Munkahelyváltási hullámot hozhat a home office

2021. 03. 19., 13:15

Paradox helyzet állhat elő a hazai munkaerőpiacon, hiszen bizonyos területeken egyre többen keresnek új állást. A járvány kezdetekor a HR-szakemberek biztosan megegyeztek volna abban, hogy a dolgozók inkább biztonságra törekednek a bizonytalan helyzetben, most azonban a fizikai eltávolodás a munkahelytől, illetve a munkatársi kapcsolatok lazulása ezzel ellentétes tendenciákat jelez egyes szektorokban. Többek között erről is beszélgetett Szakács László műsorvezető Hidvégi Krisztinával, a Lounge Group médiaigazgatójával és Herczeg István coach-trénerrel, a PRO Controlling Kft. ügyvezetőjével az L20 marketingkommunikációs blokkban, a 90.9 Jazzy Rádió Márkamonitor című műsorában.

A járványhelyzet hatására egyes területeken egyre csökkenő tendenciát mutat a munkavállalók elköteleződése a munkahelyük iránt” – véli Herczeg István. „Sok, hónapok óta, akár egy éve home office-ban dolgozó számára a rendszeres emberi kapcsolatok megszakadása, az irodai lét fizikai közelségének felcserélése a home office virtuális terére, a munkaadó iránti kötődés lazulásához vezethet, a fizikai távolságtartás ráadásul beidegződéssé, természetessé válhat.”

A munkavállaló szemszögéből a home office akár pozitívumként is lecsapódhat, hiszen a cég így vállal felelősséget dolgozóiért, és bízik bennük annyira, hogy „elhiszi”, otthoni körülmények között is ugyanazzal a lelkesedéssel, kitartással és precizitással végzik el feladataikat. Másrészt azonban az idő előrehaladtával a munkáltató szempontjából negatív hatások is előtérbe kerülnek: a munkavégzés automatikussá válik, a munkatárs pedig úgy érezheti, mindegy, ki van a vonal másik végén, akinek vagy ahová az elvégzett feladatokat leadja, és akitől a fizetését megkapja. A kollégák így sokkal könnyebben mérlegelnek egy új álláslehetőséget, vonzóbbá válhat az új munkahely, amennyiben ott kedvezőbb feltételekre számítanak.

Munkaadói oldalról egy „bejáratott” kolléga elvesztése és pótlása azonban egyrészt jelentős költségekkel járhat, járványidőszakban ráadásul nemcsak a keresés, de a potenciális jelöltek interjúztatása, betanítása is nehézségeket okozhat. Így tehát felmerül a kérdés: a járványhelyzet egyik legfőbb kihívása a munkatársak lojalitásának fenntartása, visszaépítése?

Herczeg István szerint a válasz egyértelmű igen, vagyis ez az egyik legfontosabb megoldandó nehézség. „A visszaépítés folyamatában kulcsfontosságú jelentősége lehet annak, hogy a vezetők transzparenssé tegyék az újrarendezéssel kapcsolatos céljaikat, elképzeléseiket, illetve az egyes célok megfogalmazásába akár bevonják a munkatársakat is” – fejtette ki. „Az emberek ugyanis hamarabb azonosulnak azokkal a döntésekkel, melyek meghozatalában maguk is részt vettek. Az azonosulásnak itt – ahogy általában is – kardinális jelentősége van, s nem lehet megelégedni a puszta elfogadással (kompromisszummal). A »nyitás« utáni együttműködés hatásfokát hatványozottan az fogja meghatározni, hogy a munkatársak milyen mértékben azonosulnak a szervezeti célokkal. Amilyen mértékben önfeladásként élik meg e célok elfogadását, olyan mértékben vesznek vissza az együttműködési szándékukból.”

„Csak arra tudom bátorítani a magyar cégvezető kollégákat, hogy gondolkodjanak el azon, hogyan tudnak nagyobb hangsúlyt fektetni arra, hogy tisztán lássanak a munkatársak szemléletével és hozzáállásával kapcsolatban. Ez az, ami nálunk mindig kisegített egy válsághelyzetből vagy egy változás során. A hozzáállásban, mentalitásban stabil munkatársakkal lehet végbevinni egy átalakulást, megvívni egy háborút – osztotta meg gondolatait Hidvégi Krisztina.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS