A szakszervezetek kitartanak a hároméves bérmegállapodásban foglaltak mellett, míg a munkaadók a várt gazdasági növekedés elmaradása miatt a megállapodásban jövőre vállalt minimálbér-emelés mértékének újratárgyalását szorgalmazzák.
Az első három negyedév makro adatainak ismeretében október második felében indulnak el a 2026-ra vonatkozó bértárgyalások – számolt be a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) monitoring bizottsági ülését követően Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
A tavaly novemberben aláírt hároméves bérmegállapodás értelmében 2025-ben 9 százalékkal emelkedett, 2026-ban 13 százalékkal, 2027-ben pedig 14 százalékkal fog emelkedni a minimálbér havi bruttó összege.
Perlusz László elmondta: a szeptember 17-i ülés a bértárgyalások előkészítésére szolgált, hiszen a bérmegállapodás értelmében a konkrét tárgyalások az első három negyedév makro adatainak (GDP, infláció, rendszeres bruttó átlagkereset) ismeretében kezdődnek el. Jelezte ugyanakkor, hogy a munkaadói oldal már az év első két negyedévének adatai alapján felhívta arra a figyelmet, hogy a várt dinamikus gazdasági növekedéshez képest egy lényegesen lassabb pályán fog alakulni idén a gazdaság teljesítménye.
A bérmegállapodásban rögzített 2025-re várt 3,4 százalékos gazdasági növekedés helyett, idén a GDP bővülése várhatóan 1 százalék alatt marad. Ezért a VKF munkaadói oldalának szereplői (a VOSZ mellett a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége és az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége az ÁFEOSZ-COOP is) elengedhetetlennek látják a hároméves bérmegállapodás újratárgyalását, szem előtt tartva, hogy a bérfelzárkóztatási programot továbbra is folytatni kell – emelte ki Perlusz László.
A VOSZ főtitkára az újratárgyalásról elmondta, a 2026-os minimálbér-emelés mértékét szerinte a mostani lassabb gazdasági növekedéshez kellene igazítani, hogy a foglalkoztatási eredmények ne kerüljenek veszélybe.
Palkovics Imre elmondta: a vártnál magasabb infláció és a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés miatt fennállnak a hároméves bérmegállapodás újratárgyalásának feltételei. Hozzátette: a munkáltatók a GDP kedvezőtlen alakulására hivatkozva jelezték, hogy különösen nehéz helyzetben vannak, nem hiszik, hogy a bérmegállapodásban szereplő 13 százalékos minimálbér emelést tartani tudják. A szakszervezeti vezető erre reagálva felvetette: mi lenne, ha a bérek kiáramlását nem a GDP növekedéséhez kötnék, hanem azt vizsgálnák meg, hogy 2025 első kilenc hónapjában hogyan alakult a hazai cégek profittermelő képessége.
Egyúttal ismertette a Nemzetgazdasági Minisztérium közelmúltban kiadott tanulmányát, amely szerint a magyar gazdaság profittermelő képessége uniós szinten a középmezőnyben van, míg a magyarországi cégek által fizetett bérköltségek alakulása az uniós rangsorban hátulról a harmadik.
Mindezek miatt a munkavállalói oldal szeretné megtartani a hároméves bérmegállapodásban foglalt 2026-ra vonatkozó 13 százalékos minimálbér emelést – jelentette ki a szakszervezeti vezető, hozzátéve, ez azért is fontos, mert a minimálbérnek a gazdasági mellett szociális funkciója is van. Palkovics Imre ugyanakkor közölte, nem mondják, hogy a hároméves bérmegállapodásban foglaltaktól nem lehet eltérni, de annak igen nyomós oka kell, hogy legyen. (MTI)
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.