A külföldi munkavállalás a legtöbb érintett magyar számára pozitív tapasztalat: háromnegyedük szerint azt követően javult az életminőségük, tízből nyolcan pedig elégedettek jelenlegi vagy legutóbbi külföldi állásukkal. Bár továbbra is a magasabb kereset a legfontosabb motiváció, egyre nagyobb szerepet kapnak a családi szempontok is – derül ki a Profession.hu kutatásából.
Egyre többen vállalnak munkát hosszabb időre külföldön
A magyar munkavállalók 12 százaléka dolgozott már külföldön. Közülük a legtöbben (70 százalék) fizikai munkát végeztek alkalmazottként, szellemi munkakörben 34 százalékukat alkalmazták, míg 11 százalékuk vállalkozóként vagy szabadúszóként tevékenykedett. A külföldi munkavállalás sok esetben nem csupán néhány hónapos kitérőt jelent. A válaszadók 29 százaléka néhány hónapot, 34 százalékuk pedig egy-két évet dolgozott Magyarországon kívül. További 18 százalékuk két-öt évet, 13 százalékuk öt-tíz évet, 7 százalékuk pedig több mint egy évtizedet töltött külföldi munkavégzéssel. Az előző évi eredményekhez képest 12 százalékkal nőtt azok aránya, akik egy-két évre vállalnak munkát más országban, miközben csökkent a mindössze néhány hónapot külföldön töltők aránya. Ez arra utal, hogy a határon túli munkavégzés egyre gyakrabban válik hosszabb távú életstratégiává.
A pénzen kívül más szempontok is egyre inkább számítanak
A külföldre költözők legfontosabb motivációja továbbra is a jobb kereseti lehetőség: a válaszadók 31 százaléka ezt nevezte meg elsődleges okként, ugyanakkor tavalyhoz képest ez az arány 5 százalékkal csökkent. Eközben más szempontok szerepe erősödött: a megkérdezettek 17 százaléka a jobb életkörülmények reményében vállalt munkát más országban, 16 százalékukat pedig családi okok késztették a költözésre. A családi indok gyakorisága egy év alatt jelentősen, 10 százalékkal emelkedett. A válaszadók 14 százaléka szakmai fejlődés, szintén 14 százalékuk nyelvi és kulturális tapasztalatszerzés miatt döntött a külföldi munkavállalás mellett. Mindössze 6 százalékuk mondta azt, hogy azért ment el, mert Magyarországon nem talált megfelelő állást.
A nyelvi akadály a legnagyobb kihívás
A pozitív tapasztalatok ellenére a külföldi elhelyezkedés sokak számára komoly alkalmazkodást igényelt. A válaszadók 39 százaléka nyelvi nehézségekkel találkozott, 22 százalékuknak az új emberi kapcsolatok kialakítása, 17 százalékuknak pedig a kulturális különbségek okoztak problémát. A megkérdezettek mintegy harmada (30 százalék) ellenben semmilyen komoly kihívást nem tapasztalt.
Kiemelkedő a személyes kapcsolatok szerepe
Az álláskeresésben külföldön is kiemelkedő szerepet játszanak a személyes kapcsolatok: a külföldi munkatapasztalattal rendelkezők több mint fele (55 százalék) ismerősök vagy barátok segítségével találta meg az állását, és csupán 11 százalékukat közvetítette ki az itthoni munkáltatójuk. 12 százalékuk állásportál, 8 százalékuk fejvadász vagy munkaerő-közvetítő segítségével helyezkedett el, 11 százalék pedig az adott cégnél közvetlenül érdeklődve talált munkát.
Négyből három külföldi munkavállalónak javult az életminősége
A jelenleg vagy korábban külföldön dolgozó magyarok 30 százaléka teljes mértékben, további 50 százaléka pedig inkább elégedett jelenlegi vagy legutóbbi munkájával. Ezek az arányok az előző évhez képest érdemben nem változtak. Az érintett dolgozók életminőségére azonban túlnyomórészt pozitív hatást gyakorolt a költözés: a válaszadók 75 százaléka nyilatkozott így, közülük minden harmadik válaszadó számolt be jelentős előrelépésről e téren. 21 százalékuk nem tapasztalt érdemi változást az életvitelében, és mindössze 3 százalékuk számolt be negatív hatásról.
Összetett kérdés a külföldi munkavállalás
„A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a külföldi munkavállalás jóval összetettebb kérdés annál, mint hogy valaki kizárólag a magasabb fizetés miatt költözik el. A versenyképes kereset persze továbbra is meghatározó szempont, ugyanakkor egyre nagyobb szerepet kapnak az életminőség, a családi helyzet és a hosszú távú életstratégiai megfontolások is. Az is figyelemre méltó, hogy a külföldi munkatapasztalattal rendelkezők túlnyomó többsége összességében pozitívan értékeli az ott töltött időszakot, ami arra utal, hogy sokak számára nemcsak szakmai, hanem személyes fejlődést is jelentett a külföldön szerzett tapasztalat” – fogalmazott Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.