Nagyot zuhant a munkavállalói elkötelezettség, jelentős elvándorlás indult be

Az eseményen a Kincentric szakemberei előadásukban ismertették legfrissebb nemzetközi méréseik eredményeit. Ezek alapján a munkavállalói elkötelezettség mértéke, jelentősen zuhanva 2021 második negyedévére, átlagosan 65 százalékot ért el, ami 2017 óta a legalacsonyabb érték. Fontos megállapítás még, hogy a munkavállalók 93 százaléka szeretné rugalmas időbeosztásban végezni a munkáját, illetve 56 százalékuk váltana munkahelyet azét, hogy rugalmasabb keretek között dolgozhasson.

A szakmai rendezvény keretében szó esett arról is, hogy mi a HR vállalaton belüli szerepe jelenleg, és hogyan változhat ez a jövőben. Németh Kornél, a Rossmann Magyarország Kft. ügyvezetője kifejtette, hogy szerinte a HR vállalaton belüli szerepe elengedhetetlen, és stratégiai szinten érdemes kezelni a területet. A koronavírus-járvány is rámutatott, hogy a HR kulcsfontosságú a változásmenedzsmentben és ez a digitalizáció miatti folyamatos változások kezelésére, integrálására és kommunikációjára is érvényes.

Sávos András, a Knorr-Bremse digitalizációért felelős alelnöke ugyanebben a panelbeszélgetésben arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg két meghatározó humánerőforrás-kihívással kell globálisan megküzdenie a vállalatoknak: az egyik a pandémia következtében elindult gigantikus mértékű fluktuáció, a másik pedig, hogy egy vállalat hogyan találja és tartja meg a megfelelő tehetségeket (talent management). A vezető szerint mindkét kihívás megoldásában kulcsszerepe van a HR-nek. Sabjányi László, a Wolt ügyvezető igazgatója pedig arról beszélt, hogy náluk meghatározó szempont a cég különböző érdekcsoportjainak elégedettsége, legyen szó vásárlókról, vendéglátó partnerekről, ételfutárokról, vagy a munkavállalókról.  Ez utóbbi tekintetében óriási jelentősége van a HR terület által nyújtott támogatásnak. A menedzser szerint a HR számos területét lehet digitalizálni, automatizálni, a stratégia és a kedvező vállalati kultúra viszont emberekre épül.

Harmadik országbeli munkavállalók toborzása és foglalkoztatása

A HR Fest kiemelten foglalkozott a nem Európai Uniós országból érkező külföldi munkavállalók toborzásával és foglalkoztatásával is. A téma aktualitását az adja, hogy a kormány lépéseket tett annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt szigorúan szabályozott keretek között elősegítse a külföldi munkaerő szerepvállalását. Az erről szóló 407/2021. (VII. 8.) rendelet szeptember 1-jén lépett hatályba, mely többek között szigorú minősítéshez köti a harmadik országból érkező munkavállalók alkalmazását.

A témával foglalkozó kerekasztalbeszélgetés keretében Kitta Alexandra, a Samsung SDI Magyarország Zrt. toborzási csoportvezetőjekifejtette, hogy esetünkben három különböző kultúra keveredik vállalton belül – rendkívül sikeresen –, hiszen magyarok, és koreaiak mellett ukrán kollégák is dolgoznak a cégnél. Velük kapcsolatban a szakember kifejtette, hogy korábban jellemzően az egyszerűbb összeszerelési munkakörökben számítottak rájuk, de mivel mindenki számára egyenlő lehetőségeket és esélyeket biztosítanak a fejlődésre, amivel sokan tudtak is élni, így a külföldről érkező kollégák is folyamatosan lépnek előre a ranglétrán, akár különböző vezetői pozíciókba is.

Nagy Krisztina, a Flextronics International Kft. Senior HR Managere, Site HR Business Partnere a téma kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a Flextronics estében komplex integrációs programot valósítanak meg, melynek keretében nemcsak a legfontosabb ismeretek átadásával, hanem nyelvtanfolyammal, tolmácsok alkalmazásával, érzékenyítésével és kétnyelvűsítéssel segítik a harmadik országból érkező munkavállalók beilleszkedését és megfelelő teljesítményét.

Gyarmati Szilvia, WHC Csoport fizikai munkaerő-kölcsönzés és közvetítés üzletágvezetőjehozzátette, hogy a cég az elmúlt öt évben jelentős tapasztaltra tett szert harmadik országból érkező munkavállalók munkaerő-kölcsönzés keretében megvalósuló foglalkoztatásában – a vállalat jelenleg is közel 4000 fős kölcsönzött munkaerő állománnyal bír. Ennek alapján az látszik, hogy a Magyarországra nem EU-s országból érkező külföldiek nagyon ambiciózusak, dolgozni akarnak, esetenként nagyobb mértékű munkamorállal bírnak, mint a magyar munkavállalók, és általánosságban hosszútávon számíthatnak rájuk a magyar munkaadók.