MMOSZ: egyre több cég toboroz közvetlenül

2023. 07. 31., 17:15

A HR-szolgáltatók tapasztalataira támaszkodva egyre több cég közvetlenül toboroz. Tavaly év végéhez képest 10 százalékkal nőtt a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztatottak száma a raktározás-logisztika területén – derül ki a 200 ezer munkavállalót foglalkoztató Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) heti rendszeres méréseiből.

„A háború következményeként az autóiparban, s annak beszállító ágazataiban létszámstopot rendeltek el – állítja Dénes Rajmund Roland, az MMOSZ kommunikációs alelnöke –, de a gombamód szaporodó logisztikai parkok szakképzett és szakképzetlen munkaerőt egyaránt keresnek.”

Amíg tavaly növekvő volt a tendencia a kereskedelmi egységekben, most inkább az figyelhető meg, hogy ahol lehet, a minőségi munkaerőt igyekeznek megtartani.

A szövetség tapasztalata szerint töretlen a kereslet a távmunkát támogató számítógépes, híradástechnikai és szórakoztatóipari szakemberek iránt. A stabilizálódni látszódó alapanyaggyártás miatt az elektronikai iparban is nagyobb a munkaerőigény, amit a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője, Mihályi Magdolna is alátámaszt. „Üzletági szinten nálunk is érezhető, hogy a kölcsönzéssel élő legnagyobb foglalkoztatók változatlanul az elektronikai iparágban vannak.

A fluktuáció miatt kieső munkaerő nem mindenhol pótolható, ezért átcsoportosítással igyekeznek megoldani a problémát. A bizonyos esetekben ma már helytelenül értelmezett home office miatti munkamorál-változás is a minőségi munkaerőcsere irányába mutat, akár a kölcsönzési próbaidőszakot követő saját állományba vétellel.

Egyre jellemzőbb, hogy azokra a szakképzett és speciális képzettséget igénylő középvezetői munkakörökre, amelyeket a belső szabályok miatt nem tölthetnek be atipikus munkaerővel, a HR-szolgáltatók segítségével közvetlenül is toboroznak – lokálisan és az egész országban. A vállalkozások projektszemlélete miatt továbbra is dinamikusan nő a klasszikustól eltérően foglalkoztatottak aránya.

Magyarországon az atipikus foglalkoztatási szektorokban – munkaerő-kölcsönzés, diák és nyugdíjas foglalkoztatás – dolgozók száma elérte az összes foglalkoztatott 5 százalékát, és a jövőben is dinamikus fejlődés várható. Az MMOSZ tagszervezeteinek nemzetközi kitekintésében a környező országok atipikus foglalkoztatási adatai ugyancsak a munkaerő-kölcsönzés növekedésének lehetőségét jelzik a következő évtizedekre. 

Göltl Viktor, a WHC társtulajdonosa és ügyvezetője szerint Horvátországban (0,48 százalék) és Szerbiában (0,67 százalék) a kölcsönzés munkaerő-piaci részesedése elmarad az EU 3-4 százalékos átlagától. Ausztriában (2,3 százalék) és Szlovéniában (2,2 százalék) az EU-átlag 70 százaléknak megfelelő a kölcsönzés aránya. Egyedül Szlovákiában mérhető az EU-átlaggal azonos piaci részesedés, a környező országok között itt a legerősebb ez az atipikus foglalkoztatási forma.

„Romániában a kölcsönzött munkaerő piaci részesedése 1,2 százalék körül mozog, ami elmarad az európai átlagtól, noha az ügyfelek részéről érzékelhető igény lenne erre a megoldásra”mondja Ignácz Béla, a Prohuman ügyvezetője

A kölcsönzött munkaerő a környező országokban az alábbi iparágakban a legnépszerűbb:

  • Logisztika
  • Gépjárműipar
  • Feldolgozóipar
  • Elektronikai ipar
  • Élelmiszer és feldolgozóipar
  • Kereskedelem, vendéglátás
  • Szolgáltatói szektorok

A fenti szektorokban Magyarországon is népszerű a kölcsönzés, legfeljebb a foglalkoztatási arányok eltérőek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-06-19 20:05:00
Március és május között országosan átlagban 5,8 százalékot lehetett alkudni az eladott lakóingatlanok árából, azonban a paneleknél tovább szűkült a vevők mozgástere – derül ki az OTP Ingatlanpont adataiból. A tavaszi hónapokban Budapesten tovább csökkent a rés a hirdetési és az eladási árak között, ami jól mutatja a lakáspiaci tendenciákat, hiszen közben a községekben továbbra is jelentős az alku lehetősége.
2025-06-19 18:05:00
A balatoni régió ingatlanpiaca az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. A Duna House siófoki szakértője szerint a korábban elsősorban szezonális használatra vásárolt ingatlanok manapság teljes értékű második otthonként funkcionálnak, aminek következtében nemcsak az árak stabilizálódtak, de a balatoni szezon is kitolódott. Egész évre.
2025-06-19 15:15:00
Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  Rovathírek: HIPA

Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS