A legfiatalabb munkavállalói generáció tudatosabb a munkahelyi jóllét kereteit illetően: ők reagálnak legerősebben a túlzott munkaterhelésre, emellett a megbecsültség hiánya és a kiszámíthatatlan munkahelyi működés is gyakran okoz problémát nekik. Munkahelyet pedig csak egy nagyobb fizetésemelésért váltanának. Az Y generáció szintén érintett a túlterheltségben, ami összefügghet azzal is, hogy a megbecsültség hiányát körükben érzik a legtöbben – derül ki a Profession.hu friss, reprezentatív generációs kutatásából.
A Profession.hu friss kutatásában az egyes, munkaerőpiacon aktív generációk munkavégzéshez kapcsolódó viszonyulásait vizsgálta. A felmérés rámutatott, hogy a korcsoportok egyetértenek abban, hogy egy-egy állás megítélésénél a legfontosabb szempontnak a fizetés, az elhelyezkedés és a munkarend számít. Jelentős különbség a prioritásokban, hogy a Z generáció esetében a home office, az Y-nál a vezető személye, az X-nél a cég megbízhatósága, míg a legidősebbeknél az önálló munkavégzés lehetősége sorolódik előre a listán.
Melyik generáció a legelégedettebb?
A legfiatalabb, Z generációs munkavállalók körébe a jelenleg 29 évesek és az ennél fiatalabbak tartoznak. Átlagosan nekik a legalacsonyabb a bérük, mégis 54 százalékuk tartja méltányosnak a fizetését – ezzel a legidősebbek (62 százalék) után ők a leginkább elégedettek. A fizetéscsökkentésre ugyanakkor kimondottan érzékenyek, ilyen esetben a legnagyobb arányban ők mondanának fel (53 százalék). Leginkább a túlzott munkaterhelés és a kiégés veszélye aggasztja őket, erre panaszkodtak a leggyakrabban (45 százalék). Ezt követi sorrendben a megbecsülés hiánya (41 százalék) és a munkahellyel kapcsolatos bizonytalanság problémaköre (31 százalék).
„A kutatás eredményei jól árnyalják a fiatalabb generációkkal kapcsolatos munkaerőpiaci sztereotípiákat. Látható például, hogy a Z generációt sem kizárólag a fizetés ösztönzi, és sokkal összetettebben gondolkodnak a munkahelyi jóllétről, a biztonságról vagy a hosszú távú működésről. Elsősorban a fiatalabb munkavállalók részéről egyre erősebben érzékelhető az igény az olyan munkakörnyezet iránt, ami akár hosszabb távon is egészséges közeg maradhat számukra, ez az irány pedig a vállalati oldalon is stabilabb működést hozhat. Azok a cégek tudnak hosszú távon is vonzó munkahellyé válni, amelyek figyelmet fordítanak a munkavállalóik mentális egészségére, figyelnek a munkaterhelés mértékére, a vezetői működésre, a kiszámíthatóságra és arra, hogy a dolgozóik megfelelően megélhessék azt is, hogy meg vannak becsülve” – fogalmazott Kispéter Alma, a Profession.hu szenior toborzási és kiválasztási szakértője.
Minél fiatalabb egy munkavállaló, annál jellemzőbb, hogy érzékeli a túlterheltségből fakadó munkahelyi kockázatokat. Mindezek ellenére közülük sokan csak akkor gondolkodnának el a munkahelyváltáson, ha a kínált bér jelentősen nagyobb lenne a jelenleginél: 41 százalékuk 100–200 ezer forintos nettó emelésért lenne hajlandó másik állásban dolgozni, míg 50 ezer forintos növekedésért mindössze 7 százalékuk cserélné le meglévő állását. Ezzel szemben az X és Y generációsok harmada váltana, ha 50 ezer forinttal nőne a bércsomagja, és közel ennyien nyilatkozták a két korcsoportban azt is, hogy 100–200 ezer forint közötti növekményért lennének hajlandóak másik helyen dolgozni. A legidősebbek 13 százaléka dolgozna szívesen másik munkáltatónál 50 ezres és 32 százalékuk 100–200 ezres nettó emelésért.
A 61 éves vagy ennél idősebb dolgozók, azaz a baby boomer generáció a leginkább elégedett a bérezésével: 62 százalékuk nyilatkozott így. Emellett a visszajelzéseik alapján ők küzdenek a legkisebb arányban munkavégzés miatti szorongással: 35 százalékuknál egyáltalán nincs olyan tényező, ami nyugtalanságot okozna, nem csoda, hogy ők a legelégedettebbek a jelenlegi állásukkal (86 százalék).
Az Y és X korcsoport kevéssé érzi magát megbecsülve
Az Y generációs – azaz a jelenleg 30–45 éves – munkavállalók legnagyobb problémája, hogy nem ismerik el kellőképpen az érdemeiket a munkahelyükön (42 százalék). A túlzott munkaterhelés és annak hosszabb távú következményei szintén jelentős tényező (41 százalék), viszont ők érzik a legbiztosabbnak a pozíciójukat, ugyanis ez a korcsoport tart a legkisebb arányban attól, hogy egy esetleges leépítés miatt elvesztheti az állását (26 százalék). Utóbbiak aránya a Z-nél 31 százalék, az X-nél 33 százalék és a legidősebbeknél 30 százalék. A megbecsültség hiányával küzd a Z generáció is (41 százalék), az X (34 százalék) és a baby boomer (20 százalék) korosztály viszont náluk kevésbé tapasztal hasonlót.
Az X generációs, azaz a jelenleg 46 és 60 év közötti dolgozók az Y korcsoporthoz hasonlóan egyszerre élik meg a kiégés (42 százalék) és a megbecsültség hiánya miatti szorongást a munkahelyükön (34 százalék). A fizetésükkel is kevésbé elégedettek, mint a legidősebbek és legfiatalabbak: az X-be és Y-ba tartozó munkavállalók kevesebb, mint fele gondolja, hogy méltányos bérezést kap.
A fizetéscsökkentést mindenki nehezen viseli
A kutatás kitért arra is, hogy melyek azok a tényezők, amelyek miatt az egyes generációkba tartozók felmondanának. A fizetés csökkentése a legfiatalabbak 53 százalékánál, az Y generációsok 54 százalékánál, az X generációsok 43 százalékánál és a legidősebbek 38 százalékánál a munkaviszony végét jelentené. A kutatás alapján tehát a bér továbbra is a legerősebb megtartó és mozgósító tényező minden generáció esetében, de a fiatalabbaknál már önmagában nem ellensúlyozza a kiégés kockázatát.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.