Munkahelyi adatkezelés: komoly változásokra figyelmeztet a szakértő

2019. 04. 04., 17:02

Az Országgyűlés 2019. április 1-jén elfogadta az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot. , A munkaviszonyra vonatkozó változásokat dr. Vári Csaba, a DLA Piper Hungary vezető ügyvédje tekinti át.

A módosítás mintegy 86 ágazati törvény adatvédelmi rendelkezéseit módosítja a tavaly életbe lépett GDPR végrehajtásához szükséges jogrendszeri koherencia biztosítása érdekében. Az új szabályok – néhány kivétellel – a Magyar Közlönyben történő kihirdetést követő 15. napon lépnek majd hatályba. A számos módosítás közül a legfontosabb, munkaviszonyra vonatkozó változásokat  tekinti át dr. Vári Csaba, a DLA Piper Hungary vezető ügyvédje az iroda Advocatus blogjának legújabb bejegyzésében.

A módosítás elfogadásával többek között törlésre kerülnek a GDPR fogalom-meghatározásával azonos definíciók, értelmező rendelkezések, valamint a jogalapok különös feltételei, amennyiben ilyenek megállapítására nincs lehetőség a GDPR alapján, továbbá az Infotv-re vonatkozó utalások. Fontos szabály, hogy a deregulációval a törölt kötelezettség nem szükségszerűen szűnik meg, hanem sok esetben csupán azt jelenti, hogy a kötelezettség a továbbiakban közvetlenül a GDPR-ból fakad.

A módosítás a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat is érinti, melyek közül az alábbiakban számba vesszük a legfontosabbakat:

I. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) módosítása

A módosítás folytán a munkavállaló személyiségi jogai korlátozásának feltételei szigorodnak, mostantól a korlátozásról előzetes írásbeli tájékoztatást kell nyújtani, e tájékoztatásnak pedig ki kell terjednie a korlátozás szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekre is.

Az Mt. új rendelkezése egyértelműsíti, hogy a munkáltató a munkavállalótól az Mt-ből származó igény érvényesítése szempontjából lényeges nyilatkozat megtételét vagy adat közlését illetőleg okirat bemutatását is követelheti, továbbá feljogosítja a munkáltatót, az üzemi tanácsot és a szakszervezetet, hogy a munkaügyi kapcsolatokkal összefüggésben a jogok gyakorlása vagy kötelességek teljesítése céljából nyilatkozat megtételét vagy adat közlését illetőleg okirat bemutatását is követelhesse. Ezen adatkezelésekről, valamint az alkalmazott alkalmassági vizsgálatokról a munkáltató az érintetteket, azaz a munkavállalókat írásban köteles tájékoztatni.

A módosítás lehetővé teszi a munkáltató számára a munkavállaló biometrikus adatainak kezelését, mégpedig abban az esetben, ha valamely dologhoz vagy adathoz, elzárt területhez történő jogosulatlan hozzáférés megakadályozása érdekében szükséges, és a hozzáférés a munkavállaló vagy mások élete, testi épsége vagy egészsége, vagy törvényben védett jelentős érdek súlyos vagy tömeges, visszafordíthatatlan sérelmének a veszélyével járna. Jelentősen védett érdek a módosítás példálózó felsorolása szerint: a legalább „Bizalmas!” minősítési szintű minősített adatok védelméhez, a lőfegyver, lőszer, robbanóanyag őrzéséhez, a mérgező, vegyi vagy biológiai, illetőleg nukleáris anyagok őrzéséhez, továbbá az 50 millió Ft-ot meghaladó érték védelméhez fűződő érdek.

Az új szabályozás rendelkezik az erkölcsi bizonyítvány kezelhetőségéről is. A munkavállaló bűnügyi személyes adata annak vizsgálata céljából kezelhető, hogy törvény vagy a munkáltató a betölteni kívánt vagy a betöltött munkakörben nem korlátozza vagy nem zárja-e ki a foglalkoztatást. A munkáltató akkor határozhat meg ilyen feltételt, ha az érintett személy foglalkoztatása – többek között – a munkáltató jelentős vagyoni érdeke, törvény által védett titok, vagy lőfegyver, lőszer, robbanóanyag őrzéséhez, a mérgező, vegyi vagy biológiai, illetőleg nukleáris anyagok őrzéséhez fűződő érdek sérelmének veszélyével járna. A munkáltató az említett feltételeket előzetesen írásban köteles meghatározni.

A munkáltató továbbra is jogosult a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében technikai eszközzel ellenőrizni, erről előzetesen írásban tájékoztatni kell a munkavállalót. Alapesetben – amennyiben a felek másképp nem állapodnak meg – a munkavállaló a részére biztosított számítástechnikai eszközt kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja. A munkáltató az átadott számítástechnikai eszközön tárolt, a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be, azaz, egyezően az eddig kialakult gyakorlattal, az adatba az ellenőrzés során addig tekinthet be, ameddig el nem tudja dönteni, hogy az adat magáncélú adat-e. Amennyiben magáncélú az adat, azt tovább nem vizsgálhatja, viszont a megfelelő munkajogi következményeket alkalmazhatja, ha a magáncélú használat jogellenes volt.

II. A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (Pkbtv.) módosítása

A módosítással pontosodik a bejelentésben érintett személy fogalma, ennek megfelelően bejelentésben érintett a bejelentő, valamint az a személy, akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, vagy aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet.

A módosítás nem tartja fenn a különleges adatok kezelésére vonatkozó eddigi abszolút – és a gyakorlatban megvalósíthatatlan – tilalmat. Ezentúl – garanciák mellett – lehetővé válik a különleges adatok és a bűnügyi személyes adatok kezelése, ideértve ezen adatok bejelentővédelmi ügyvéd valamint a bejelentés kivizsgálásában közreműködő szervezet részére történő továbbítását is.

A módosítás eredményeként a bejelentő természetes személynek a továbbiakban nem kell megadnia a bejelentés megtételekor a nevét és lakcímét. Ezzel kapcsolatban a módosítás indoklása jelzi, hogy a névtelen bejelentéseket a jogalkotó nem támogatja, azonban az általános adatvédelmi elvek – különösen az anonimitásra törekvés – figyelembe vételével szükségtelennek tartja az anonim rendszerek működtetésének akadályozását.

A bejelentővédelmi rendszerek vonatkozásában módosul továbbá a személyes adatok külföldre történő továbbításának szabályai, miszerint más államba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbításra kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a bejelentésre vonatkozó, a Pkbtv-ben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén kerülhet sor.

III. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (Szvmtv.) módosítása

A legfontosabb változások az adatkezelések jogalapját és a megőrzési időket érintik. Az eddigi speciális szabályok (pl. a személyes adatok megsemmisítése 6 hónap után, vagy elektronikus megfigyelőrendszerek esetén a 3 munkanapos, 30 napos illetőleg 60 napos őrzési idők, elektronikus beléptető rendszerek estén az azonnali, 24 órás illetőleg 6 hónapos törlési idők) törlésre kerülnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezentúl korlátlan ideig lehet ezen adatokat kezelni, hanem a GDPR általános rendelkezései alapján kell az adatmegőrzési határidőket megállapítani.

A módosítás egyéb rendelkezései: A vagyonőr a továbbiakban kizárólag magánterületen alkalmazhat elektronikus megfigyelőrendszert. Törlésre kerülnek a magánterület közönség számára nyilvános részére, valamint a ráutaló magatartással történő hozzájárulás szabályaira vonatkozó külön rendelkezések. Az elektronikus megfigyelőrendszer útján rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel megismerésének okát és idejét, valamint a megismerő személyét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 19:10:00
A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS