Munkaerő-kölcsönzés: elkerülhetőnek látszik az inflációs bérspirál

2023. 02. 21., 15:13

A munkaerő-kölcsönzési szektorban az idei béremelések átlagosan 10 százalék körül voltak – tette közzé a 420 ezer atipikus keretek között foglalkoztatott dolgozók kétharmadát képviselő tagszervezeteinek legfrissebb adatait a DiákÉSZ, a KÖZÉSZ és az MMOSZ.

A tavalyi 15-25 százalék mértékű infláció minden szektort súlyosan érintett. A bérek reálértékének megtartása miatt a foglalkoztatók a 2022 elején elfogadott béremelésen felül év vége felé egyszeri vagy visszamenőleges béremeléssel próbálták mérsékelni, ellensúlyozni az inflációt. 2023-ra várható volt, hogy hasonló nagyságrendű bérkompenzációt nem tudnak biztosítani, mert annak mértéke már nem kitermelhető. 

Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) kommunikációs alelnöke szerint a partnereik fix összegű béremelést adtak, vagy egységesen százalékos béremelést hajtottak végre. Több esetben próbálta a kölcsönvevő a 2022. év végi infláció miatti bérkompenzációt a 2023. évi béremeléssel együtt kommunikálni, abba beszámítani, de ezt nem fogadták lelkesedéssel a munkavállalók, ezért további bérmegállapodásokra került sor.

Ilyen esetekben a felek 2023. július 1-jétől további bérkompenzációban állapodtak meg. Olyan kiegészítés is előfordult, hogy a cégek sikeres üzleti éve esetén a dolgozók év végén prémiumot kaphatnak.

Természetesen a háború okozta kiszámíthatatlan gazdasági környezetet egyik fél sem tudja befolyásolni.  Az MMOSZ úgy látja, a betanított és a szakmunkás bérek minden olyan iparágban, szektorban versenyképesek tudtak maradni, ahol a nyersanyaghiány, megemelkedett rezsi költségek ellenére a cég üzleti tervei teljesültek, jövedelmezősége megmaradt.

Meghatározó iparágakban nem ritka, hogy a betanított, operátori bérek elérik, vagy akár 15-20 százalékkal meghaladják a 2023. évi garantált bérminimum, szakmunkás bérek minimális összegét, szakemberek esetében pedig a valós besorolási bér akár 30-50 százalék is magasabb, mint a törvényileg kötelező érték.

„2023 januárjában az átlagos órabér Budapesten bruttó 1900 forint körülalakul, amit a diákok túlnyomó többsége nettóban kap meg, mert 25 éven aluliak, illetve nem haladja meg a havi átlagbért a jövedelmük” – fogalmaz Majzik Nándor, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) főtitkára.

Jelenleg egy budapesti diák átlagosan 75 órát dolgozik havonta, így kb. 150 ezer forintot keres. A budapesti órabérektől nem sokkal maradnak el az észak-dunántúli órabérek, azonban a dél-dunántúli és az alföldi régióban, pár megyeszékhelyet leszámítva, inkább a minimálbéres vagy nem sokkal a fölötti kifizetések a jellemzőek.

Dolgos Attila, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetsége (KÖZÉSZ) alelnöke úgy tapasztalja, hogy 2023. elején a kereskedelem megtorpanni látszik. A magas infláció miatt visszaesett a vásárlók száma, így kevesebb nyugdíjas kisegítő munkatársra van szükség. Ez a tendencia az élelmiszeriparban is megfigyelhető, igaz, jóval kisebb mértékben.

A munkaerőhiány általános trendje a diákmunkában is megjelenik, egyre nehezebb az új munkaerő bevonása.  A jelentkezők száma éven belül ciklikusan változik, június-júliusban jóval magasabb, mint az év többi időszakában, szeptember-októberben, illetve április-május környékén pedig alacsonyabb. 

nyugdíjas szövetkezetek tapasztalata, hogy az érintettek érdeklődése töretlen. A karácsonyi időszak után újra szép számmal keresnek lehetőségeket rugalmas munkavégzésre. A kölcsönzött munkavállalókra a jelenleg működő cégek munkaerőigénye és a jövőben várható új beruházások miatt fokozottan szükség lesz. A kormányzati támogatások miatt időszakosan előfordult az utóbbi években, hogy a kölcsönvevők a létszámuk megtartása miatt idő előtt saját állományukba veszik át a gyakorlott, már bizonyított kölcsönzötteket.

Ennek ellenére a legtöbb foglalkoztató tartja a 70-85 százalék saját állomány és a 15-30 százalék kölcsönzött munkavállalói arányt, ezt pedig a komplex HR-szolgáltatásokat biztosító kölcsönbeadók folyamatos toborzásokkal, mobilis területileg költözést vállaló magyar állampolgárokkal és a hiányszakmákban pedig külföldi munkavállalókkal tudják biztosítani.

A KÖZÉSZ azt tapasztalja, hogy az idei év a nyugdíjas szövetkezetek életében a magasabban kvalifikált munkák ellátásában hozhat áttörést, hiszen számottevő azon nyugdíjasok regisztrációja, akik diplomával rendelkeznek és továbbra is szívesen vállalnának szellemi munkát. A szövetkezeteknek azon kell dolgozniuk, hogy a könnyű fizikai feladatokon túl, ilyen jellegű lehetőségeket is tudjanak biztosítani. Ehhez még szorosabb együttműködésre van szükség a vállalkozások és a szövetkezetek között, hiszen jobbára ezek már kulcsfontosságú pozíciók a cégeknél. Abban bíznak, hogy a 2023 a nyugdíjas szövetkezetek eddigi legeredményesebb éve lesz.

Az MMOSZ szerint a munkaerő-kölcsönzési szektor erősödése, a kölcsönzöttek létszámának emelkedése, a növekedés dinamizmusa 2023-ban tovább folytatódik, a munkaerő-kölcsönzés presztízse tovább erősödik. A partneri együttműködésnek, a folyamatos kölcsönbeadói HR-jelenlétnek köszönhetően a kölcsönzött dolgozók egyre jobban érzik magukat belsős, saját dolgozóként. Az elmúlt 5-10 év következetes szakmai munkája bebizonyította, hogy egyre nagyobb szükség van az atipikus HR-szolgáltatókra, mert jelentős mértékben hozzá tudnak járulni Magyarország gazdasági növekedéséhez.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS