Ottó Csaba: bértárgyalási alap lett a minimálbér

Ottó Csaba: bértárgyalási alap lett a minimálbér
2023. 12. 11., 19:10

Az egyszerűsített foglalkoztatottakat, az egyéni- és társas vállalkozókat, illetve a megbízási jogviszony keretében munkát végzőket is érinti a minimálbér-emelés. Bértárgyalási alapként minden foglalkoztató cégnél megjelenik, így a munkaerő-kölcsönzőknél is – tette közzé a Man at Work.

Az 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet szerint 2023. december 1-jétől a havi minimálbér bruttó 266 800 forintra, a garantált bérminimum bruttó 326 000 forintra nőtt.

„A minimálbér 15 százalékkal a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedett. Ez a bérváltozás azon munkavállalóknak a bérét nem érinti, akiknek a szerződés szerinti bruttó alapbére 266 800 forintot, illetve a középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén 326 000 forintot meghaladja, viszont az ő estükben bértárgyalási alap lehet” – magyarázza Szabó Andrea, a Man at Work bérszámfejtési csoportvezetője.

A minimálbér-emelés kapcsán sokan azt gondolják, hogy ez csak az alacsony jövedelműeket érinti, de az éremnek van egy másik oldala is.

„Ma már annyi minden ehhez az összeghez van kötve, hogy ilyenkor több minden változik. Egyik oldalról dupla odafigyelés a részünkről is, mert minden kölcsönzött munkavállalónk esetében megvizsgáljuk a változásokat, ugyanakkor egyértelműen kijelenthető, hogy megéri, hiszen az aktív kapcsolat és törődés mindig megtérül” – fogalmaz Ottó Csaba, a Man at Work ügyvezető igazgatója.

Hogy mi minden változik a minimálbérrel együtt? Például a csekély értékű ajándék maximálisan adható összege vagy az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony esetén minimálisan fizetendő órabér. Ez legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, azaz 1 304 forint/óra, szakképzettéget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimum 87 százaléka, azaz 1 630 forint/óra. Változik a rehabilitációs hozzájárulás is, de bizonyos adókedvezményeknél is következményekkel jár. Vannak olyan járandóságok/kötelezettségek, amelyeknél már december 1-jétől az új minimálbért kell alkalmazni és vannak, amelyeknél csak 2024. január 1-től.

A piacon mindig vannak olyan cégek, amelyek próbálnak „trükközni”, hogy elkerüljék a magasabb minimálbér kifizetését, illetve az ezzel járó adóterheket. Ilyen esetben előfordul, hogy a vállalkozások részmunkaidős foglalkoztatásban állapodnak meg a munkavállalókkal, ami a valóságban teljes munkaidős foglalkoztatást jelent. Ez nemcsak erkölcsi értelemben aggályos, de egy munkaügyi ellenőrzés során gyorsan kiderül, és munkaügyi bírsághoz vagy akár munkaügyi perekhez is vezethet.

A Man at Work partnereinél ez nem jellemző: „azt tapasztaljuk, hogy a cégek nemcsak korrektek, hanem eleve magasabb bérszinttel dolgoznak. Így a náluk dolgozó, kölcsönzött munkaerőt összességében kevésbé érinti a minimálbér-emeléssel kapcsolatos bárminemű módosítás. Vannak, akiket igen, de ez nem tömeges jelenség” – folytatta a pénzügyi szakértő.

„Munkaerő-kölcsönző cégként tisztában kell lennünk a változásokkal. Bár ilyen esetben ez intenzív feladat, de arra koncentrálunk, hogy a munkavállalók jobban járnak a minimálbér-emelés után, hiszen a magas inflációt ezen a szinten is kompenzálni kell.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-11-17 11:20:00
A munkáltató alapvető kötelezettsége, hogy a munkavállalót a munkaszerződésben foglaltak szerint foglalkoztassa. Azonban bizonyos feltételek mellett a törvény lehetővé teszi a munkáltató számára, hogy a munkavállaló munkáját ideiglenesen a munkaszerződéstől eltérően vegye igénybe. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS