Nagy Márton: „elmozdult a makrogazdasági pálya”, kicsi a lehetősége a 13 százalékos minimálbér-emelésnek

Nagy Márton felidézte: a hároméves bérmegállapodás alapján idén januártól 9 százalékkal nőttek a minimálbérek, jövő januártól 13 százalékos, 2027-től pedig 14 minimálbér-emelkedés lenne esedékes. A tervezett makrogazdasági pálya ugyanakkor elmozdult, ezért az érintettek most vitatkoznak az emelés mértékén.

A bérmegállapodás alapját az alábbi makrogazdasági mutatók és prognózisaik képezték:
– a bruttó átlagkereset 2025-ben 8,7 százalékkal, 2026-ban 7,6 százalékkal, 2027-ben 7,4 százalékkal,
– a GDP 2025-ben 3,4 százalékkal, 2026-ban 4,1 százalékkal, 2027-ben 4,3 százalékkal emelkedik, miközben
– az átlagos éves infláció 2025-ben 3,2 százalék, 2026-ban 3,0 százalék, 2027-ben pedig szintén 3,0 százalék lesz.
A 2025-ös prognózisokhoz képest valóban „elmozdult” a pálya: a GDP-növekedés 0,5 százalék körül lehet (az év első felében egyáltalán nem volt növekedés), az átlagos éves infláció pedig jóval 4 százalék felett lesz.

A miniszter arra számít, hogy a munkavállalói érdekképviseletek 12–13 százalékos emelést kérnek majd, a munkáltatók pedig 9–10 százalékot.

Az állam segíthet „összehúzni” a két oldalt, de hogy ez mennyibe kerül, az azon is múlik, milyen távol lesznek egymástól az álláspontok – mondta Nagy Márton.

A kormány az elmúlt 15 évben 28-ról 13 százalékra vitte le a szociális hozzájárulási adót – emlékeztetett a miniszter. A munkáltatók kérik a 12 százalékra történő csökkentést, de az 1 százalékpontos csökkentés évente 200 milliárd forintot vesz ki a költségvetésből. „A költségvetés szempontjából fájdalmas lépés, de nem biztos, hogy el lehet kerülni, ha kétszámjegyű minimálbér-emelkedést szeretnénk.” Meg kell egyezni a garantált bérminimum emeléséről is, aminek mértéke általában 2 százalékponttal kevesebb – jegyezte meg a miniszter, aki szerint a bérmegállapodás november elején–közepén jöhet létre. (MTI)

Fotó: MTI/Purger Tamás