A tavalyit 7–10 százalékkal haladja meg, így 2100 forint körüli lehet 2025 nyarán a diák munkavállalók átlagos órabére – mondta el Kott Zoltán, a piacvezető Meló-Diák elnök-vezérigazgatója. A diákmunka átlagos díjazása így meghaladja a garantált bérminimumot is, amiből a 25 éven alattiaknak szja-t sem kell fizetniük.
Június 20-án az ország legtöbb iskolájában véget ér a 2024/25-ös tanév, a szünetben pedig sok diák a pihenés mellett hosszabb-rövidebb időre munkát is vállal. A tapasztalatszerzés, a munkaerőpiaci viszonyokkal való ismerkedés mellett a fő motiváció természetesen a pénzkereset, a bér a fiatalok szemében is a legfontosabb szempont.
2024 nyarán a Meló-Diák hálózatában 1933 forint volt az átlagos órabér; ez 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az idén pedig hasonló mértékű, 7–10 százalékos emelkedésre, 2100 forint körüli átlagos órabérre lehet számítani – mondta el Kott Zoltán elnök-vezérigazgató. A diákmunka-keresetek együtt mozognak a munkaerőpiac egészére jellemző adatokkal, amelyek között a tavalyit 9 százalékkal meghaladó minimálbér és a 2024. évinél 7 százalékkal magasabb, „diplomás minimálbérként” is emlegetett garantált bérminimum diktálja az ütemet. Az érettségihez, főiskolai/egyetemi hallgatói jogviszonyhoz kötött vagy szakmai ismereteket megkövetelő munkakörökben a garantált bérminimum az irányadó: ez 2025-ben bruttó 2005 forintos órabért jelent, amit a 25 év alatti diákok, akiknek szja-t nem kell megfizetniük, levonás nélkül kézhez is kapnak.
A diákmunka-órabérek az egyes régiókban szintén a munkaerőpiac általános mintázatait követik. Az Alföldön, ahol a mezőgazdasági munkák súlya nagyobb, 2024 egészét tekintve a Meló-Diáknál 1769 forint volt az átlagos órabér (a pótlékokkal együtt), Dél-Magyarországon 1981, Budapesten és Pest megyében 2113, az Észak-Dunántúlon pedig 2178 forint – mondta el Kott Zoltán.
Ezekből az adatokból is látható, hogy a Meló-Diák kínálatában bőven akadnak olyan lehetőségek, ahol a garantált bérminimumot jóval meghaladó órabérrel számolhatnak a munkavállaló diákok. A fővárosban az irodai asszisztens munkakörökben az idén nyáron már 2200 forint a jellemző órabér, a műszaki gyakornokok akár 2800 forintot is kaphatnak. Nyugat-Magyarországon akadnak vállalati pénzügyi pozíciók, amelyekben 3000 forintot is lehet keresni óránként; ezekre az állásokra értelemszerűen a 18 évesnél idősebb, szakmai ismeretekkel/tapasztalattal rendelkező fiatalokat várják. A betanított fizikai munkák esetében ugyanakkor országszerte az (óránként) 1672 forintos minimálbér az irányadó. A vendéglátásban és a kereskedelemben is innen indulnak az ajánlatok, de ezekben a nemzetgazdasági ágakban már nem ritka a 2400 forint feletti órabér sem – sorolja a friss „kínálati” adatokat az elnök-vezérigazgató.
A diákmunkában még mindig a nyár a legerősebb szezon, de ez a helyzet folyamatosan változik. A középiskolások többsége ugyan továbbra is döntően a nyári szünetben vállal munkát, az egyetemistákra azonban egyre inkább jellemző, hogy egész évben, folyamatosan dolgoznak is a tanulás mellett. Sokan vannak, akik a lakhatást, a rezsit másként nem tudnák biztosítani, de akadnak olyanok is – a fiatalabb korosztályban is –, akik azért vállalnak havi néhány napot a fő szezonon kívül is, hogy a munkáltató „ne feledkezzen meg” róluk, és nagyobb eséllyel tudjanak a nyári hónapokban a jobb pozíciókban elhelyezkedni.
Az ifjú munkavállalók körében évek óta a fesztiválok és a balatoni álláshelyek a legnépszerűbbek, ez idén sem változott. De aki ezekről lemaradt, annak sem kell elkeserednie, lehetőségek bőven vannak az ország egész területén. Egyre több cég ismeri fel ugyanis a diákok foglalkoztatásával járó előnyöket: amellett, hogy motivált, terhelhető, a szükséges ismereteket könnyen és gyorsan elsajátító munkaerő áll a rendelkezésükre, a diákszövetkezetek a szükséges adminisztrációt is elvégzik helyettük. Az egyszerűsített foglalkoztatás feltételeinek szigorítása – a közterhek növekedése és a ledolgozható napok számának korlátozása – szintén diákszövetkezeti foglalkoztatás mellett szól, amelyet ezek a változások nem érintenek.
2024-ben a Meló-Diák megerősítette piacvezető pozícióját a hazai diákszövetkezetek között – számolt be Kott Zoltán. A társaság árbevétele – története során első ízben – elérte a 20 milliárd forintot, a diákok által ledolgozott órák száma pedig meghaladta a 9,7 milliót, amivel a Meló-Diák az ország legnagyobb „foglalkoztatói” közé tartozik.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.