Minden ötödik munkavállaló napi egy-két órát ingázik

2023. 08. 30., 18:52

Magyarországon a munkavállalók többsége a lakóhelyével azonos településen vállalt munkát. A dolgozók fele kevesebb, mint napi fél órát tölt utazással a munkahelye és otthona között, amelyet többnyire tömegközlekedéssel old meg. Minden második dolgozó részesül e téren anyagi támogatásban a munkáltatója részéről, de van további 17 százalék, akik bár élhetnének a hozzájárulás lehetőségével, mégsem veszik azt igénybe – derül ki a Profession.hu friss, reprezentatív felméréséből.

A hazai munkavállalók munkába járási szokásiról, az ingázással töltött idő mennyiségéről, az ehhez igénybe vett eszközökről, valamint a munkaadók utazási költségekhez való hozzájárulásáról készítette el legújabb kutatását a Profession.hu.

Nem szeretünk a napi munka miatt ingázni

A magyar munkavállalók jellemzően elkerülik az ingázást és ha tehetik, inkább a közelben található munkahelyeket részesítik előnyben. Jelenleg tízből hat munkavállaló dolgozik a lakóhelyével azonos településen. A legtöbb ingázó (35 százalék) faluból utazik valamelyik városba a munkája miatt, 29 százalékuk városból egy másik városba, 8 százalékuk városból vagy faluról utazik át egy másik faluba dolgozni, a fővárosba pedig közel negyedük jár be e célból. Ezzel ellentétben Budapestről az ingázók mindössze 4 százaléka jár másik településre dolgozni.

A munkavállalók fele kevesebb, mint napi fél órát utazik összesen a munkahelye és otthona között, egyharmaduk fél és egy óra közötti időt, míg 20 százalékuk akár 1-2 órát is eltölt az ingázással. Ezt azonban a többség szeretné elkerülni, olyannyira, hogy munkahelykereséskor akár döntő szempont is lehet a két helyszín közötti távolság: tízből hat munkavállalónak volt már olyan álláslehetőség az életében, amelyet csak azért nem pályázott meg, mert túl sok időt igényelt volna a munkahelyre való bejutás. Ez az arány magasabb a szabadúszók esetében (81 százalék) és azoknál, akik jelenlegi munkahelyükön szabadon dönthetnek arról, hogy bejárnak-e dolgozni vagy otthonról teszik azt.

A tömegközlekedés a leggyakoribb megoldás

A legelterjedtebb megoldás a tömegközlekedés használata a magyar munkavállalók körében, tízből négyen ezzel utaznak a munkahelyükre, de közel ennyien (34 százalék) saját autójukkal teszik meg a szükséges utat. Vannak, akiknek céges autó áll a rendelkezésükre e célból (7 százalék) és ugyanennyi azoknak az aránya is, akik a kollégákkal közösen, vállalati busszal oldják meg az utazást. A motor használata e célból viszonylag ritkán fordul elő (2 százalék).

Az olyan környezetbarát és aktív életmódot is támogató megoldások, mint a kerékpározás vagy a séta is bevett szokás hazánkban, előbbi a dolgozók 15 százalékánál, míg utóbbi 7 százalékánál fordul elő. A telekocsi nem jellemző Magyarországon a munkába járás lehetséges formájaként.

A dolgozók közel fele kap utazástámogatást

A munkába autóval közlekedők kétharmada egyedül utazik ilyenkor, 22 százalékuk egy vagy több családtagját is szállítja, 14 százalékuk pedig kollégájával közösen utazik (az országos átlagnál sokkal inkább jellemző ez az állami oktatási intézményekben dolgozókra és még inkább az egyéni vállalkozókra), 4 százalékuk pedig ismerőssel, baráttal.

„Kutatásunkban felmértük a munkavállalók elégedettségét is az ingázással kapcsolatban. Bár jellemző, hogy a dolgozók törekszenek az ingázás elkerülésére hazánkban és munkahely választásnál figyelembe veszik annak közelségét, a válaszadók túlnyomó többsége (85 százalék) elégedett jelenlegi közlekedési eszközével. Céges támogatást azonban ritkábban kapnak: a munkavállalók kevesebb mint felének (47 százalék) nem járul hozzá az aktuális munkaadója az utazás költségeihez. Kevesebb, mint negyedük kap benzintámogatást, 18 százalékuk pedig bérlettámogatást. Ezzel párhuzamosan vannak (17 százalék), akik élhetnének a hozzájárulás lehetőségével, de mégsem igényelték azt” – mondta az eredmények kapcsán Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS