Mihályi Magdolna: Jobban kellett figyelni a karanténoztatás miatt

Mihályi Magdolna: Jobban kellett figyelni a karanténoztatás miatt
2021. 12. 21., 18:33

A járványhelyzet alatt is folyamatosan működő gyárakban már rövidtávon is jelentkezett a munkaerőhiány, ami a piaci előrejelzések szerint a következő években is állandósulni látszik. A probléma megoldásához nagyban hozzájárulnak a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó HR szolgáltatók is, akik felé folyamatosan egyre nagyobb igényt támasztanak a munkáltatók és a munkavállalók is. A piaci tapasztalatok alapján két irány bontakozik ki a munkaerőhiány leküzdésére: a külföldiek alkalmazása, valamint a meglévő kollégák egészségügyi állapotára való odafigyelés.

A HR piacon is mindenkit sokkolt a járvány

Számos hazai vállalkozás emlékszik vissza 2020 elejére üzlete csúcspontjaként, hisz 2019 egy rendkívül mozgalmas és jövedelmező évnek bizonyult. A hosszan tartó kedvező környezet miatt a vírus kirobbanása sokak számára egy távoli eseménynek tűnt – ezért is volt megdöbbentő az azonnali leállás több iparág számára.

„Ha visszagondolunk a 2020-as év elejére, első hallásra mindenkit sokkolt a járvány kirobbanása. Akkoriban heti több száz munkavállalót hoztunk be az országba. Januárban hallottunk először a járványról, de akkor még senki nem tudta, vagy nem akarta elképzelni azt, hogy a vírus idáig is eljöhet”emlékszik vissza a járvány kitörésének idejére Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője.

Még a legnagyobb járványhullámban is munkaerőhiány alakult ki

A turizmus és a vendéglátóipar megsínylette a helyzetet, de a termelő szektorban és például a feldolgozóiparban továbbra is nagy szükség volt a helyszíni munkaerőre. Az első nagy nehézség a határzár elrendelése után jött, hiszen így sokkal nehezebbé vált a külföldi toborzás, és nem tudták tartani a tervezett létszámbővítést, vagy pótolni a kiesett munkavállalókat. Komoly problémát jelentett továbbá az előírt védőfelszerelések (maszk, gumikesztyű) és fertőtlenítő szerek hiánya, ugyanis ezek beszerzése sokszor több hétig is eltarthatott, ami jelentősen visszavetette a munkát.

„Az első időszakban a maszk hiánycikk volt, és a megrendelt fertőtlenítőket is majdnem egy hónapos szállítással kaptunk meg.” –  tekintett vissza Mihályi Magdolna a kezdeti fennakadásokra.

Elindult a „karanténoztatás”

A járványhelyzet csillapodásával 2020 tavaszától a kéthetes karantén betartásával újra lehetett külföldi munkaerőt toborozni és alkalmazni. A munkavállalók karanténoztatása azonban egy merőben új tapasztalat volt a munkaerő-kölcsönző cégek számára is. A kialakult helyzet a HR szolgáltatók és a kölcsönzött munkaerőt foglalkoztató vállalkozások részéről is olyan lépéseket követelt, amelyekre addig nem volt példa.

Mivel egy ilyen veszélyes helyzetben az elsődleges szempont a biztonság és a bizalom, így az egyén és a közös munka emberi része került előtérbe. Fontos volt, hogy a külföldi munkavállalók ne érezzék veszélyben magukat és ne kerüljenek kiszolgáltatott helyzetbe a karantén ideje alatt. Ezért a HR szolgáltatóknak is nagyobb figyelmet kellett szentelniük a kapcsolattartásra, gondviselésre és az orvosi felügyeletre.

Mivel a dolgozók a karantén alatt nem hagyhatták el szállásukat, így az alapvető élelmiszerek és egyéb szükségleti cikkek beszerzése is a munkaerő kölcsönzőkre hárult.

Napi 24 órás készültség a dolgozók jóllétéért

A külföldi munkavállalók többsége alapvetően jól viszonyult a karanténoztatáshoz, amiben nagy szerepe volt a megfelelő kommunikációnak. A fizetés és ellátás mellett a dolgozók igényei már a folyamatos orvosi felügyeletre, naprakész tájékoztatásokra és az összezártság miatt kialakult konfliktusok kezelésére is kiterjedtek. Nagy felelősség hárult tehát a HR szolgáltató partnerre, akinek gyakorlatilag a nap 24 órájában készenlétben kellett állnia, hogy a munkavállalók a karanténban is megfelelő ellátásban részesüljenek.

A karanténoztatás gyakorlata azonban nem várt fordulatot is hozott: a piac szereplői között akadtak olyanok is, akik visszaéltek a helyzettel és etikátlan módon halászták el a munkavállalókat az átláthatóan működő szolgáltatók elől.

„Sajnos olyan eset is előfordult, amikor több mint 40 munkavállalót beutaztattunk, két hétig kaptak szállást, ellátást, és mire letelt a karantén, reggel ott állt egy busz a ház előtt, és jobb fizetést ígérve elvitték őket tőlünk egy másik munkahelyre. Volt olyan kölcsönző cég, amelyik azt kommunikálta az emberek felé, hogy jöjjenek be az országba velünk, töltsék le a karantént, aztán menjenek át hozzájuk dolgozni, mert ott jobb a fizetés” – mesélt tapasztalatairól Mihályi Magdolna.

Az nyer, aki hosszútávon is kiterjedt szolgáltatást tud nyújtani

Mivel a pandémia alapvetően átalakította a munkaerőpiacot és az igényeket, a Jobtain szakértője szerint számos olyan biztonsági intézkedés megmarad hosszú távon is, ami a betegségek terjedésének megelőzését és a transzparenciát támogatja. Ezért egy magas színvonalon működő HR szolgáltatónak olyan új szolgáltatásokat kell bevezetnie, amelyek hozzáadott értékkel bírnak a partnerek és munkavállalók számára egyaránt. Ilyen érték lehet a dolgozók orvosi ellátásának teljes körű megszervezése, ami egyrészt a munkavállaló egészségét, másrészt a munkáltató tehermentesítését szolgálja, de ide tartozik a 24 órás ügyelet, és a munkavállalók érzelmi és mentálhigiénés támogatása is.

„A karanténoztatás gyakorlata a részünkről is az átlagosnál nagyobb odafigyelést igényelt. Mikor valaki átjön Magyarországra dolgozni, azért érkezik, hogy a saját és családja megélhetését biztosítsa, és nem azért, hogy hetekig-hónapokig karanténban legyen. Kollégáink részéről sokszor nagy szükség volt a személyes kapcsolattartásra és olykor a kedélyek csillapítására, hogy munkavállalóink komfortosan érezzék magukat ilyen szempontból is. A jövőben a szabályok betartása és az egymásra való odafigyelés lesz az, ami mentén az élet és a munka is mehet tovább” – mondta Mihályi Magdolna.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.