A HR-szolgáltatók tapasztalataira támaszkodva egyre több cég közvetlenül toboroz. Tavaly év végéhez képest 10 százalékkal nőtt a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztatottak száma a raktározás-logisztika területén – derül ki a 200 ezer munkavállalót foglalkoztató Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) heti rendszeres méréseiből.
„A háború következményeként az autóiparban, s annak beszállító ágazataiban létszámstopot rendeltek el – állítja Dénes Rajmund Roland, az MMOSZ kommunikációs alelnöke –, de a gombamód szaporodó logisztikai parkok szakképzett és szakképzetlen munkaerőt egyaránt keresnek.”
Amíg tavaly növekvő volt a tendencia a kereskedelmi egységekben, most inkább az figyelhető meg, hogy ahol lehet, a minőségi munkaerőt igyekeznek megtartani.
A szövetség tapasztalata szerint töretlen a kereslet a távmunkát támogató számítógépes, híradástechnikai és szórakoztatóipari szakemberek iránt. A stabilizálódni látszódó alapanyaggyártás miatt az elektronikai iparban is nagyobb a munkaerőigény, amit a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője, Mihályi Magdolna is alátámaszt. „Üzletági szinten nálunk is érezhető, hogy a kölcsönzéssel élő legnagyobb foglalkoztatók változatlanul az elektronikai iparágban vannak.
A fluktuáció miatt kieső munkaerő nem mindenhol pótolható, ezért átcsoportosítással igyekeznek megoldani a problémát. A bizonyos esetekben ma már helytelenül értelmezett home office miatti munkamorál-változás is a minőségi munkaerőcsere irányába mutat, akár a kölcsönzési próbaidőszakot követő saját állományba vétellel.
Egyre jellemzőbb, hogy azokra a szakképzett és speciális képzettséget igénylő középvezetői munkakörökre, amelyeket a belső szabályok miatt nem tölthetnek be atipikus munkaerővel, a HR-szolgáltatók segítségével közvetlenül is toboroznak – lokálisan és az egész országban. A vállalkozások projektszemlélete miatt továbbra is dinamikusan nő a klasszikustól eltérően foglalkoztatottak aránya.
Magyarországon az atipikus foglalkoztatási szektorokban – munkaerő-kölcsönzés, diák és nyugdíjas foglalkoztatás – dolgozók száma elérte az összes foglalkoztatott 5 százalékát, és a jövőben is dinamikus fejlődés várható. Az MMOSZ tagszervezeteinek nemzetközi kitekintésében a környező országok atipikus foglalkoztatási adatai ugyancsak a munkaerő-kölcsönzés növekedésének lehetőségét jelzik a következő évtizedekre.
Göltl Viktor, a WHC társtulajdonosa és ügyvezetője szerint Horvátországban (0,48 százalék) és Szerbiában (0,67 százalék) a kölcsönzés munkaerő-piaci részesedése elmarad az EU 3-4 százalékos átlagától. Ausztriában (2,3 százalék) és Szlovéniában (2,2 százalék) az EU-átlag 70 százaléknak megfelelő a kölcsönzés aránya. Egyedül Szlovákiában mérhető az EU-átlaggal azonos piaci részesedés, a környező országok között itt a legerősebb ez az atipikus foglalkoztatási forma.
„Romániában a kölcsönzött munkaerő piaci részesedése 1,2 százalék körül mozog, ami elmarad az európai átlagtól, noha az ügyfelek részéről érzékelhető igény lenne erre a megoldásra” – mondja Ignácz Béla, a Prohuman ügyvezetője
A kölcsönzött munkaerő a környező országokban az alábbi iparágakban a legnépszerűbb:
A fenti szektorokban Magyarországon is népszerű a kölcsönzés, legfeljebb a foglalkoztatási arányok eltérőek.
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.