Jön a négynapos munkahét? – Biztatóak a kísérlet eredményei

Jön a négynapos munkahét? – Biztatóak a kísérlet eredményei
2023. 02. 23., 09:49

Az Egyesült Királyságban elvégzett nagyszabású teszt olyan jól sikerült, hogy csaknem minden résztvevő vállalat folytatja a gyakorlatot.

Az Egyesült Királyság 2022 utolsó hónapjában zárta le minden idők talán legnagyobb, négynapos munkahétre vonatkozó kísérletét, amibe a szervező 4 Day Week Global több mint hatvan vállalatot és többezer munkavállalót hívott meg. Az egyelőre elképzelhetetlennek tűnő rövidítés hatalmas sikert aratott, a jótékony élettani és magánéleti hatásoktól a gazdasági haszonig.

A társszervező Autonomy.work oldalán közzétett értékelés a résztvevő alkalmazottak több olyan válaszát is kiemeli, ami arra utal, hogy  az újítás előnyösebb alternatíva, mint a jelenlegi status quo, már csak a kipihent alkalmazottak javuló aránya miatt is. A 2900 munkavállaló 40 százaléka mondta azt, hogy kevesebb alvásproblémával vagy álmatlansággal küzdött. Ezzel szemben 45 százalékuk nem tapasztalt változást az alvásban, és 15 százalék az alvásproblémák növekedéséről számolt be.

Valamivel meggyőzőbbek az arányok a burnout jelenség szempontjából vizsgálva, hiszen 39 százalék határozottan kevesebb stresszt tapasztalt a vizsgált időszakban, de a fennmaradó 71 százalék is jóval kevésbé érzékelte a kiégés jeleit.

Az Egyesült Királyság négynapos munkahetet vizsgáló kísérletében 61 vállalat vett részt. Közülük 56 cég (tehát a résztvevő társaságok 92 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a kísérlet végeztével továbbra is négynapos munkahetet fog alkalmazni, és a cégek közül tizennyolc erősítette meg, hogy a négynapos munkahét biztosan állandó gyakorlattá válik. A mind időtartamában, mind a résztvevők létszámában monumentális tesztet a 4 Day Week Global szervezte, a Boston College, a Cambridge-i Egyetem és az Autonomy kutatócsoportjaival együttműködve, 2022 júniusától decemberéig. A vizsgálatban részt vevő vállalatok legnagyobb részét a marketing- és reklámipar, a második legnagyobb szeletét a szakmai szolgáltatói szektor, míg a harmadikat a jótékonysági és nonprofit szervezetek adták.

A négynapos munkahét kísérleti programjában a munkavállalók 46 százaléka a szokásosnál kevesebb fáradtságot tapasztalt, 14 százalékuk viszont többet, de ezekhez képest elsöprő előnyök mutatkoztak a privát és a szociális élet javulásában: előbbi 60, utóbbi 62 százalékkal lett jobb a vizsgált időszak végére. A munka és a háztartással kapcsolatos teendők egyensúlya szintén optimálisnak tűnik: a résztvevők 54 százaléka találta úgy, hogy több ideje jut az otthonával kapcsolatos teendőkre és ugyanennyien voltak elégedettebbek a háztartási költségek mértékével, a kapcsolataik minőségével és az időbeosztásuk alakulásával.

Hova tovább: a fluktuáció markáns visszaesést mutatott, 57 százalékkal kevesebben hagyták ott a négynapos munkahetet biztosító vállalatokat, mint korábban, sőt, kimutathatóvá vált egy 15 százalékos arányú réteg, amelynek dolgozói úgy nyilatkoztak, semmi pénzért nem térnének vissza az ötnapos munkahétre.

A lelkesedés nem véletlen, hiszen olyan munkavállalókról beszélünk, akik 40 óra helyett 32-t dolgoztak le hetente, ugyanakkora fizetésért, de az egymillió fontos kérdés még mindig az, hogy mindez üzletileg megéri-e a gazdasági szervezeteknek, mert ha nem, aligha válhat elterjedt gyakorlattá a jövőben. Nos, a tanulmány szerzői a cégvezetőknek is jó hírrel szolgáltak: amíg csak a kísérlet időtartama alatt 1,4 százalékkal nőttek a bevételek, a korábbi évek azonos időszakához képest átlagosan 35 százalékos bevételnövekedést sikerült elérni.

Gábor János

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 13:10:00
2024. március 1-jén módosul az UJEGYKE-nyomtatvány, ettől az időponttól már külön is bejelenthető állandó meghatalmazás az áruk uniós vámjogi státuszáról szóló igazolás (T2L vagy T2L/F) kiadásával kapcsolatos ügyek intézésére – hívta fel a figyelmet az adóhivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS