a klasszikus juttatási elemek kevésbé befolyásolják döntéseiket. Az idősebb generációk (X és baby boomer) számára a fizetés kevésbé meghatározó, ők inkább a stabilitást és a hosszú távú biztonságot keresik.

A rugalmasság iránti igény generációs szinten eltér: az X és baby boomer generációk kevésbé tartják fontosnak a rugalmas munkavégzést, míg a fiatalabbak számára ez egyre inkább alapelvárás. A Z generáció térnyerése új szemléletet, a digitális kompetenciák meglétét és értékalapú elvárásokat hozott a munka világába, és ezek alapvetően formálják a munkáltatói elvárásokat és a szervezeti kultúrát is. Bár a Z generáció aránya az elmúlt 5 évben több, mint kétszeresére nőtt a munkaerőpiacon, a munkavállalók közel 80 százaléka még mindig az Y és X generációkból kerül ki.

„A Z generáció számára a képzések kiemelten fontosak: ők még jobban értékelik a hagyományos tanulási lehetőségeket is, de különösen a gyakorlati, „on the job” tapasztalatokat preferálják ők is, amelyek azonnal alkalmazható tudást adnak. Fontos, hogy ezt az érdeklődést a munkáltatók fenntartsák, hiszen a Z generáció még nem fáradt bele a tanulásba, és aktívan keresi az önfejlesztés lehetőségét” – hangsúlyozta Vida Norbert, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának menedzsere, a kutatás vezetője.

Beszélj velem őszintén, tekints partnernek!

A preferenciakutatásban részt vevő több mint 9700 egyetemista munkahelyválasztási preferenciái sok tekintetben hasonlítanak a munkavállalók általános elvárásaihoz, ugyanakkor néhány szempontban markánsan eltérnek. Számukra kiemelten fontos, hogy a cégek tiszteletteljes, nyitott kommunikációval forduljanak feléjük, és teljes értékű munkatársként tekintsenek rájuk. Az alapbérnél is előbbre sorolják az őszinte, kétirányú párbeszédet: szeretnék, ha a véleményüket meghallgatnák, és a vállalatok nyitottak lennének az építő visszajelzésekre, támogató környezetet biztosítva számukra.

Top 10 legfontosabb elem a munkahely kiválasztásánál az egyetemi hallgatók körében

A fejlődés iránti igény szintén meghatározó: az egyetemisták motiváltak, nyitottak a képzésekre, és fontos számukra az önfejlesztés lehetősége. Szeretnének előrehaladni, új készségeket elsajátítani és aktívan tanulni. A transzparencia terén tudatosak és érdekérvényesítőek: a Z generáció tagjai támogatják leginkább az akár 100 százalékos bértranszparenciát is. Vagyis az sem zavarná őket, ha mindenki látná mindenki bérét, miközben az idősebb generációk nagyobb része ettől elzárkózik. Az egyetemisták számára szintén fontos, hogy a vállalati döntések, elvárások és karrierlehetőségek egyértelműen kommunikálva legyenek, és rendszeres, konstruktív visszajelzést kapjanak a fejlődésükről.

A 10 legfontosabb elem a munkahely kiválasztásánál az egyetemi hallgatók körében:

1. nyitott, tiszteletteljes kommunikáció;
2. alapbér;
3. magánélet tiszteletben tartása;
4. teljesítmény értékelése, megbecsülése;
5. felkészült és támogató vezetők;
6. transzparencia és őszinteség;
7. támogató, együttműködő és bizalomra épülő csapat;
8. konfliktusok megfelelő kezelése;
9. túlórakifizetés;
10. empátia és érzelmi intelligencia.

A PwC 2025 Legvonzóbb Munkahelye Díj győztesei

A PwC 2025 Legvonzóbb Munkahelye Díjakat összesen kilenc iparági, valamint egy összesített kategóriában osztották ki a kutatásban részt vett válaszadók értékelése alapján.