MMOSZ: egyre több cég toboroz közvetlenül

2023. 07. 31., 17:15

A HR-szolgáltatók tapasztalataira támaszkodva egyre több cég közvetlenül toboroz. Tavaly év végéhez képest 10 százalékkal nőtt a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztatottak száma a raktározás-logisztika területén – derül ki a 200 ezer munkavállalót foglalkoztató Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) heti rendszeres méréseiből.

„A háború következményeként az autóiparban, s annak beszállító ágazataiban létszámstopot rendeltek el – állítja Dénes Rajmund Roland, az MMOSZ kommunikációs alelnöke –, de a gombamód szaporodó logisztikai parkok szakképzett és szakképzetlen munkaerőt egyaránt keresnek.”

Amíg tavaly növekvő volt a tendencia a kereskedelmi egységekben, most inkább az figyelhető meg, hogy ahol lehet, a minőségi munkaerőt igyekeznek megtartani.

A szövetség tapasztalata szerint töretlen a kereslet a távmunkát támogató számítógépes, híradástechnikai és szórakoztatóipari szakemberek iránt. A stabilizálódni látszódó alapanyaggyártás miatt az elektronikai iparban is nagyobb a munkaerőigény, amit a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője, Mihályi Magdolna is alátámaszt. „Üzletági szinten nálunk is érezhető, hogy a kölcsönzéssel élő legnagyobb foglalkoztatók változatlanul az elektronikai iparágban vannak.

A fluktuáció miatt kieső munkaerő nem mindenhol pótolható, ezért átcsoportosítással igyekeznek megoldani a problémát. A bizonyos esetekben ma már helytelenül értelmezett home office miatti munkamorál-változás is a minőségi munkaerőcsere irányába mutat, akár a kölcsönzési próbaidőszakot követő saját állományba vétellel.

Egyre jellemzőbb, hogy azokra a szakképzett és speciális képzettséget igénylő középvezetői munkakörökre, amelyeket a belső szabályok miatt nem tölthetnek be atipikus munkaerővel, a HR-szolgáltatók segítségével közvetlenül is toboroznak – lokálisan és az egész országban. A vállalkozások projektszemlélete miatt továbbra is dinamikusan nő a klasszikustól eltérően foglalkoztatottak aránya.

Magyarországon az atipikus foglalkoztatási szektorokban – munkaerő-kölcsönzés, diák és nyugdíjas foglalkoztatás – dolgozók száma elérte az összes foglalkoztatott 5 százalékát, és a jövőben is dinamikus fejlődés várható. Az MMOSZ tagszervezeteinek nemzetközi kitekintésében a környező országok atipikus foglalkoztatási adatai ugyancsak a munkaerő-kölcsönzés növekedésének lehetőségét jelzik a következő évtizedekre. 

Göltl Viktor, a WHC társtulajdonosa és ügyvezetője szerint Horvátországban (0,48 százalék) és Szerbiában (0,67 százalék) a kölcsönzés munkaerő-piaci részesedése elmarad az EU 3-4 százalékos átlagától. Ausztriában (2,3 százalék) és Szlovéniában (2,2 százalék) az EU-átlag 70 százaléknak megfelelő a kölcsönzés aránya. Egyedül Szlovákiában mérhető az EU-átlaggal azonos piaci részesedés, a környező országok között itt a legerősebb ez az atipikus foglalkoztatási forma.

„Romániában a kölcsönzött munkaerő piaci részesedése 1,2 százalék körül mozog, ami elmarad az európai átlagtól, noha az ügyfelek részéről érzékelhető igény lenne erre a megoldásra”mondja Ignácz Béla, a Prohuman ügyvezetője

A kölcsönzött munkaerő a környező országokban az alábbi iparágakban a legnépszerűbb:

  • Logisztika
  • Gépjárműipar
  • Feldolgozóipar
  • Elektronikai ipar
  • Élelmiszer és feldolgozóipar
  • Kereskedelem, vendéglátás
  • Szolgáltatói szektorok

A fenti szektorokban Magyarországon is népszerű a kölcsönzés, legfeljebb a foglalkoztatási arányok eltérőek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-14 22:30:00
A Napenergia Plusz program folytatása mellett még az idén pályázatot írnak ki azok számára, akik a korábbi elszámolás mellett telepítettek napelemet, ám kiestek a tízéves szaldós időszakból – jelentette be az energiaügyi miniszter.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS