Magyarországon a munkavállalók többsége a lakóhelyével azonos településen vállalt munkát. A dolgozók fele kevesebb, mint napi fél órát tölt utazással a munkahelye és otthona között, amelyet többnyire tömegközlekedéssel old meg. Minden második dolgozó részesül e téren anyagi támogatásban a munkáltatója részéről, de van további 17 százalék, akik bár élhetnének a hozzájárulás lehetőségével, mégsem veszik azt igénybe – derül ki a Profession.hu friss, reprezentatív felméréséből.
A hazai munkavállalók munkába járási szokásiról, az ingázással töltött idő mennyiségéről, az ehhez igénybe vett eszközökről, valamint a munkaadók utazási költségekhez való hozzájárulásáról készítette el legújabb kutatását a Profession.hu.
A magyar munkavállalók jellemzően elkerülik az ingázást és ha tehetik, inkább a közelben található munkahelyeket részesítik előnyben. Jelenleg tízből hat munkavállaló dolgozik a lakóhelyével azonos településen. A legtöbb ingázó (35 százalék) faluból utazik valamelyik városba a munkája miatt, 29 százalékuk városból egy másik városba, 8 százalékuk városból vagy faluról utazik át egy másik faluba dolgozni, a fővárosba pedig közel negyedük jár be e célból. Ezzel ellentétben Budapestről az ingázók mindössze 4 százaléka jár másik településre dolgozni.
A munkavállalók fele kevesebb, mint napi fél órát utazik összesen a munkahelye és otthona között, egyharmaduk fél és egy óra közötti időt, míg 20 százalékuk akár 1-2 órát is eltölt az ingázással. Ezt azonban a többség szeretné elkerülni, olyannyira, hogy munkahelykereséskor akár döntő szempont is lehet a két helyszín közötti távolság: tízből hat munkavállalónak volt már olyan álláslehetőség az életében, amelyet csak azért nem pályázott meg, mert túl sok időt igényelt volna a munkahelyre való bejutás. Ez az arány magasabb a szabadúszók esetében (81 százalék) és azoknál, akik jelenlegi munkahelyükön szabadon dönthetnek arról, hogy bejárnak-e dolgozni vagy otthonról teszik azt.
A legelterjedtebb megoldás a tömegközlekedés használata a magyar munkavállalók körében, tízből négyen ezzel utaznak a munkahelyükre, de közel ennyien (34 százalék) saját autójukkal teszik meg a szükséges utat. Vannak, akiknek céges autó áll a rendelkezésükre e célból (7 százalék) és ugyanennyi azoknak az aránya is, akik a kollégákkal közösen, vállalati busszal oldják meg az utazást. A motor használata e célból viszonylag ritkán fordul elő (2 százalék).
Az olyan környezetbarát és aktív életmódot is támogató megoldások, mint a kerékpározás vagy a séta is bevett szokás hazánkban, előbbi a dolgozók 15 százalékánál, míg utóbbi 7 százalékánál fordul elő. A telekocsi nem jellemző Magyarországon a munkába járás lehetséges formájaként.
A munkába autóval közlekedők kétharmada egyedül utazik ilyenkor, 22 százalékuk egy vagy több családtagját is szállítja, 14 százalékuk pedig kollégájával közösen utazik (az országos átlagnál sokkal inkább jellemző ez az állami oktatási intézményekben dolgozókra és még inkább az egyéni vállalkozókra), 4 százalékuk pedig ismerőssel, baráttal.
„Kutatásunkban felmértük a munkavállalók elégedettségét is az ingázással kapcsolatban. Bár jellemző, hogy a dolgozók törekszenek az ingázás elkerülésére hazánkban és munkahely választásnál figyelembe veszik annak közelségét, a válaszadók túlnyomó többsége (85 százalék) elégedett jelenlegi közlekedési eszközével. Céges támogatást azonban ritkábban kapnak: a munkavállalók kevesebb mint felének (47 százalék) nem járul hozzá az aktuális munkaadója az utazás költségeihez. Kevesebb, mint negyedük kap benzintámogatást, 18 százalékuk pedig bérlettámogatást. Ezzel párhuzamosan vannak (17 százalék), akik élhetnének a hozzájárulás lehetőségével, de mégsem igényelték azt” – mondta az eredmények kapcsán Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
Günzer Tamás idén harmadik alkalommal került a jelöltek közé, így 24 év után ismét villányi borász nyerte a díjat.
Lezárultak a Paks II. Atomerőmű résfalazási munkálatai. A terület előkészítése folytatódik, jelenleg a talajszilárdítást végzik az építési területen.