Milyen volt 2021 a munkaerőpiacon?

2022. 01. 27., 09:20

2021 decemberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 687 ezer fő, a munkanélküliek száma 179 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Foglalkoztatottság, 2021

A foglalkoztatottak létszáma 2020-hoz képest 31 ezer fővel, 4 millió 635 ezerre nőtt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 58 ezer fővel emelkedett, míg a magukat közfoglalkoztatottnak vallók létszáma 6 ezerrel, a külföldi telephelyen munkát vállalóké pedig 21 ezer fővel csökkent.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 535 ezren tartoztak a 15–64 évesek körébe, a korcsoport foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal, 73,1 százalékra nőtt. A férfiak körében 0,9 százalékponttal, a nők esetében 1,4 százalékponttal nőtt a ráta értéke, a férfiaké 77,9, a nőké 68,2 százalékra emelkedett.

A 15–24 évesek kivételével – akik körében 0,5 százalékpontos csökkenés volt tapasztalható – a fő korcsoportok mindegyikét a foglalkoztatási ráta növekedése jellemezte. Legjelentősebb emelkedés az 55–64 éves korcsoportban volt megfigyelhető, foglalkoztatási rátájuk 3,2 százalékponttal, 62,8 százalékra nőtt, míg a 25–54 éves népesség rátája 0,7 százalékponttal, 87,0 százalékra emelkedett.

Munkanélküliség, 2021

A 15–74 éves korcsoport munkanélküliségi adatai 2020-hoz képest nem változtak számottevően. A munkanélküliek száma 196 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékot tett ki.

A munkanélküliek száma a férfiak esetében 100 ezer, míg a nők körében 96 ezer fő volt, a munkanélküliségi rátájuk 3,9, illetve 4,2 százalékot tett ki.

Az év egészét tekintve a munkakeresés átlagos időtartama 8,4 hónap, a legalább egy éve állást keresők aránya pedig 31,2 százalék volt. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS