Nőne a GDP, ha helyzetbe hoznánk a nőket a munkaerőpiacon

2021. 09. 22., 17:30

A McKinsey tanácsadócég legfrissebb tanulmánya – Win-win: Kelet-Közép-Európa jól járna, ha helyzetbe hozná a nőket a munkaerőpiacon – szerint a kelet-közép-európai térség GDP-je 2030-ra éves szinten 146 milliárd euróval lenne magasabb, ha a nemek között meglévő munkaerőpiaci különbségeket sikerülne felszámolni. A diszkrimináció kiküszöbölése 8 százalékkal dobná meg a gazdasági növekedést a térségben, hozzávetőleg akkora értéket teremtve, mint a szlovák és a horvát gazdaság együttes teljesítménye.

A tanulmányban megvizsgált hét kelet-közép-európai országban (Horvátországban, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában) a lakosság 52, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 60 százalékát adják a nők – ennek ellenére a munkaerőpiacon csak 45 százalék az arányuk.

A Magyarországon 25 éve jelenlévő McKinsey kutatása szerint három tényező különösen nagy hatással lehetne a gazdasági teljesítményre: a nőknek a mostaninál nagyobb részvétele a munkaerőpiacon, a nők által teljesített fizetett munkaórák számának növekedése, továbbá a nők erőteljesebb jelenléte a nagy termelékenységű szektorokban.

„A nők növekvő szerepvállalása a munka világában a kelet-közép-európai térségben tapasztalható munkaerőhiányon is enyhítene, hiszen jelenleg 630 000 álláshely betöltetlen a régióban. Ha a térség visszatér a járvány előtti gazdasági növekedéshez, ez a szám akár kétmillió fölé is emelkedhet 2030-ig. Másfelől viszont két és fél millió nő tudna megjelenni a munkaerő-kínálati oldalon, amennyiben a kelet-közép-európai országok megtennék a megfelelő lépéseket azért, hogy felszámolják a munkaerőpiacon tapasztalható nemi egyenlőtlenségeket”mondta Matécsa Márta, a McKinsey munkatársa és a jelentés egyik szerzője.

A McKinsey elemzése szerint leginkább az egészségügyben, a szociális munka területén, a kis- és nagykereskedelemben, valamint a feldolgozóiparban várható a jövőben a munkaerő iránti kereslet növekedése. Figyelembe véve, hogy a női munkavállalók közel fele dolgozik ezen szektorok valamelyikében a régióban, a nők jó eséllyel pályázhatnának az itt keletkező új álláshelyek jelentős részére.

A makrogazdasági előnyök mellett az egyes vállalatok és vállalkozások is profitálhatnának a munkahelyi sokszínűség erősödéséből a jelentés szerint. A McKinsey által az utóbbi egy évtizedben elvégzett felmérések arra mutattak rá, hogy a nők növekvő aránya a vállalati felsővezetésben együtt jár az érintett cégek pénzügyi teljesítményének javulásával.

A mostani tanulmány megerősítette, hogy ez az összefüggés a kelet-közép-európai régióban is fennáll. Kétszáz régiós nagyvállalat adatait megvizsgálva az látszott, hogy azok a vállalatok, amelyekben a leginkább kiegyenlített volt a nők és a férfiak aránya a felsővezetésben, 26 százalékkal nagyobb eséllyel értek el átlag feletti nyereséget, mint azok, ahol a nemek aránya kiegyensúlyozatlanabb volt, vagy egyáltalán nem volt női vezető az igazgatósági tagok között.

Kelet-Közép-Európában a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 60 százaléka és a vezető beosztással rendelkezők 37 százaléka nő – ez az arány magasabb a nyugat-európai átlagnál, sőt az észak-európai országokét is meghaladja. Ám minél feljebb haladunk a ranglétrán, annál kevesebb női vezetővel találkozunk. Ma a felsővezetői pozíciók körülbelül 20 százalékát töltik be nők Kelet-Közép-Európában, de a vezérigazgatóknak csupán a nyolc százaléka nő.

Ráadásul a legjelentősebb régiós vállalatok 44 százalékában egyetlen női vezető sincs az igazgatósági tagok között. Ráadásul a nemek közötti egyenlőség megteremtésében történő előrehaladás az utóbbi években megtorpant. 2012-ben a női felsővezetők aránya 14 százalék volt a régióban, ami csak egy százalékponttal maradt el az északi országoktól, és kerek öt százalékponttal volt magasabb a nyugat-európai átlagnál. Nyolc évvel később a Közép-Kelet-Európa és az északi országok közötti különbség meghatszorozódott, miközben Nyugat-Európa mindössze 3 százalékpontra dolgozta le a hátrányát régiónkhoz képest.

Mi áll a női és férfi munkavállalók közötti eltérő munkaerőpiaci arányok hátterében? Egy 3000 női és férfi munkavállaló bevonásával Csehországban, Magyarországon és Lengyelországban elvégzett felmérésből kiderül, hogy a nők 28 százaléka meg van győződve arról, hogy női mivoltuk megnehezíti számukra mind az előléptetést, mind a fizetésemelést. Emellett a nők csaknem harmada (27 százalék) állítja azt, hogy a munka és magánélet egyensúlyának hiánya akadályozza meg őket a felsővezetői pozíciók elérésében (a férfiaknak csak az egyötöde mondta ugyanezt).

A Covid-19 járvány tovább súlyosbította a munka és a magánélet egyensúlyával kapcsolatos problémákat. Miközben nők és férfiak egyaránt több időt töltenek manapság otthoni és fizetetlen házimunkával, a női válaszadók több mint 40 százaléka fontolgatja azt, hogy a járvány miatt kialakult helyzetben még kevesebb időt fog a fizetett munkájára szánni – vagyis csökkenteni fogja a munkaórák számát, részmunkaidős foglalkoztatásra tér át, kisebb megterheléssel járó munkakört választ, vagy akár abba is hagyja a munkát.

Azoknak a nőknek a többsége (54 százalék), akiknek tíz évesnél fiatalabb gyermeke van, ezeket az opciókat mérlegeli. Ha a szándékaik valóra válnak, annak súlyos következményei lehetnek a kelet-közép-európai gazdaságokra nézve, veszélyeztetve a nők munkaerőpiacon elért korábbi eredményeit is.

„A kelet-közép-európai gazdaságok nagyobb eséllyel térhetnek vissza ahhoz a kedvező növekedési pályához, amelyet a járvány előtti időszakban élveztek, amennyiben képesek javítani a nők helyzetén a munkahelyeken. Azok a tényezők, amelyek korábban a növekedés motorjainak számítottak – mint például a munkaerőköltség terén mutatkozó előny és a hagyományos iparágak fejlesztése –, egyre kevesebbet nyomnak a latban. A kutatásunk azonban azt mutatja, hogy a nők helyzetbe hozása nagyon is hatékony eszköz lehet a régió versenyképességének megerősítésére”mondta Jurica Novak, a McKinsey közép-európai vezetője és a tanulmány egyik társszerzője.

A nők nagyobb arányú foglalkoztatása által kínált növekedési potenciál kiaknázása célzott intézkedésekkel érhető. A McKinsey szerint az alábbi négy prioritás segíthet a megoldásban:

1. Konszenzusos vízió és intézkedések, amely a nők és a férfiak foglalkoztatottságában mutatkozó különbségek felszámolására irányulnak. Az e téren elért eredményeket fontos mérni és folyamatosan kommunikálni.

2. Az alulreprezentált csoportok tehetségeit támogató programok: vezetőképzés elősegítése, illetve olyan mentorprogramok indítása, amelyek kifejezetten a nők és más alulreprezentált csoportok számára készülnek.

3. A munka és magánélet egyensúlyának javítása mindkét nem esetében: még több rugalmas munkavégzési lehetőség elérhetővé tétele (részmunkaidő, távoli munkavégzés, kötetlen munkavégzés), a férfiak gyermekgondozásra fordítható idejének növelése, illetve a magas szinvonalú és megfizethető gyermekgondozás elérhetőségének növelése

4. Társadalmi hatások: a McKinsey kutatásai azt mutatják, hogy amennyiben a döntéshozók nyilvánosan is felvállalják azokat a törekvéseket, amelyek a nemek közötti egyenlőtlenségek felszámolására irányulnak – ahelyett, hogy ezt a feladatot egy „sokszínűségért felelő munkatársnak” delegálnák –, az eredmények is hamarabb megmutatkoznak. Fontos továbbá a nők jelenléte a felsővezetésben, mert ők példát tudnak mutatni a szervezet egésze számára.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-22 18:10:00
A mezőgazdasági termelői árak 2023-ban 16 százalékkal csökkentek, ezen belül a növényi termékek ára 28 százalékkal elmaradt a megelőző évitől, az állatok és állati termékeké pedig 12 százalékkal nőtt. A ráfordítási árak 1,1 százalékos mérséklődéséhez főként a folyó termelőfelhasználás összetevőinek 2,5 százalékos csökkenése járult hozzá, míg a mezőgazdasági beruházások árszínvonala 10 százalékkal emelkedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS