A munkavállalók túlnyomó többsége távmunka-párti, és egyre többen is végeznék otthonról a feladataik jelentős részét, ha módjuk nyílna rá – derül ki a Profession.hu legfrissebb kutatásából. A lehetőség azonban továbbra is korlátozott: tízből hat dolgozónak nincs hozzáférése a home office-hoz, miközben azokon a munkahelyeken, ahol van mód a távmunkára, két és félszeresére nőtt azok aránya, akik felmondanának, ha a munkáltató szigorítana ezen a téren.
A piacvezető állásportál az elmúlt két évhez hasonlóan idén is elemezte a munkavállalók tapasztalatait, jövőre vonatkozó várakozásait és kilátásait, valamint preferenciáit a távoli munkavégzésre vonatkozóan.
Továbbra is a többség számára elérhetetlen a home office, pedig sokan szeretnék
A felmérés alapján a munkavállalók 63 százalékának jelenleg egyáltalán nincs lehetősége otthonról dolgozni – ez az arány évek óta változatlan. Különösen az állami szektorban és – nem meglepő módon – a fizikai dolgozók körében kiugró, 80 százalék fölötti ez az érték. Az otthoni munkavégzés még mindig leginkább a vezetői pozíciókban biztosított: a felsővezetők 39 százalékánál, a középvezetők 42 százalékánál elérhető ez az opció – bár az utóbbi csoportban enyhe csökkenés látszik a tavalyi évhez képest.
A munkavállalók véleménye alapján ugyanakkor bőven volna lehetőség a távmunka terjedésére. Egyrészt ugyanis azon dolgozók fele, akiknek erre jelenleg nem biztosít lehetőséget a munkahelye, úgy véli, hogy részben vagy teljes mértékben képes lenne otthonról is elvégezni feladatait, és csak a másik fele vallja azt, hogy a munkaköre ezt nem tenné lehetővé. Másrészt pedig általánosan is erős a távmunka támogatottsága a megkérdezettek között: 47 százalékuk teljes mértékben, további 32 százalékuk pedig inkább támogatja a home office lehetőségét, és csupán 15 százalék utasítja el.
„A kutatásból jól látszik, hogy a COVID-járványt követő home office visszavonások és szigorítások hulláma már lezajlott, valamint érezhetően biztosabbak a munkavállalók abban, hogy azoknál a cégeknél, ahol jelenleg elérhető a távmunka lehetősége, ott ez a gyakorlat hosszú távon is megmarad. A megkérdezettek 57 százaléka szerint munkahelyük a jövőben minimum heti egy-két nap otthoni munkavégzést engedélyezni fog – ez jelentős növekedés a tavalyi 37 százalékos arányhoz képest. Míg 2024-ben a válaszadók 63 százaléka vélte úgy, hogy a közeljövőben heti egyetlen napot sem dolgozhat majd otthonról, idén már csak 43 százalék nyilatkozott így” – számolt be Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
Hány napot kell bejárni és hány napot szeretnénk otthonról dolgozni?
A home office opcióval rendelkezők közel negyede (24 százalék) heti öt napot is dolgozhat távolról, míg 8 százalékuknak heti négy nap, 14 százalékuknak három nap, 20 százalékuknak két nap és 17 százalékuknak heti egy ilyen nap jár.
Érdekes, hogy ez a valóság egybecseng azoknak a vágyaival is, akiknek egyáltalán nincs lehetőségük a távmunkára. A megkérdezettek több mint fele ugyanis a hét nagyobb részében otthonról dolgozna, ami szinte megegyezik azon, távmunkával érintettek arányával, akiknek legalább heti három nap távmunka-lehetőség jár. A tavalyi eredményekhez képest most magasabb arányban, a munkavállalók több mint fele (53 százalék) legszívesebben a hét nagyobb részében otthonról dolgozna, további 30 százalékuk pedig legalább heti 1–2 napot szeretne távmunkában tölteni. Csak a megkérdezettek 17 százaléka választaná az egész heti irodai jelenlétet.
A dolgozói preferenciákat vizsgálva a válaszadók relatív többsége (36 százalékuk) a jövőben (is) egy hibrid munkavégzési rendszerben kíván dolgozni, amelyben a teljes csapatra vonatkozóan biztosítottak időszakok otthoni munkavégzésre és vannak bejárásra kijelölt fix napok. 28 százalékuk pedig a minden munkatárs számára vonatkozó teljes munkahelyi jelenlétet tartja ideálisnak. Csupán 15 százalékuk szeretne olyan munkabeosztást, amelyben minden kolléga távoli munkavégzésben dolgozik.
Látjuk a home office veszélyeit is
A home office-t előnyösnek tartók elsősorban az utazással töltött idő csökkenését (58 százalék) és a rugalmas időbeosztást (56 százalék) emelték ki e munkavégzési forma pozitívumaiként, de sokan említették a jobb munka–magánélet egyensúlyt (41 százalék) és az alacsonyabb stressz-szintet (30 százalék) is. A válaszadók közel negyede (24 százalék) jobban tud koncentrálni otthon, illetve hozzájárul ez a munkavégzési forma a jó mentális és/vagy testi egészségükhöz (23 százalék).
A hátrányok között leggyakrabban az elszigeteltség (36 százalék), a távmunkára alkalmas pozíciók hiánya (35 százalék), a kollégákhoz fűződő gyengébb személyes kapcsolatok (33 százalék) és a magánélet határainak elmosódása (32 százalék) szerepelt. További negatívumként emelték ki, hogy nem áll rendelkezésre otthon a munkavégzéshez szükséges összes technikai eszköz (nyomtató, számítógép, vezetékes telefon stb.) (18 százalék), kevesebb munkahelyi információ áramlik így (17 százalék), de lassabb szakmai fejlődést is tapasztalnak (14 százalék).
A hatékonyság megítélése ugyanakkor javult: míg tavaly a munkavállalók 39 százaléka gondolta úgy, hogy kevésbé hatékonyan tudja ellátni feladatait otthonról, idén ez az arány 18 százalékra csökkent. A dolgozók 24 százaléka saját bevallása szerint hatékonyabban végzi a munkáját home office-ban, míg a 38 százaléka nem érzékel különbséget.
„Fontos jelzés a munkaadók számára az is, hogy azon dolgozók, akik jelenleg is élhetnek a távmunka lehetőségével, kimagasló arányban (41 százalék) kijelentették: új állás után néznének, ha a cégük megszüntetné, vagy akár csak szigorítaná az általuk alkalmazott home office-rendszert. Az előző évben még csupán a megkérdezettek 16 százaléka tervezett volna ilyen döntést meghozni. Leginkább a 30–39 éves korosztályra jellemző az új munkahely-keresés ebből az okból. Érzékelhetően nőtt tehát a home office opció iránti munkavállalói elvárás is” – tette hozzá a szakértő.
A munkavállalói elköteleződés szempontjából eddig is kiemelkedően fontos tényezőnek számított a távmunkavégzés lehetősége, jelenleg azonban tovább emelkedett a jelentősége, ez pedig a toborzás területén is komoly, a korábbinál is nagyobb versenyelőnyt jelenthet az azt biztosító vállalatok számára.
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.