Otthoni munkavégzés: akár hatékonyabbak is lehetnek a virtuális csapatok

2020. 03. 26., 16:00

Nem csökkenti a produktivitást az otthoni munkavégzés egy norvég kutatás szerint.

Nils Brede Moe, a SINTEF norvég kutatócég munkatársa hosszú ideje vizsgálja csapatmunkát olyan cégeknek, mint a Spotify vagy az Ericsson, valamint számos banknál és tanácsadócégnél.

A csapatmunkát vizsgáló friss tanulmányok szerint az emberek nem válnak kevésbé produktívvá az otthoni munkavégzés során, feltéve, hogy ésszerűen dolgoznak és rendelkeznek azokkal az eszközökkel, melyek szükségesek a kollégákkal való együttdolgozáshoz – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Moe szerint nagyon is meg lehet őrizni a hatékonyságot akkor is, ha otthonról, úgynevezett virtuális csapatokban kell dolgozni.

A virtuális csapat nem csökkenti magától értetődően a produktivitást, bár egy kicsit nagyobb kihívást jelenthet a hatékonyság fenntartása. Kutatásunk során arra jutottunk, hogy egyes virtuális csapatok jóval hatékonyabbak is, mint az egy helyen tartózkodó munkacsoportok" - fejttette ki.

Sokan úgy tapasztalják, sokkal több feladatot végeznek el otthon, ahol kevesebbszer szakítják meg őket a munkában. Egy fejlesztőnek például átlagosan 20 percre van szüksége ahhoz, hogy egy ilyen megszakítás után folytassa a feladatát – mondta Moe.

A kutatók szerint fontos, hogy az együtt dolgozók jelentkezzenek be kollégáiknál, amikor felveszik, és amikor leteszik a munkát.

„Ha egy munkacsoport nem tud egy helyről dolgozni, fennáll annak veszélye, hogy ez aláássa a kölcsönös bizalmat. Ez az információcsere és a visszajelzések számának csökkenéséhez, kiegyenlítetlen munkaterheléshez, megnövekedett ellenőrzésekhez vezethet, és a bizalmatlanság negatív spirálját indíthatja el” – véli Nils Brede Moe.

„Ha ott ülsz és arra vársz, hogy válaszoljon valaki, akiről nem tudod, be van-e épp kapcsolódva a munkába, vagy sem, könnyen felvetődhet benned a kérdés, vajon mégis mit csinál a másik. Viszont ha az ember mindenkivel közli, hogy nagyjából hogyan képzeli a napot, például hogy a nap közepén kiugrik bevásárolni a szüleinek, akkor ez megelőzheti az ilyen bizalmatlanságot” – fejtette ki.

Moe szerint a társas kapcsolatok is kihívást jelenthetnek az otthoni munkavégzésben. Miközben valaki magányosnak érzi magát, és nagyon várja a kora reggeli bejelentkezést, mások számára ez stresszel járhat, főként azoknak, akik otthonról dolgozva megosztják a munkaterületet egy másik felnőttel és gyerekekkel is. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.