Nem ritkák az 1 millió forintos bruttó bérek Magyarországon

2023. 12. 19., 18:40

A keresetek vásárlóerejének csökkenése miatt egyre többen nyitottak a munkahelyváltásra. A cégek jövőre 5 és 12 százalék közötti béremelést hajthatnak végre, miközben úgy tűnik, sokan újra megkövetelik a rendszeres irodai jelenlétet – derült ki a Grafton Recruitment toborzócég felméréseiből.

A bizonytalan gazdasági helyzet ellenére nyitottak a dolgozók a munkahelyváltásra, miután idén csökkent a keresetek vásárlóereje. A Grafton Recruitment toborzócég Salary Guide felmérései szerint a legtöbb vállalat 8 és 13százalék közötti béremelést adott, ami messze elmaradt a 18százalék-hoz közeli éves átlagos áremelkedéstől.

„A reálbérek visszaesése miatt a munkavállalók többsége nyitott a váltásra, annak ellenére is, hogy a gazdasági helyzet bizonytalan, ilyenkor pedig általában óvatosabbak a dolgozók” – mondta Farkas Tamás, a toborzócég vezetője. A Grafton kutatása szerint a dolgozók 70-75 százaléka kész elhagyni jelenlegi munkahelyét, ami kiemelkedően magas szint.

A felmérés szerint a mérnöki, a logisztikai, a pénzügyi, az SSC, de még az IT-szektorban is csökkent a reálbér. Hosszú évekig a munkaerőhiány miatt az IT-szakemberek bérének gyors növekedése volt jellemző, most azonban ezen a területen is romlott az életszínvonal. Miután egyre több a junior IT-szakember, a vállalatok mozgástere nőtt a munkaerőfelvételt tekintve, ráadásul elvétve még leépítéseket is láthatunk a szektorban. Ugyanakkor a magasan képzett, nyelveket beszélő IT-sok iránt továbbra is nagy a kereslet, ők az idén munkahelyváltással 20-40 százalék közötti béremelést is ki tudtak harcolni.

Habár a keresetek növekedése nem tartott lépést az inflációval, mégis egyre több pozícióban érhető el az 1 millió forintos bruttó átlagbér. Ez nem meglepő, hiszen a legtöbb területen így is 10 százalék körüli volt a béremelkedés. A főkönyvelők fizetése 1-1,8 millió között mozog, de kontrollingvezetőket sem találni már milliós bruttó bér alatt. Az üzleti szolgáltatóközpontokban 1-1,3 millió forint között mozog a seniorok bére, ami azt jelzi, hogy egyre komplexebb feladatköröket hoznak Magyarországra az SSC-k. A feldolgozóiparban még ritkák az 1 millió feletti bérek, úgy tűnik, itt még át kell törni ezt a lélektani határt, ugyanakkor az IT-szektorban egyre jellemzőbbek a 2 millióval kezdődő bérajánlatok.

„2023 a költségoptimalizálások éve volt, és nagyon úgy tűnik, hogy a jövő év is erről szól majd. Ez egyrészt azt jelenti, hogy nem várhatunk az ideinél nagyobb béremeléseket, másrészt jelzi, hogy a vállalatok a profitabilitásuk megtartásáért harcolnak majd. Miután azonban továbbra is magas a váltási hajlandóság, így a fluktuáció nőhet is azok körében, akik elégedetlenek lesznek a béremelésekkel” – fejtette ki Farkas Tamás.

A vállalatok jövőre legalább 5 százalékos béremelést hajthatnak végre, a többség 10százalék körüli szintre merészkedik majd, a piac teteje pedig 12 százalék körül lehet. Ezzel jövőre a legtöbb dolgozó fizetésének a vásárlóereje, ha kismértékben is, de újra emelkedhet, miután az infláció a legfrissebb előrejelzések szerint várhatóan 5-7 százalék között lehet.

A felmérésünk szerint a dolgozóknak a béremelés mellett a legfontosabb a munka-magánélet egyensúlya, az általános irodai légkör, illetve a jó csapat. A karrierlehetőség lejjebb csúszott a preferencialistán” – tette hozzá.

Mindeközben a Covid egyik legnagyobb vívmányának is sok helyen leáldozóban van. A Grafton kutatása szerint a vállalatok elkezdték visszaintegrálni a dolgozókat az irodába. Amíg korábban csak havonta néhány alkalommal követelték meg az irodai munkavégzést a cégek, addig mostanra számos cég áttért a heti 2-3 irodai naphoz. Néhányan pedig már csak heti 1-2 nap lehetőséget biztosítanak az otthoni munkavégzésre.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-17 21:10:06
A globális kihívásokra, az ezeket övező változásokra és szabályozásokra reagálva az év elején alakult meg a VOSZ BPVRSZ Fenntarthatósági Vállalkozói Közösség, amely a hamarosan kötelező jelleggel életbe lépő ESG előírások és környezetvédelmi szabályozások kezelésében is segítséget nyújthat, és adhat kézzelfogható megoldást a piaci szereplőknek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS