Öt százalék fölé emelkedett a munkanélküliségi ráta júniusban

2020. 07. 29., 10:45

A statisztikai hivatal közzétette a júniusi és a második negyedévi foglalkoztatottság- és munkanélküliség-adatokat.

Foglalkoztatottság

Júniusban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 457 ezer fő volt, ami az előző hónaphoz képest 58 ezer fővel nőtt, tavaly júniushoz képest pedig 38 ezer fővel csökkent.

A második negyedévben a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 408 ezer volt, 2,3 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 55, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallóké 28, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié pedig 19 ezer fővel csökkent.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta éves összevetésben 1,1 százalékponttal, 74,0 százalékra csökkent. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, amit Magyarország a koronavírus-járványt megelőzően el is ért. A járvány következtében a foglalkoztatás visszaesett és jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,1, a nőknél 66,1 százalék.

Munkanélküliség

2020 júniusában a munkanélküliek átlagos létszáma 240 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 5,1 százalék volt. Az előző hónaphoz képest a munkanélküliek száma 25 ezer fővel, a 2019. júniushoz képest pedig 92 ezer fővel nőtt. A munkanélküliségi ráta egy hónap alatt 0,5, egy év alatt 1,9 százalékponttal emelkedett.

Az inaktívak száma jelentősen, 84 ezer fővel csökkent májushoz képest, a korábban munkahelyüket elvesztett személyek nagy része ugyanis – a személyes kapcsolatok korlátozásának feloldását követően – aktívan kezdett munkát keresni. Közülük 58 ezren el is kezdtek dolgozni, növelve a foglalkoztatottság szintjét. További 25 ezren azonban – annak ellenére, hogy aktívan kerestek munkát, és 2 héten belül munkába is tudtak volna állni – nem találtak munkalehetőséget.

A második negyedévben a munkanélküliek átlagos létszáma 214 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalék volt. A 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 24 ezer fővel, 112 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,0 százalékponttal, 4,4 százalékra nőtt, míg a nők esetében a munkanélküliek száma 35 ezer fővel, 102 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,7 százalékponttal, 4,9 százalékra emelkedett.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 44 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 4,0 százalékponttal, 14,7 százalékra emelkedett. A munkanélküliek több mint egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 1,4 százalékponttal, 4,2 százalékra nőtt, az 55–74 évesek munkanélküliségi rátája gyakorlatilag nem változott, 2,6 százalék volt.

A munkanélküliség átlagos időtartama 6,4 hónappal csökkent, 8,0 hónap volt, a munkanélküliek 20,9 százaléka keresett legalább egy éve állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

A munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében Észak-Magyarország kivételével valamennyi régióban nőtt. Nyugat-Dunántúlon és Pest régióban volt a legalacsonyabb, 3,4, valamint 3,6 százalékos értékekkel. A legmagasabb, 7,0 százalékos munkanélküliség Észak-Alföldet jellemezte. A legnagyobb változás Dél-Alföldön következett be, ahol a ráta értéke 2,7 százalékponttal, 5,5 százalékra emelkedett. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 05. 15., 09:25
A magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez már nem elég több beruházás, több munkaóra vagy több export. A hazai vállalatoknak magasabb hozzáadott értékre, jobb szervezettségre, erősebb digitalizációra és tudatosabb vezetésre van szükségük – erről beszélt Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese a New World Talks 2026 gazdasági konferencián, Budapesten.
2026. 05. 15., 14:05
A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása a kiskereskedelmi (retail) folyamatokban mára általánossá vált. Az MI nem csupán technológiai eszköz, hanem olyan döntéstámogató megoldás, amely közvetlen hatással van a kiskereskedelmi cégek napi működési folyamataira. A legfontosabb tudnivalókat Csenterics András és Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédei foglalták össze.
2026. 05. 15., 17:20
Az Országgyűlés 2026. május 9-én elfogadta a 2026. évi XIV. törvényt, amely több, az ukrajnai fegyveres konfliktus miatt kihirdetett veszélyhelyzet során megalkotott kormányrendeletet törvényi szintre emel. A jogszabály kifejezetten érinti a gazdasági és adózási környezetet, mivel számos, eddig átmeneti jelleggel alkalmazott intézkedés továbbra is hatályban marad, illetve új, törvényi szintű szabályozást kap. A Grant Thornton szakemberei a törvény legfontosabb, adózást érintő rendelkezéseit emelik ki, a teljesség igénye nélkül.
2026-05-14 16:10:00
Az szja-bevallási tervezeteket a NAV a rendelkezésére álló információk alapján állítja össze. Ha a tervezet elkészítésekor hibát, hiányosságot talál az adatokban, soron kívül értesíti az érintetteket, hogy még határidőben, május 20-áig javíthassák a bevallást. Még most sem késő regisztrálni a DÁP-ra vagy az Ügyfélkapu+-ra, hiszen a javítás is online a legegyszerűbb – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.
Jobb oktatás, hatékonyabb egészségügy, minőségibb úthálózat – ezeket a példákat emelte ki Nyári Zsolt okleveles adószakértő arra vonatkozóan, hogy mit vár el a lakosság az adóterhekért cserébe. A K-X Consulting partnere kifejtette: bár nem biztos benne, hogy a költségvetés egyhamar lehetővé teszi a TISZA változtatásait – pláne nem az adókedvezmények megtartása és további adókedvezmények ígérete mellett –, a részletszabályok tisztázni fogják a helyzetet. A szakértő az áfacsökkentésre, a vagyonadóra és a kata kiterjesztésére vonatkozóan is elmagyarázta, mire számíthatunk az új kormánytól.
Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS