Profession.hu: a gazdaság stagnálása a munkaerőpiaci statisztikákban is visszaköszön

2025. 07. 25., 06:10

Az átlagos jelentkezőszámok továbbra is különösen magasnak számítanak a magyarországi munkaerőpiacon, azonban 2025 második negyedévében összességében a jelentkezőszámok 2,6 százalékkal csökkentek 2024 azonos időszakához képest. Vármegyei bontásban ugyanakkor jelentős különbségek figyelhetők meg a Profession.hu adatai szerint. Az álláshirdetések száma ugyanebben a viszonylatban – a magyarországi álláspiaci trendbe illeszkedve – tizedével esett vissza.

Minden vármegyében és Budapesten is kevesebb hirdetést aktiváltak a vállalatok az idei év második negyedévében a tavalyi év azonos időszakához képest. A legnagyobb visszaesés Vas (31 százalék), Heves (29 százalék) és Nógrád (27 százalék) vármegyékben történt, míg a legkisebb mértékben ez Komárom-Esztergom, Veszprém (2-2 százalék) és Bács-Kiskun (4 százalék) vármegyékben figyelhető meg. Budapesten 15 százalékkal kevesebb álláslehetőséget hirdettek meg a cégek, mint a tavalyi második negyedévben.

Jelentős különbségek vármegyénként

A jelentkezések száma országos szinten idén kismértékben, 2,6 százalékkal csökkent 2024 második negyedévéhez képest. A legnagyobb visszaesés Baranya (18 százalék), Jász-Nagykun Szolnok (16 százalék) és Nógrád (14 százalék) vármegyékben tapasztalható a munkavállalói jelentkezési hajlandóság tekintetében. Ezzel szemben kilenc vármegyében történt emelkedés: a legnagyobb mértékű Békésben (18 százalék), Bács-Kiskunban (17 százalék) és Veszprémben (13 százalék).

Szektoronként vizsgálva az üzleti támogató központok (29 százalék), a cégvezetés, menedzsment (17 százalék) és a mérnöki (13 százalék) területeken nőtt a legnagyobb arányban a jelentkezésszám, míg az ügyfélszolgálat (15 százalék), az építőipar, ingatlan (11 százalék) és a szállítás, beszerzés, logisztika (10 százalék) területek iránt csökkent leginkább a munkavállalói érdeklődés a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. Míg a mérnöki pozíciókra pályázók száma emelkedett, addig az ebben a szakmában meghirdetett állások mennyisége a negyedik legnagyobb csökkenést mutatja.

Óvatosabb toborzás

„Az év eleji felmérésünkben még optimistán tekintettek erre az évre a cégek, de, a második negyedévben már az előzetes tervekhez képest lényegesen óvatosabb hozzáállás volt megfigyelhető a munkaerőtoborzás területén. A hazai gazdaság közel 3 éve tartó stagnálása egyértelműen visszaköszön a munkaerőpiaci statisztikákban is. Az üzleti bizalmi index a januári mélypontja után a második negyedévben ismét negatív irányba mozdult el, illetve a vállalkozások létszámgazdálkodási várakozását jelző foglalkoztatási indikátor is csökkenő trendet mutat, így nem véletlen, hogy visszaesést látunk a meghirdetett állások számában a munkaerőpiacon” – mondta Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

A legnagyobb emelkedés az álláskínálatban a jog, jogi tanácsadás (10 százalék), mezőgazdaság, környezet (7 százalék) és az SSC területen volt tapasztalható. Országos viszonylatban a legjelentősebb mérséklődést pedig az IT, programozás (28 százalék), a közigazgatás (27 százalék) és a bank, biztosítás, bróker kategóriák álláshirdetési számai mutatták 2024 azonos időszakához képest. Budapest helyzete ebben a negyedévben is megegyezik az országos statisztikával: a fővárosban is ezeken a szakterületeken meghirdetett nyitott pozíciókban figyelhető meg a legintenzívebb alakulás, a fentiekkel azonos irányban.

Vas vármegyében jelentős az átrendeződés

Területi összehasonlításban Vas vármegyében tapasztalható a legnagyobb visszaesés az álláshirdetések számában, kategóriákra bontva pedig jelentős változások láthatóak itt az éves összehasonlításnál. A marketing, média, PR számít 67 százalékkal a legfeltörekvőbb ágazatnak, ezt követi az egészségügy, gyógyszeripar 22 százalékos és az adminisztráció, asszisztensi és irodai munkák 21 százalékos növekedéssel. A legjelentősebb csökkenés a bank, biztosítás, bróker szakmát jellemzi, mely kategóriában a feladott hirdetések száma a harmadára szorult vissza. Ezt követik a pénzügyi, könyvelői, valamint mérnöki munkák, ahol a felükre redukálódtak az álláskínálatok.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 14:25
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.
2026-10-07 11:25:00
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás első hónapjában már több mint 12,3 millió nyugta adata érkezett be a NAV-hoz; a szeptemberben beküldött bizonylatok összértéke meghaladta a 32,6 milliárd forintot – tájékoztatott az adóhivatal. A NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával már csaknem 700 ezer elektronikus nyugtát állítottak ki.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS