A HR-szolgáltatók tapasztalataira támaszkodva egyre több cég közvetlenül toboroz. Tavaly év végéhez képest 10 százalékkal nőtt a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztatottak száma a raktározás-logisztika területén – derül ki a 200 ezer munkavállalót foglalkoztató Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) heti rendszeres méréseiből.
„A háború következményeként az autóiparban, s annak beszállító ágazataiban létszámstopot rendeltek el – állítja Dénes Rajmund Roland, az MMOSZ kommunikációs alelnöke –, de a gombamód szaporodó logisztikai parkok szakképzett és szakképzetlen munkaerőt egyaránt keresnek.”
Amíg tavaly növekvő volt a tendencia a kereskedelmi egységekben, most inkább az figyelhető meg, hogy ahol lehet, a minőségi munkaerőt igyekeznek megtartani.
A szövetség tapasztalata szerint töretlen a kereslet a távmunkát támogató számítógépes, híradástechnikai és szórakoztatóipari szakemberek iránt. A stabilizálódni látszódó alapanyaggyártás miatt az elektronikai iparban is nagyobb a munkaerőigény, amit a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője, Mihályi Magdolna is alátámaszt. „Üzletági szinten nálunk is érezhető, hogy a kölcsönzéssel élő legnagyobb foglalkoztatók változatlanul az elektronikai iparágban vannak.
A fluktuáció miatt kieső munkaerő nem mindenhol pótolható, ezért átcsoportosítással igyekeznek megoldani a problémát. A bizonyos esetekben ma már helytelenül értelmezett home office miatti munkamorál-változás is a minőségi munkaerőcsere irányába mutat, akár a kölcsönzési próbaidőszakot követő saját állományba vétellel.
Egyre jellemzőbb, hogy azokra a szakképzett és speciális képzettséget igénylő középvezetői munkakörökre, amelyeket a belső szabályok miatt nem tölthetnek be atipikus munkaerővel, a HR-szolgáltatók segítségével közvetlenül is toboroznak – lokálisan és az egész országban. A vállalkozások projektszemlélete miatt továbbra is dinamikusan nő a klasszikustól eltérően foglalkoztatottak aránya.
Magyarországon az atipikus foglalkoztatási szektorokban – munkaerő-kölcsönzés, diák és nyugdíjas foglalkoztatás – dolgozók száma elérte az összes foglalkoztatott 5 százalékát, és a jövőben is dinamikus fejlődés várható. Az MMOSZ tagszervezeteinek nemzetközi kitekintésében a környező országok atipikus foglalkoztatási adatai ugyancsak a munkaerő-kölcsönzés növekedésének lehetőségét jelzik a következő évtizedekre.
Göltl Viktor, a WHC társtulajdonosa és ügyvezetője szerint Horvátországban (0,48 százalék) és Szerbiában (0,67 százalék) a kölcsönzés munkaerő-piaci részesedése elmarad az EU 3-4 százalékos átlagától. Ausztriában (2,3 százalék) és Szlovéniában (2,2 százalék) az EU-átlag 70 százaléknak megfelelő a kölcsönzés aránya. Egyedül Szlovákiában mérhető az EU-átlaggal azonos piaci részesedés, a környező országok között itt a legerősebb ez az atipikus foglalkoztatási forma.
„Romániában a kölcsönzött munkaerő piaci részesedése 1,2 százalék körül mozog, ami elmarad az európai átlagtól, noha az ügyfelek részéről érzékelhető igény lenne erre a megoldásra” – mondja Ignácz Béla, a Prohuman ügyvezetője
A kölcsönzött munkaerő a környező országokban az alábbi iparágakban a legnépszerűbb:
A fenti szektorokban Magyarországon is népszerű a kölcsönzés, legfeljebb a foglalkoztatási arányok eltérőek.
Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.