A járványhelyzet alatt is folyamatosan működő gyárakban már rövidtávon is jelentkezett a munkaerőhiány, ami a piaci előrejelzések szerint a következő években is állandósulni látszik. A probléma megoldásához nagyban hozzájárulnak a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó HR szolgáltatók is, akik felé folyamatosan egyre nagyobb igényt támasztanak a munkáltatók és a munkavállalók is. A piaci tapasztalatok alapján két irány bontakozik ki a munkaerőhiány leküzdésére: a külföldiek alkalmazása, valamint a meglévő kollégák egészségügyi állapotára való odafigyelés.
A HR piacon is mindenkit sokkolt a járvány
Számos hazai vállalkozás emlékszik vissza 2020 elejére üzlete csúcspontjaként, hisz 2019 egy rendkívül mozgalmas és jövedelmező évnek bizonyult. A hosszan tartó kedvező környezet miatt a vírus kirobbanása sokak számára egy távoli eseménynek tűnt – ezért is volt megdöbbentő az azonnali leállás több iparág számára.
„Ha visszagondolunk a 2020-as év elejére, első hallásra mindenkit sokkolt a járvány kirobbanása. Akkoriban heti több száz munkavállalót hoztunk be az országba. Januárban hallottunk először a járványról, de akkor még senki nem tudta, vagy nem akarta elképzelni azt, hogy a vírus idáig is eljöhet” – emlékszik vissza a járvány kitörésének idejére Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője.
Még a legnagyobb járványhullámban is munkaerőhiány alakult ki
A turizmus és a vendéglátóipar megsínylette a helyzetet, de a termelő szektorban és például a feldolgozóiparban továbbra is nagy szükség volt a helyszíni munkaerőre. Az első nagy nehézség a határzár elrendelése után jött, hiszen így sokkal nehezebbé vált a külföldi toborzás, és nem tudták tartani a tervezett létszámbővítést, vagy pótolni a kiesett munkavállalókat. Komoly problémát jelentett továbbá az előírt védőfelszerelések (maszk, gumikesztyű) és fertőtlenítő szerek hiánya, ugyanis ezek beszerzése sokszor több hétig is eltarthatott, ami jelentősen visszavetette a munkát.
„Az első időszakban a maszk hiánycikk volt, és a megrendelt fertőtlenítőket is majdnem egy hónapos szállítással kaptunk meg.” – tekintett vissza Mihályi Magdolna a kezdeti fennakadásokra.
Elindult a „karanténoztatás”
A járványhelyzet csillapodásával 2020 tavaszától a kéthetes karantén betartásával újra lehetett külföldi munkaerőt toborozni és alkalmazni. A munkavállalók karanténoztatása azonban egy merőben új tapasztalat volt a munkaerő-kölcsönző cégek számára is. A kialakult helyzet a HR szolgáltatók és a kölcsönzött munkaerőt foglalkoztató vállalkozások részéről is olyan lépéseket követelt, amelyekre addig nem volt példa.
Mivel egy ilyen veszélyes helyzetben az elsődleges szempont a biztonság és a bizalom, így az egyén és a közös munka emberi része került előtérbe. Fontos volt, hogy a külföldi munkavállalók ne érezzék veszélyben magukat és ne kerüljenek kiszolgáltatott helyzetbe a karantén ideje alatt. Ezért a HR szolgáltatóknak is nagyobb figyelmet kellett szentelniük a kapcsolattartásra, gondviselésre és az orvosi felügyeletre.
Mivel a dolgozók a karantén alatt nem hagyhatták el szállásukat, így az alapvető élelmiszerek és egyéb szükségleti cikkek beszerzése is a munkaerő kölcsönzőkre hárult.
Napi 24 órás készültség a dolgozók jóllétéért
A külföldi munkavállalók többsége alapvetően jól viszonyult a karanténoztatáshoz, amiben nagy szerepe volt a megfelelő kommunikációnak. A fizetés és ellátás mellett a dolgozók igényei már a folyamatos orvosi felügyeletre, naprakész tájékoztatásokra és az összezártság miatt kialakult konfliktusok kezelésére is kiterjedtek. Nagy felelősség hárult tehát a HR szolgáltató partnerre, akinek gyakorlatilag a nap 24 órájában készenlétben kellett állnia, hogy a munkavállalók a karanténban is megfelelő ellátásban részesüljenek.
A karanténoztatás gyakorlata azonban nem várt fordulatot is hozott: a piac szereplői között akadtak olyanok is, akik visszaéltek a helyzettel és etikátlan módon halászták el a munkavállalókat az átláthatóan működő szolgáltatók elől.
„Sajnos olyan eset is előfordult, amikor több mint 40 munkavállalót beutaztattunk, két hétig kaptak szállást, ellátást, és mire letelt a karantén, reggel ott állt egy busz a ház előtt, és jobb fizetést ígérve elvitték őket tőlünk egy másik munkahelyre. Volt olyan kölcsönző cég, amelyik azt kommunikálta az emberek felé, hogy jöjjenek be az országba velünk, töltsék le a karantént, aztán menjenek át hozzájuk dolgozni, mert ott jobb a fizetés” – mesélt tapasztalatairól Mihályi Magdolna.
Az nyer, aki hosszútávon is kiterjedt szolgáltatást tud nyújtani
Mivel a pandémia alapvetően átalakította a munkaerőpiacot és az igényeket, a Jobtain szakértője szerint számos olyan biztonsági intézkedés megmarad hosszú távon is, ami a betegségek terjedésének megelőzését és a transzparenciát támogatja. Ezért egy magas színvonalon működő HR szolgáltatónak olyan új szolgáltatásokat kell bevezetnie, amelyek hozzáadott értékkel bírnak a partnerek és munkavállalók számára egyaránt. Ilyen érték lehet a dolgozók orvosi ellátásának teljes körű megszervezése, ami egyrészt a munkavállaló egészségét, másrészt a munkáltató tehermentesítését szolgálja, de ide tartozik a 24 órás ügyelet, és a munkavállalók érzelmi és mentálhigiénés támogatása is.
„A karanténoztatás gyakorlata a részünkről is az átlagosnál nagyobb odafigyelést igényelt. Mikor valaki átjön Magyarországra dolgozni, azért érkezik, hogy a saját és családja megélhetését biztosítsa, és nem azért, hogy hetekig-hónapokig karanténban legyen. Kollégáink részéről sokszor nagy szükség volt a személyes kapcsolattartásra és olykor a kedélyek csillapítására, hogy munkavállalóink komfortosan érezzék magukat ilyen szempontból is. A jövőben a szabályok betartása és az egymásra való odafigyelés lesz az, ami mentén az élet és a munka is mehet tovább” – mondta Mihályi Magdolna.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
A francia Framatome fogja szállítani a paksi reaktor irányítástechnikai rendszerét – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.