Mennyit keres egy diákmunkás? – Budapesten jóval többet, mint vidéken

2019. 05. 03., 08:30

2019 első negyedévében az országos munkaerőpiaci helyzettel összhangban tovább nőttek az órabérek a diákmunkaszegmensben. A nappali tagozatos diákok által megkereshető átlagos órabér Budapesten nettó 1200 forint körül alakul, vidéken ez jellemzően 10–30 százalékkal kevesebb.

Természetesen a vidéki városok között is van eltérés, ugyanis a kisebb településeken, illetve a keleti régióban alacsonyabbak a bérek, mint az Észak-Dunántúlon vagy a regionális ipari központokban, pl. Debrecenben, Kecskeméten vagy a győri régióban  derül ki a legnagyobb iskolaszövetkezeteket tömörítő és ezzel a piac felét lefedő DiákÉSZ, azaz a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége tagjainak nemrég összesített adatai alapján.

Míg évekkel ezelőtt az alacsonyabb és a magasabb sávok között nem volt szignifikáns eltérés, a bérrobbanással a különbségek egyre inkább nőnek. A bérek dinamikus emelkedésében éppúgy szerepet játszanak az elmúlt évek intenzív minimálbér-emelései, mint a munkaerőhiány. A három fő terület eltérő kereseti lehetőségeket kínál: míg a képzettséget nem igénylő, gyors betanítással végezhető munkák (egyszerű fizikai, irodai munkák, adatrögzítés, szkennelés, fénymásolás, címkézés, csomagolás, árufeltöltés stb.) jellemző bérsávja nettó 800–1000 forint körül van, az egyetemi tanulmányokhoz kapcsolódó szakmai gyakornoki munkák esetében IT, mérnöki és pénzügyi területeken nem ritkán 1300–1500 forintos bérekkel is találkozhatnak a munkát kereső diákok. A kettő között helyezkedik el az 1000–1300 forintos bérsávval a nyelv- vagy valamilyen speciális tudást igénylő munkák köre. Ugyanakkor a teljes képhez hozzátartozik, hogy a pótlékok révén pl. a képzettséget nem igénylő munkáknál is van lehetőség magasabb bérekre.

Mindazonáltal valamennyi iskolaszövetkezeti munkára igaz, hogy a diákok a tanulmányaikhoz és a szabadidejükhöz igazodó, biztos fizetést jelentő tevékenységet tudnak maguknak választani, ahol képzett mentor vagy kapcsolattartó kolléga segíti őket abban, hogy a tanulmányok melletti munkavégzésük során a lehető leggördülékenyebben kezelhessék ügyes-bajos dolgaikat – zárul a DiákÉSZ közleménye.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS